cenzúra fn 6A

1. ’publikálásra szánt szövegek, egyéb művek, műalkotások tartalmát politikai, vallási, erkölcsi stb. tekintetben rendsz. előzetesen felülvizsgáló hivatal, intézmény, amelynek engedélyéhez van kötve az adott mű megjelenése, előadása, bemutatása stb., ill. amely az aggályosnak tartott részeket módosít(tat)hatja v. kitöröl(tet)heti a műből’ ❖ ezen munkát így, amint írva van, a becsületes censura kinyomtattatni meg nem engedte (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 14) | A’ melly vélemények az Egyesült-Statusokban a’ sajtószabadság’ uralkodása alatt képződnek, gyakran tartósabbak mintsem azok, mellyek másutt a’ censura’ uralkodása alatt jőnek létre (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134010, 24) | a cenzurának csonkító törlései (1846 Deák Ferenc C1367, 173) | [Katona József Bánk bánja] a censura által a színpadtól eltiltatott, nyomtatásban mindazáltal megjelent (1875 e. Toldy Ferenc C4172, 6) | Módunkban van az angol nyelven írott, tudományos szempontból érdekes levelet, mely a cenzúra által felnyitva érkezett meg a címzett budapesti lakására, magyar fordításban itt közölni (1916 Nyugat CD10) | Bethlen [István] idején a sajtó ellenőrzése is enyhült. A cenzúra helyett úgynevezett sajtótájékoztató-bizottságot állítottak fel, amely a problematikusnak gondolt és ezért szerkesztői önvédelemből bemutatott cikkeket a közölhetőség szempontjából véleményezte (1997 Romsics Ignác CD17).

1a. ’ennek működése, ill. ilyen tevékenység folytatása, cenzúrázás’ ❖ a be hozandó idegen könyveket ſzintén úgy, valamint az nyomtató mhelyekbenn újonnan nyomtatandókat, a Cenſúra alá adni (1781 Magyar Hírmondó 7444023, 702) | [a nép 1848-ban] követelte a 12 pont s nemzeti dalnak előleges censura nélküli nyomatását (1881 Boross Mihály C1152, 13) | néhány gyulai „vezető” alak cenzúrát akart gyakorolni, s arra bírni Krecsányi Ignácot, hogy ne adassa elő Bródy Sándor Hófehérkéjét (1901 Ady Endre CD0801) | katonai cenzúra alá vetik a sajtót a védelmi kérdésekben (1993 Tények könyve CD37) | Nem tekintem feladatomnak kiállítások előzetes vagy utólagos cenzúráját (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. (tréf is) ’〈írásbeli v. szóbeli megnyilatkozásokkal kapcs.:〉 segítő szándékú bírálat, kritika, ill. ellenőrzés’ ❖ [barátom] jól tudja: hogy én poéta sohasem voltam, mégis azt kívánja tőlem, hogy azok [ti. versei] censurámon menjenek által (1788 Gvadányi József C1936, 71) | ha tán megkéri lányomat, Erős censurát kell kiállnia (1857 Szigligeti Ede C3992, 73) | [Dmitrij Szergejevics Merezskovszkij] egy oldalt nem ír le [felesége, Zinaida] Hippius szellemi cenzúrája nélkül (1924 Surányi Miklós CD10).

2. (rég, Isk) ’egyetemi v. ügyvédi vizsga, szigorlat, ill. vmilyen egyéb jártasságot, tudást elbíráló hivatalos eljárás’ ❖ tegnap elött attam Censurat a Tántzbol (1782 Kazinczy László C2554, 23) | azok [a jurátusok,] kik censurára készülnek, leginkább itt faggatják egymást mindenféle szövevényes (captiosus) jog kérdéssel (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 295) | Bárkay Miklós fiai egytől egyig jól tanultak, […] a harmadik […] éppen az orvosi cenzúrát tette (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Esküvő előtti napon legény, leány bemegy a paphoz czenzurára, melyen számot kell adniok hitbeli tudományukról (1888 Baksay Sándor C0736, 43).

3. (rég, Vall) ’egyházi vizsgálat, ill. ennek eredményeként megállapított büntetés’ ❖ [Braun János Vilmos József] az egyházi cenzurának magát alávetni nem akarván, 1843. fölfüggesztették papi hivatalától (1893 PallasLex. CD02) | [a kúria 1382-ben] felhatalmazást ad neki [ti. a bácsi prépostnak] arra is, hogy azokat, kik bármely okból tanúvallomást tenni nem akarnak, ennek letevésére egyházi czenzurákkal is kényszeríthesse (1903 Áldásy Antal CD55) | Cenzura […]. A kánonjogban egyházi büntetés, fenyíték (1912 RévaiNagyLex. C5700, 366).

