értelmez ts ige 4b
1. ’〈szót, szöveget ember(i agy)〉 jelentését felfogva (képes) ért(eni)’ ❖ s hall aztán egyes szavakat, mellyeket értelmez, és kiegészit, s keletkeznek a sokféle hirek, mik az eredetitől százképen elütnek (1848 Pesti Hírlap C8016, 1024) | Oroszországban leányom mégis sikeresebben tudott volna védekezni a vád ellen, miután ott szavait kellőleg értelmezni tudták volna, mig olaszul nem igen beszél (1908 Pesti Napló jan. 9. C5324, 11) | Agyunk például szinte ösztönösen eligazodik a nyelvben rejlő kétértelműségben, és gond nélkül értelmezi az olyan szavakat, mint mondjuk a „légy”, amely egyszer a rovarra utal, másszor a létige felszólító módú alakja (1998 Byte Magazin CD38) | Az idegen nyelv tanulásának sikerességében is befolyásoló tényező, hogy a nyelvet tanuló mennyire észleli a hangejtési különbségeket, hogyan tudja tagolni, és ez által értelmezni az idegen hangsorokat, szósorokat (2009 Józsa Krisztián–Steklács János 3223001, 371).
1a. ’〈számítógép(es program) vmely jelsorozatot〉 felismer v. azonosít(, és ahhoz a megfelelő funkciót kapcsolja)’ ❖ A komplikált feladatnak a felbontása: ez az, amit programozásnak hívunk és programnak nevezzük azt az utasításrendszert, amelyet a gép képes értelmezni és végrehajtani (1972 Benedek Pál C8592, 135) | A DNS szerver feladata az, hogy a leginkább betűkből, szavakból álló internetcímet „lefordítja” a számítógépek által értelmezhető, főként számokból álló címre (2001 Magyar Hírlap CD09) | a hardver jeleit a szoftver hogyan értelmezi, és hogyan reagál (2010 Népszabadság febr. 8. C7858, 19).
1b. ’〈agy ingert〉 érzékelve felfog és kognitív folyamatban feldolgoz’ ❖ a külső kedvezőtlen lefolyások hatására az agy a stimulusokat hibásan értelmezi (1959 Orvosi Hetilap C8206, 1367) | látás: a fényenergia idegimpulzusokká való átalakítási (továbbítási) folyamata, amit az agy értelmezhet (1997 PedagógiaiLex. C6810, 344) | [A négyszemű hal esetében] mind a négy szemrészhez külön retina tartozik. A felsőre a vízből jövő, az alsóra a levegőből érkező fénysugarak vetődnek. Agya külön-külön értelmezi a vízből és a levegőből érkező ingereket (2002 Természet Világa CD50).
2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely jelenségnek, (szóbeli) megnyilvánulásnak (azt vhogyan magyarázva) bizonyos értelmet, jelentést tulajdonít vki〉’ ❖ Hogy értelmezzem e nevetést? (1857 Degré Alajos C1400, 52) | Ne értelmezd rosszra a szavamat (1888 Jókai Mór CD18) | Tyrannisra törekedett-e [Damasziasz]? Magatartását így értelmezhették, s harmadik évének hátralevő idejére 10 archont [ti. arkhónt, azaz vezető állami tisztviselőt] választottak (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | a Másik jó emberismerő […], látja a vívódást Singben, és nagyon is jól értelmezi kérlelő tekintetét (1980 Sebeők János 1139001, 107) | hogyan lehet egy álom jelentését megfejteni, a tudatalatti üzenetét értelmezni (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rég, ritk) ’〈szó〉 kifejez, jelent vmit’ ❖ Előbb, hihetőleg, az érzést értelmező szavak teremtettek; aztán a’ képezést tárgyalók, tagjártatással pótolva (1845 Palkovics Antal 8350005, 152) | Nehezen hiszem, hogy önnek szavai többet értelmezzenek, mint puszta udvariasságot (1864 Szentpály Janka C3967, 145).
