bűnbánás fn 4A

’vmely bűnös cselekedet v. hiba elkövetése miatt érzett lelkiismeret-furdalás, megbánás, ill. ennek magatartásban, gesztus(ok)ban való kifejez(őd)ése’ ❖ E dalt almanachtokba küldöm, mintegy bűnbánásúl azon nyilatkozásomra, mit egy kis levelemben, rosz órámban, tevék (1839 Vachott Sándor 8499031, 67) | a hűtlenségét megbánt, vagy legalább is restelkedést és bűnbánást mutató Wolfhardt Konrád (1934 Bánlaky József CD16) | [Vaszilij Sulgin jobboldali monarchista politikus Hruscsov uralma idején] váratlanul „térdre kényszerülvén” nyilvános bűnbánást imitált (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (Vall) ’a bűnös ember magatartását megváltoztató lelki aktus, megigazuláshoz vezető, a kegyelemmel való szabad együttműködésként megélt megbánás, ill. ennek kifejez(őd)ése’ ❖ Bn-bánás: Poenitudo, poenitentia (1809 Simai Kristóf C3747, 144) | [a dunai árvízzel] Isten csak meg akarta ijeszteni az embereket, s látva bűnbánásukat, megengesztelődött irántuk (1854 Jókai Mór CD18) | [Assisi Szent Ferenc] eladta minden örökölt vagyonát és bünbánást hirdetve bejárta az egész országot (1894 PallasLex. CD02) | Őszinte bűnbánásával – amit a Jóm Kippur megkövetel – a bűnös arról tanúskodik, hogy szándékos bűnei is nagyrészt tudatlanságból erednek (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).

J: bűnbánat.

Vö. CzF.

bűnbánás főnév 4A
vmely bűnös cselekedet v. hiba elkövetése miatt érzett lelkiismeret-furdalás, megbánás, ill. ennek magatartásban, gesztus(ok)ban való kifejez(őd)ése
E dalt almanachtokba küldöm, mintegy bűnbánásúl azon nyilatkozásomra, mit egy kis levelemben, rosz órámban, tevék
(1839 Vachott Sándor)
a hűtlenségét megbánt, vagy legalább is restelkedést és bűnbánást mutató Wolfhardt Konrád
(1934 Bánlaky József)
[Vaszilij Sulgin jobboldali monarchista politikus Hruscsov uralma idején] váratlanul „térdre kényszerülvén” nyilvános bűnbánást imitált
(1997 Magyar Hírlap)
a. (Vall)
a bűnös ember magatartását megváltoztató lelki aktus, megigazuláshoz vezető, a kegyelemmel való szabad együttműködésként megélt megbánás, ill. ennek kifejez(őd)ése
Bn-bánás: Poenitudo, poenitentia
(1809 Simai Kristóf)
[a dunai árvízzel] Isten csak meg akarta ijeszteni az embereket, s látva bűnbánásukat, megengesztelődött irántuk
(1854 Jókai Mór)
[Assisi Szent Ferenc] eladta minden örökölt vagyonát és bünbánást hirdetve bejárta az egész országot
(1894 PallasLex.)
Őszinte bűnbánásával – amit a Jóm Kippur megkövetel – a bűnös arról tanúskodik, hogy szándékos bűnei is nagyrészt tudatlanságból erednek
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Vö. CzF.

Beállítások