4. (ritk, Közg) ’hitelbírálat, ill. vmely pénzintézetben a hitelkérelmet, hitelfedezetet elbíráló ún. cenzúrabizottság működése, ülése’ ❖ Minden délben tizenkét órakor volt a „cenzúra”: az igazgatósági tagok, két öreg pap; a bank igazgatója és jogtanácsosa rövid „választmányi ülésre” gyűltek össze, megszavazták a száz, kétszáz koronás kölcsönöket, a könyvelésben kiállították a váltókat, s az ügyfelek délután már vitték is haza a kölcsönt (1934 Márai Sándor CD10).

5. (Tört) ’〈az ókori Rómában:〉 a cenzust összeállító magas rangú tisztviselő, közhivatalnok, az ún. cenzor hivatala, méltósága, ill. tevékenysége v. tevékenységi köre’ ❖ [Tiberius-Sempronius Gracchus:] 177., konzulkorában a szárdokat verte le. 163. a megtisztelő cenzurát viselte (1894 PallasLex. CD02) | Habár [Octavianus] nem kérte, mégis fölruházták a censura jogával. Átvizsgálta a senatorok névsorát s kitörölte, kiket akár alacsony származásuknál, akár csekély vagyonuknál fogva e rangra méltatlanoknak tartott (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Augustus a köztársasági rendszer visszaállításával a censurát is előveszi, de consultársával M. Agrippával hajtja végre, mint a hogy a respublica kezdetén is consulok végezték a becslést (1902 ÓkoriLex. CD28) | A censori tisztség felállítását megelőzően, továbbá a két censura közötti időszakban a censori hatáskört – pl. a vállalkozókkal való szerződéskötés jogát – a consulok gyakorolták. A censura 339-ben nyílt meg a plebejusok előtt (1996 Földi András CD17).

6. (Pszich) ’a léleknek az az elhárító mechanizmusa, amely által a tudat, a felettes én felügyeli, visszafogja, elfojtja az elfogadhatatlannak vélt ösztöntörekvéseket’ ❖ az akut iúkori elmebetegségek nagy része nem más, mint a kiegyenlítetlen komplexumokkal túltelített tudattalan világnak a kitörése. Explosio ez, amelyben az egymás alatt élő elemek a tudat cenzúráját áttörték (1914 Hollós István CD10) | Az érzelmek tudat alatti szintjén [a szexualitás és a szerelem] összefonódnak még akkor is, ha a tudat „cenzúrája” nem mindig engedélyezi eggyé válásuk felismerését (1982 Lux Elvira 1099002, 105) | tudati cenzúra (1997 PedagógiaiLex. C6811, 580).

Ö: ön~.

ÖU: film~, könyv~, sajtó~.

ÖE: ~bizottság.