3. ’(cselekvését, magatartását meghatározóan) vhogyan ért, felfog v. vminek tekint vmit vki’ ❖ főügyvédünk a’ „nolentes” szót törvény szellemében [nemcsak a számot adni nem akarókra, hanem] a’ számot adni nem tudókra is alkalmazandónak értelmezte (1842 Pesti Hírlap CD61) | Zámbayné az anyai szeretetet ugy értelmezé, hogy gyermekét soha meg sem feddé (1867 Szentpály Janka C3968, 80) | A német városi polgárság ugyanis, a zsidók hagyományos üldözője, most [ti. az 1848-as forradalom idején] még jobban tartva versenyüktől, a zsidók szabad fosztogatására értelmezte az ifjú szabadságot (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | Új irodalmuk [ti. a Tett című folyóirat munkatársaié] a „szabaduló akarat kapunyitója” kíván lenni, de a szabadságot nem egyes egyéniségek féktelen önzésének értelmezik, mely a milliók rabságával megfér (1917 Babits Mihály 9014159, 252) | Ez a lelki törés az, amely magát túlzásokba viszi… Ez a rosszul értelmezett lelkifurdalás! (1930 Zilahy Lajos 9799001, 39) | [Geiger] fölfogásában a kinyilatkoztatást neki és kortársainak XIX. század végi zsidóként kell tudniok megérteni és magukra nézve elhívásként értelmezniök (2010 Vajda Károly 3157002, 335).
3a. értelmez vkire, vmire ’ért, vonatkoztat vkire, vmire vmit vki’ ❖ [némelyek] e’ kedvezményt csak a’ gyalog kereskedőkre értelmezni [kívánták] (1842 Pesti Hírlap CD61) | De kivált nővel nem szabad sohasem meggondolatlanul beszélni. Azok mindig mindent magukra értelmeznek (1921 Hajnik Miklós CD10) | Gide az egyéniségre értelmezi a biblia szavait: „Aki meg akarja menteni az életét (az egyéni életét), az elveszti; aki odaadja, az megmenti (vagy pontosabban, a görög szöveg szerint: igazán élővé teszi)” (1943 Illyés Gyula 9274255, 230) | [a Vidám sirató című műben] sajátos világ elevenszik meg, egyik-másik alakod bugyutasága akár az egész nemzetiségre értelmezhető tanulsággal is járhat, noha általános emberi gyarlóságok ellen szólsz (1985 Sütő András 9620021, 18).
4. ’〈szöveg, műalkotás (elemének) értelmét, tartalmát〉(vhogyan) megragadja és interpretálja, visszaadja vki, vmi’ ❖ [Platón] bölcsészetét különbözőleg értelmezik, mire alkalmat nyujt előadási modora, melly párbeszédes, sőt költészeti és a szinműhez közelitő (1843 Purgstaller József 8351002, 43) | [Husz János cseh nyelven írt művei közül kiválik] a „Výklad písniček Šalomúnových” (Salamon énekeinek magyarázata), mely a szöveget allegorikusan értelmezi (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A színpad az író által szolgáltatott matériát teljes szabadsággal értelmezheti és hozhatja egyenértékű színpadi kifejezésre (1929 Bárdos Artúr CD10) | szólnunk kell arról a kutatási irányzatról is, amely a népdalok jelkép-nyelvét (szimbólumrendszerét) értelmezve kísérelte meg azokban felmutatni a sajátosan magyar művészi jelleget (1988 Magyar néprajz CD47) | A szokatlan, mély filozófiai átéléssel készült tanulmánykötet újabb megvilágításban értelmezi az ismert drámákat (1995 Új Könyvek CD29) | a mai tizenévesek nem azt az alaptudást szerzik meg, amellyel később Pasolini-filmeket tudnának értelmezni (2002 Magyar Hírlap CD09).
5. ’értelmét tekintve világossá tesz vmit vmi’ ❖ Enucleare, Értelmezni (1822 Perecsényi Nagy László C3473, 26) | ollyan uj szót könnyen elfogadtak, mellynek gyökét lehete kimutatni, s az […] világosan értelmezé a mit jelentetni akart, és hangzata is kellemes volt (1831 Berzsenyi Dániel C5244, 175) | jellemzi ezt a két művészetet [ti. a zenét és az építészetet], hogy nem ábrázolják a valóságot. Hogyan értelmezhetik mégis a valóságot? (1936 Szemere Samu C7776, 209) | [a mítosz] nemcsak antropomorf, emberarcú, hanem antropocentrikus, emberközpontú is. Értelmezi a világot, de emberre vonatkoztatottan (1985 Poszler György 1124010, 509) | a különböző időtapasztalatok minduntalan összefonódnak, értelmezik egymást, s így még-tovább-értelmezhető figuratív együttállásokat eredményeznek (2003 Bazsányi Sándor 3033002, 132).
5a. ’〈vmely jelenséget v. annak eredetét, okát stb.〉(megfejtve) magyaráz(za) vki, vmi’ ❖ Addig míg az ősszemhólyagnak átváltozása másodlagossá ismerve nem volt […], az üvegtestnek eredete egészen tévesen értelmeztetett (1872 Orvosi Hetilap C8122, 597) | azon számos régibb és újabbkori feltevést ismerteti, mely az öröklés titokzatos mibenlétét oly sokféleképen megfejteni, értelmezni törekedett (1889 Orvosi Hetilap C8139, 819) | A Gugelmannok, ahogyan néhol a hullavivőket nevezik kámzsájuk és csuklyájuk miatt, még ma is a pogány módra elképzelt haláldémonok eleven megtestesülései, bárhogy próbálják ma másképp értelmezni azt a szokást is, hogy a hullavivők sötét köpenyt és lehetőleg álarcot viselnek (1933 Kerényi Károly 9325003, 146) | Ismertettem egy elméletet – Philip J. Klass plazmaföltevését (9. fejezet), – amellyel sok UFO-jelenséget lehet értelmezni (1983 Pető Gábor Pál 1119007, 219) | Ezután jelentek meg a sajtóban olyan írások, amelyek – utólag értelmezve – a pánikhangulat kialakulását készíthették elő (1997 Magyar Hírlap CD09).
5b. (rég, ritk) ’〈hivatalos szerv, személy〉 tájékoztat, felvilágosít vmiről vkit’ ❖ A General Commando kéri, hogy a sorezredek kiegészíttessenek, erre nézve értelmezni kell a népet, hogy álljanak román önkénytesek három évi capitulatióval (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | mennyire emelkedhetendik ezen iparág, ha a szorgalmas iparüzők a lélekismeretes bizottmány által vezényeltetnek, a jövedelmesebb eladásról értelmeztetnek és minden emeltyükkel gyámolittatni fognak (1854 Pesti Napló okt. 1. C8636, 228).
6. (Tud is) ’〈vmely fogalmat〉 az azt azonosító szükséges jellemzők felsorolásával meghatároz, definiál vki’ ❖ a’ szépet még senki nem tudta értelmezni, és a’ szépnek fogalma csaknem minden században és minden nemzetnél változott (1842 Athenaeum C0025, 117) | Deák még pontosabban értelmezi a sanctio pragmaticát: „A sanctio pragmatica … kölcsönős egyezkedés folytán kötött alapszerződés, melyben egyrészről őseink a Habsburg-ház nőágának javára ünnepélyesen lemondottak azon jogról, hogy a Habsburg-ház fiágának kihaltával szabadon választhassák királyukat, másrészről pedig III. Károly, a nemzet részéről kikötött föltételek teljesítését, az ország önállásának, függetlenségének, jogainak, szabadságának, törvényeinek föntartását igérte.” (1897 Riedl Frigyes 8393010, 36) | Ha már a nagyobb csoportok meghatározása is nehéz, még nehezebb a faj és fajta fogalmát értelmezni (1899 Chernel István CD34) | az axiómákban nem értelmezett fogalmakat (pont, egyenes, sík) konkrét tartalommal töltjük meg, modellt adunk az új geometria számára (2002 Természet Világa CD50).
6a. (Nyelvt) ’〈szót, kifejezést stb. szótár, szójegyzék stb. (definíciója) v. abban vki〉 ekvivalens megadásával v. (fogalmi) jelentésének (körülíró) magyarázatával meghatároz’ ❖ [a szélesebb közönségnek szánt értekező próza] mellőzi a mélyebb szakismeretet feltételező meghatározásokat, ismeretlenebb műszókat, vagy ha ilyeket kénytelen használni, körülirással vagy jegyzetekkel értelmez mindent, a mi kétességet vagy homályt okozhatna (1870 Névy László 8334002, 18) | annyi bizonyos, hogy a szabadelmüségnek, a miként azt a magyar nyelv nagy szótára értelmezi, a szabadelvüséggel semmi köze, ez egészen más eszmerendbe tartozik (1886 Kossuth Lajos CD32) | Ki fogja elhinni, hogy az intinctus salviatus [= zsályás mártás], mellyel a Ballagitól annyira magasztalt Bod Péter értelmezi a kukrejt-et, nem ételt, hanem rejtekhelyet jelent?! (1890 Magyar Nyelvőr C5955, 278) | A recé-nek ugyanis a latin neve reticulum volt, s a reticulum-ot Murmellius szójegyzéke így értelmezi: „Hay takaro halo”, Szikszaié meg így: „F kt halo, kiben takariak az haiat” (1933 Melich János C5874, 113) | [Az Oxford English Dictionaryben] az idézetek, az értelmezések szövegénél kisebb betűkkel szedve, 725 sorra terjednek, tehát az értelmező szövegnek több mint négyszeresét teszik a school címszó esetében (1966 Országh László 9493001, 346) | Édes Jenő a Balaton-felvidéki nyelvjárásról készített munkájában a kupa tájszót így értelmezte: 1. ’lapály, gödör’. 2. ’tarkó’ (2010 Magyar Nyelv C7190, 351).
6b. ’〈vmely ismeretlen, régies stb. szó, szöveg jelentését, értelmét〉(vmiből eredeztetve) kifejti vki’ ❖ igen sok perzsa uralkodók, hivatalok és helyek neveit is csak a magyar nyelvből lehet megfejteni és értelmezni (1860 Horváth Mihály 8189002, 10) | Mások a Pleiades [= Fiastyúk] nevet a πελεια (vadgalamb) szóból értelmezik (1894 PallasLex. CD02) | az így [ti. a megfejtett felirat alapján] nyert hangértékekkel a többi feliratot próbáltam értelmezni, semmi kielégítő eredményre nem jutottam (1932 Németh Gyula C5873, 76) | A kelta néptörzs északnyugati részéhez tehát a cucullus csak a latinul beszélő Galliából jutott el. Magában a latinban a szó jól értelmezhető mint reduplikált képzés a cullus, culleus ’bőrzsák’-ból (1933 Kerényi Károly 9325003, 145) | Létezik ugyan néhány [maja] szövegtöredék, de azokat mindmáig nem tudták értelmezni, megfejteni (2006 Szabad Föld okt. 6. C8392, 22).
7. (mn-i ign-i v. hat-i ign-i alakban) (Mat) ’〈annak kif-ére, hogy vmely halmaz elemeihez vmely másik, az eredetitől nem feltétlenül különböző halmaz elemei vannak hozzárendelve〉’ ❖ az x’ és y’ változók az x’ = f(x,y) y’ = g(x,y) egyenletekkel mint x és y függvényei vannak értelmezve (1895 PallasLex. CD02) | A matematikában magukat a különböző struktúrákat is rendszerint azzal jellemzik, hogy 1. milyen halmazokból áll, 2. ezeken a halmazokon milyen műveletek vannak értelmezve (1965 Vargha Dénes C6016, 124) | Az egész számok körében értelmezett két műveletnek, az összeadásnak és a szorzásnak is több fontos tulajdonsága van. Az összeadás kommutatív, tehát az összeadandók sorrendje felcserélhető: a+b = b+a. Asszociatív is: (a+b)+c = a+(b+c) (2002 Magyar Tudomány C8622, 1090) | Adja meg a valós számoknak azt a legbővebb halmazát, melyen az f: x→|log6.25(–x2+x+6) függvény értelmezhető! (2002 Népszava jan. 4. C7465, 11).
Ö: át, félre~.
ÖU: meg~, újra~.
Sz: értelmezhetetlen, értelmezhető, értelmezvény.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; TESz.; ÉKsz.; SzT. értelmezhet