érelzáródás l. összetételként az alábbi szócikkben

ér² fn 5B1 

1. (Anat) ’ember v. állat szervezetében annak a csőrendszernek egy ága v. szakasza, amelyben vmely testnedv, kül. vér áramlik, kering (az abban folyó vérrel együtt)’ ❖ egéſſéges embernél, az ér 60. ſzor vagy 70. ſzer ſzokott tni, egy órának hatvanadik réſze (minutum) alatt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 21) | [a visszerek] a mellüreg felé való utjokban egy nagy érre növén (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Életvágy pezsgett ereimbe’ (1889 Reviczky Gyula 8392067, 109) | A lábamban megpattant egy ér (1897 Tóth Béla¹ 8485004, 6) | Nyirokerek (vasa lymphatica), vékonyfalú erek, melyek a nyirok elvezetésére szolgálnak (1916 RévaiNagyLex. C5710, 604) | [Zsófi] a nyakán lüktető ereket hallgatta (1930 Németh László² 9485003, 164) | A szárnyfedők alatt elrejtve feküsznek az erekkel átjárt hártyás szárnyak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Thea öngyilkos lett. Felvágta az ereit (1960 Bernáth Aurél 9052001, 411) | homlokán az erőlködéstől kidagadnak az erek (1984 Vikár György 1164006, 212) | A nagyobb erekből hiányzó szakaszt szintetikus érrel pótolják (1995 Természet Világa CD50) | [az orvosok Habsburg Lipót császár] 1792-ben bekövetkezett halálát megelőző huszonnégy órában négyszer vágtak rajta eret (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128002, 112) • eret vág vkin v. vmin a) ’erejében, hatásában gyengít, ill. létszámában csökkent, csorbít vmit’ ❖ felirni mellettök [ti. a székesfehérvári követek mellett] nem fogunk, nehogy kezdeményi jogunkon eret vágjunk (1843 Pesti Hírlap CD61) | Kár a sajtó hatását gyengíteni közgyűlési fölszólalásokkal – majd eret vág azon a belügyminiszter (1869 Mikszáth Kálmán CD04) | a rohamosan elterjedt unitarismuson [ti. az unitárius valláson] vágott eret a vallása háttérbe szoríttatásán bánkódni kezdő fejedelem (1891 Szádeczky-Kardoss Lajos CD55) | A 2376/1995-ös kormányhatározattal [...] újabb eret vágnak az állategészségügyi szolgálaton (1996 Figyelő CD2601) b) ’súlyos anyagi, pénzbeli veszteséget okoz vkinek v. vminek’ ❖ Államterhek! idő! szédelgés a börzén, Eret vágtak szegény magyar ember zsebén (1870 Roboz István 8394001, 16) | Akinek tízezer koronás állása van, azon csupán 316 korona erejéig vág eret a kincstár (1908 Lengyel Géza CD10) | azon az áron egyensúlyba hozni a költségvetést, hogy eret vágunk a társadalom jelentős tömegén, enyhén szólva hazardírozás (1991 Országgyűlési Napló CD62).

2. (Növ is) ’〈levéllemezen:〉 tápanyagokat szállító(, kiemelkedő) edénynyaláb; borda’ ❖ a’ ſzéles levelü úti-fü levelein hét Erek (Nervi) lenni ſzoktanak (1775 Csapó József 7062001, 303) | Az egyes szirom a lomblevéltől még abban tér el, hogy szövete egyszerübb és kezdetlegesebb, [...] ereikben pedig csupán csavaros edények vannak (1896 PallasLex. CD02) | Lychnis, a szegfűfélék növénycsalád nemzetsége. A virágok kétivarúak, a csésze 10 erű, ereik gyakran lécszerűek (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 270) | Az ereitől megtisztított káposztaleveleket megtöltjük, összecsavarjuk (2003 Szabad Föld júl. 4. C8389, 11).

2a. (rég) ’vmely növény, kül. fa egyéb részén található edénynyaláb’ ❖ Mind addig mereſzti madár féſzkes fejét ’S mohos derekáról égig ment tetejét, Méglen a’ fejſze-él nem talállya erét [ti. a bükkfáét] (1774 Dugonics András C1484, 138) | kerengjenek és mozogjanak a’ nedvességek a’ plántáknak ereikben (1803 Fábián József 7101031, 209) | ha megtorkollik a’ nedve, megrepedez a’ héjja, és kifoly egésszen. Ezen esetben a’ fán eret kell vágni (1835 Némethy József 8333011, 75).

2b. ’a paprika termésének belső falán a magháztól hosszanti irányban húzódó bordaszerű kidudorodások vmelyike’ ❖ [az ún. merkantilpaprikát] a paprika eréből és a csumájából őrlik s rovarirtásra, meg ipari célokra használják (1929 Pesti Hírlap jún. 2. C5677, 15) | ha a csípős paprikát exportképessé akarják tenni, [...] az ereket döngöléssel el kell távolítani (1947 Szabad Föld nov. 2. C1537, 11) | A paprikákat megmossuk, kettévágjuk, kicsumázzuk, az ereket és a magokat eltávolítjuk (2005 Lajos Mari 3205003, 34).

3. (Bánya) ’〈vmely kőzetben:〉 olyan hasadék, repedés, amelyet vmely más ásványi anyag tölt ki, ill. az azt kitöltő ásványi anyag, kül. érc’ ❖ [Isten] a’ Hegyeket porból, ’s sárból kerítette, Titkos ereikbe az értzet rejtette (1785 e. Bécsi Magyar Múzsa ford. 7490008, 20) | Azon éllel álló k-réteket különösen Ereknek (Venae, Gänge) hívják; a’ K-félét pedig, mellyel azok megtelnek, Érfajnak (Gangart). Az Erek az Értzeknek term helyeik (1811 Gelei József 8566001, 10) | 1848 és 1849-ben azonban a zavarok a bányákra is pusztitólag hatottak, ugy hogy a Katruncza erét elvesztették (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Aszerint, hogy az Ér milyen ásványi anyaggal van kitöltve, ismerünk kőzetereket, ásványereket és érces ereket. A hasznosítható ásványok közül különösen a nemesfémek, az arany és ezüst fordulnak elő erekben (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 179) | [az andezitbányában] ma is gyűjthetőek kisebb-nagyobb opáldarabok, viszont a sziklafalban nem sikerült megtalálni az ereket (2002 Természet Világa CD50).

4. ’vmely felületen az alapszíntől elütő, es. a felületből kiemelkedő vékony vonalas mintázat, rajzolat egy vonala, vékony csíkja’ ❖ Trebichava nev falubann ſzép fekete, de fehjér erekkel tarkálló márványra akadtanak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 248) | e’ balfelé ágazó erek [a tenyéren], mind meg annyi ösvények a’ szerencse’ tündérvárához (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367002, 80) | A széles repedések kacskaringós ereket képeznek a vastag falakon (1882 Tolnai Lajos C4198, 5) | Egyes [gardénia]fajok virágkelyhe rendkívül hosszú, így a G. [= Gardenia] Gosslerianá-é 20 cm.-es, színe húsvörös, belül ibolyás erekkel (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 210) | bíborvörös erek szántják végig a szirmok leánykatestét, és a növény egész szára, a levelek vagy a virágok is mind mirigyesen ragadósak (2007 Perneczky Géza 3150008, 589).

5. (Vill) ’a kábelt alkotó drótszálak vmelyike’ ❖ [az ún. mérőér] arra szolgál, hogy a központban a kábelnek bizonyos külső helyen – ahol ezen szigetelt ér a kábel fő eréhez van kötve – az állapotát megmérhessük (1897 PallasLex. CD02) | [telefonkábeleknél] az erek érintkezésének akadályozására szükséges papírszalag anyagát lehetőleg csökkenteni igyekezünk (1914 RévaiNagyLex. C5707, 97) | Szereléskor megbontották a vonali kábelt, majd az ereket széthúzták és az osztott nulla vezetőt elvágták (2008 Budai Béla–Takács György 3093003, 21).

6. (kissé rég) ’közlekedési hálózat vmely főbb útvonala’ ❖ arra kell vigyázni, hogy aprólékos provincialis érdekek miatt az ország főközlekedési erei ne compromittáltassanak (1846 Hetilap CD61) | [Verőce vármegyében] a forgalom főbb erei a Dráva és Duna, továbbá a vasutak (1897 PallasLex. CD02) | mindezek az európai jelentőségű közlekedési erek a medence legmélyebb pontján, Párisnál adnak egymásnak találkozót (1929 TolnaiÚjLex. C5731, 111).

7. (kissé rég) ’művészi, kül. irodalmi tehetség, véna’ ❖ Nem képzeled, édes barátom, mint vagyok elfoglalva. Talán ezért szárada-ki minden poetai ér bennem (1815 Kazinczy Ferenc C2566, 121) | Uzd jó comicai érrel bir, de tolla gyakorlatlan (1847 Pesti Divatlap C5840, 4) | Véletlen-é, hogy [Móricz Zsigmond] Erdély fénykora helyett Erdély siralmát festette meg [...]? A költői ér legteljesebb tökéletességével? (1922 Németh Andor 9480012, 150).

8. (vál) ’vminek a lényegi része, veleje, ill. főbb irányvonala, vonulata’ ❖ Kárhozatos roſz arany! az aranynak vétke ez inkább: E’ minden roſznak kút feje ’s telylyes ere (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 7) | Észre fogod venni heljen heljen hogy az erén mentem el a keresztyén Vallásnak (1814 Sipos Pál C2564, 188) | a’ dolog’ erét eltanáló, nyelvtanra vezető kinézés’ szempontjait talán megadhattuk (1839 Szász Károly¹ 8425004, 106) | népdalainkban a legszebb költészet tiszta, dus erét látjuk (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Ülj, Escalus, öcsémhez: nyújts neki Szíves segélyt, hogy föl legyen födözve E baj ere (1866 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | összeszed mindent, amit az élmény körül talál, ahelyett, hogy az élmény erét bontaná tovább (1930 Illyés Gyula CD10) | az elmélyültebb befogadó valami szemérmesen titkolt, ám annál mélyebb lírai érre is rábukkan majd Eörsi [István] e kötetében (1994 Új Könyvek CD29).

Ö: aranyér¹, aranyér², élet~, ezüst~, fő~, függő~, gyűjtő~, hajszál~, koszorú~, nyak~, nyirok~, tel~, üt~, ütő~, vér~, verő~, vissz~, vivő~.

UB: -betegség, -gyulladás.

ÖU: agy~, érc~, halánték~, levél~, mellék~, osztó~.

ÖE: ~bántalom, ~beteg, ~elzáródás, ~fonat, ~metszés, ~repedés, ~sebész, ~szakasz, ~tágítás, ~ütés.

Sz: erű.

Vö. CzF. ér¹; ÉrtSz. ér²; SzólKm.; TESz. ér⁴; ÉKsz. ér²; SzT. ér ^[2] ; ÚMTsz. ér²; ÉKsz.² ér³.