Sz: cenzúrai, cenzurális.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

cenzúra főnév 6A
1.
publikálásra szánt szövegek, egyéb művek, műalkotások tartalmát politikai, vallási, erkölcsi stb. tekintetben rendsz. előzetesen felülvizsgáló hivatal, intézmény, amelynek engedélyéhez van kötve az adott mű megjelenése, előadása, bemutatása stb., ill. amely az aggályosnak tartott részeket módosít(tat)hatja v. kitöröl(tet)heti a műből
ezen munkát így, amint írva van, a becsületes censura kinyomtattatni meg nem engedte
(1778 Bessenyei György¹)
A’ melly vélemények az Egyesült-Statusokban a’ sajtószabadság’ uralkodása alatt képződnek, gyakran tartósabbak mintsem azok, mellyek másutt a’ censura’ uralkodása alatt jőnek létre
(1841 Fábián Gábor ford.Tocqueville)
a cenzurának csonkító törlései
(1846 Deák Ferenc)
[Katona József Bánk bánja] a censura által a színpadtól eltiltatott, nyomtatásban mindazáltal megjelent
(1875 e. Toldy Ferenc)
Módunkban van az angol nyelven írott, tudományos szempontból érdekes levelet, mely a cenzúra által felnyitva érkezett meg a címzett budapesti lakására, magyar fordításban itt közölni
(1916 Nyugat)
Bethlen [István] idején a sajtó ellenőrzése is enyhült. A cenzúra helyett úgynevezett sajtótájékoztató-bizottságot állítottak fel, amely a problematikusnak gondolt és ezért szerkesztői önvédelemből bemutatott cikkeket a közölhetőség szempontjából véleményezte
(1997 Romsics Ignác)
1a.
ennek működése, ill. ilyen tevékenység folytatása, cenzúrázás
a be hozandó idegen könyveket ſzintén úgy, valamint az nyomtató mhelyekbenn újonnan nyomtatandókat, a Cenſúra alá adni
(1781 Magyar Hírmondó)
[a nép 1848-ban] követelte a 12 pont s nemzeti dalnak előleges censura nélküli nyomatását
(1881 Boross Mihály)
néhány gyulai „vezető” alak cenzúrát akart gyakorolni, s arra bírni Krecsányi Ignácot, hogy ne adassa elő Bródy Sándor Hófehérkéjét
(1901 Ady Endre)
katonai cenzúra alá vetik a sajtót a védelmi kérdésekben
(1993 Tények könyve)
Nem tekintem feladatomnak kiállítások előzetes vagy utólagos cenzúráját
(1996 Magyar Hírlap)
1b. (tréf is)
〈írásbeli v. szóbeli megnyilatkozásokkal kapcs.:〉 segítő szándékú bírálat, kritika, ill. ellenőrzés
[barátom] jól tudja: hogy én poéta sohasem voltam, mégis azt kívánja tőlem, hogy azok [ti. versei] censurámon menjenek által
(1788 Gvadányi József)
ha tán megkéri lányomat, Erős censurát kell kiállnia
(1857 Szigligeti Ede)
[Dmitrij Szergejevics Merezskovszkij] egy oldalt nem ír le [felesége, Zinaida] Hippius szellemi cenzúrája nélkül
(1924 Surányi Miklós)
2. (rég, Isk)
egyetemi v. ügyvédi vizsga, szigorlat, ill. vmilyen egyéb jártasságot, tudást elbíráló hivatalos eljárás
tegnap elött attam Censurat a Tántzbol
(1782 Kazinczy László)
azok [a jurátusok,] kik censurára készülnek, leginkább itt faggatják egymást mindenféle szövevényes (captiosus) jog kérdéssel
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
Bárkay Miklós fiai egytől egyig jól tanultak, […] a harmadik […] éppen az orvosi cenzúrát tette
(1882 Mikszáth Kálmán)
Esküvő előtti napon legény, leány bemegy a paphoz czenzurára, melyen számot kell adniok hitbeli tudományukról
(1888 Baksay Sándor)
3. (rég, Vall)
egyházi vizsgálat, ill. ennek eredményeként megállapított büntetés
[Braun János Vilmos József] az egyházi cenzurának magát alávetni nem akarván, 1843. fölfüggesztették papi hivatalától
(1893 PallasLex.)
[a kúria 1382-ben] felhatalmazást ad neki [ti. a bácsi prépostnak] arra is, hogy azokat, kik bármely okból tanúvallomást tenni nem akarnak, ennek letevésére egyházi czenzurákkal is kényszeríthesse
(1903 Áldásy Antal)
Cenzura […]. A kánonjogban egyházi büntetés, fenyíték
(1912 RévaiNagyLex.)
4. (ritk, Közg)
hitelbírálat, ill. vmely pénzintézetben a hitelkérelmet, hitelfedezetet elbíráló ún. cenzúrabizottság működése, ülése
Minden délben tizenkét órakor volt a „cenzúra”: az igazgatósági tagok, két öreg pap; a bank igazgatója és jogtanácsosa rövid „választmányi ülésre” gyűltek össze, megszavazták a száz, kétszáz koronás kölcsönöket, a könyvelésben kiállították a váltókat, s az ügyfelek délután már vitték is haza a kölcsönt
(1934 Márai Sándor)
5. (Tört)
〈az ókori Rómában:〉 a cenzust összeállító magas rangú tisztviselő, közhivatalnok, az ún. cenzor hivatala, méltósága, ill. tevékenysége v. tevékenységi köre
[Tiberius-Sempronius Gracchus:] 177., konzulkorában a szárdokat verte le. 163. a megtisztelő cenzurát viselte
(1894 PallasLex.)
Habár [Octavianus] nem kérte, mégis fölruházták a censura jogával. Átvizsgálta a senatorok névsorát s kitörölte, kiket akár alacsony származásuknál, akár csekély vagyonuknál fogva e rangra méltatlanoknak tartott
(1899 Nagy képes világtörténet)
Augustus a köztársasági rendszer visszaállításával a censurát is előveszi, de consultársával M. Agrippával hajtja végre, mint a hogy a respublica kezdetén is consulok végezték a becslést
(1902 ÓkoriLex.)
A censori tisztség felállítását megelőzően, továbbá a két censura közötti időszakban a censori hatáskört – pl.például a vállalkozókkal való szerződéskötés jogát – a consulok gyakorolták. A censura 339-ben nyílt meg a plebejusok előtt
(1996 Földi András)
6. (Pszich)
a léleknek az az elhárító mechanizmusa, amely által a tudat, a felettes én felügyeli, visszafogja, elfojtja az elfogadhatatlannak vélt ösztöntörekvéseket
az akut iúkori elmebetegségek nagy része nem más, mint a kiegyenlítetlen komplexumokkal túltelített tudattalan világnak a kitörése. Explosio ez, amelyben az egymás alatt élő elemek a tudat cenzúráját áttörték
(1914 Hollós István)
Az érzelmek tudat alatti szintjén [a szexualitás és a szerelem] összefonódnak még akkor is, ha a tudat „cenzúrája” nem mindig engedélyezi eggyé válásuk felismerését
(1982 Lux Elvira)
tudati cenzúra
(1997 PedagógiaiLex.)
ÖU: filmcenzúra, könyvcenzúra, sajtócenzúra
ÖE: cenzúrabizottság
Sz: cenzúrai, cenzurális
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások