cigányos mn 15A

1. (pejor is) ’cigányokra jellemző(nek vélt), náluk szokásos v. rájuk emlékeztető 〈megnyilvánulás, magatartás stb.〉’ ❖ páros Loval nem huzathattyák magokat, hanem tsak tzigányoson Lektikában [= kétkerekű kocsiban] egy Lóval (1785 Magyar Hírmondó C0273, 803) | [Kata:] No lesz itt czigányos kunyorálás (1883 Győry Vilmos C1973, 46) | a hölgyek élénken csevegve ülték körül a gázkandallót. A grófné cigányosan le a szőnyegre telepedett (1905 Gárdonyi Géza C1834, 113) | [Sanyi] szemében alázat volt, de cigányos dévajság is (1947 Németh László² 9485004, 132) | kilestem, kivártam a lányt – aztán két hét után megszöktünk, amúgy cigányosan. Bele a semmibe (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 385).

1a. (pejor is) ’a cigányokéra emlékeztetően sötét 〈bőrszín〉, ill. ilyen (arc)bőrű (és fekete hajú) 〈személy〉’ ❖ sok némej szszkés Férjfiak fehérebbek sok némej barnás és cigányos úgynevezte FehérSzeméjeknél (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 174) | Bőre majdnem czigányosan barna volt (1838 Jósika Miklós C2356, 190) | Bőrének sötét, cigányos színe miatt a porkolábra gúnynevet ragasztottak: kormos (1976 Dobos László 1034001, 86) | az a cigányos fekete [ti. lány] neked nem tetszik, jobban érdekel az a hosszú szőke svéd típus (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 129).

1b. (pejor is) ’a cigányok viseletében jellemző 〈ruhadarab, ékszer〉, ill. ahhoz hasonló, (túlzottan) tarka, színpompás 〈ruházat〉’ ❖ öltözete egészen czigányos, vörös avult szinü nadrág, széles arany paszamánttal, itt ott szakadozva, ’s egy róka-torkos, jóval derekán alul érő mente (1837 Jósika Miklós C2387, 170) | Eszmerálda cigányos szoknyáját ölti fel a szobaleány (1915 Krúdy Gyula C5205, 137) | A tarka ruhát cigányosnak mondják (1936 Veres Péter 9771011, 37) | [a Piri nénit megszemélyesítő kesztyűbáb] a cigányos fülkarikáival (1978 Sőtér István 9613001, 170).

2. (pejor is) ’a cigány nyelv jellegzetességeit más nyelvben (idegenszerűen) megjelenítő 〈hangzás, kiejtés stb.〉, ill. ilyen módon ejtett 〈szó〉’ ❖ [a magyar beszélők] az aſztalból inkább aſztalkát; bárányból inkább báránkát, mint bárányocskát […] faragtanak. A’ ſok aſztalocska, ſzívecske, lelkecske, uracska inkább tótoan, vagy czigányoan ek (1786 Dugonics András 7087011, 351) | a karaláb sem valami ősi magyar szó, de csak még is szebb annál a czigányos kolérábénál (1846 Hetilap CD61) | cigányosan selypítve (1925–1927 Krúdy Gyula CD54) | Csokonai [vígjátékában] a korabeli cigányos kiejtést mutatja be: „Merre van azs a francsia? … A hun van la! … Ide tiszteles tekintetes nagyságos míltóságos uram! míltóztassék a miltuságos úrhoz sítálni.” (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3. (Zene is) ’a cigányzenészek előadási módjára jellemző v. arra emlékeztető, a ritmust szabadon kezelő, a dallamot ötletszerűen díszítő 〈(játék)stílus〉, ill. ilyen stílusban írt v. előadott 〈mű, zeneszám〉’ ❖ A zenekar cigányos magyart játszik (1843 Szigligeti Ede C4009, 89) | Imre czifrán, czigányosan játszsza a magyarokat (1885 Thewrewk István C4135, 83) | Hangszerelésében [Liszt] gyakran cigányos tulajdonságokat alkalmazott, mint például a mély hangok utóütéseit, melódiát játszó mellékmotivumokat, a prímhegedű tetszésszerinti játékát s több effélét (1912–1913 Zichy Géza 8538024, 21) | a népies műzene hamar háttérbe szorította a verbunkos zenét is s annyira összenő a cigányos előadásmodorral, hogy a nagyközönség csakis cigányoktól játszva tudja igazán élvezni (1942 Prahács Margit CD43).

4. (kissé rég) ’olyan 〈szórakozóhely v. esemény〉, ahol cigányzenészek szolgáltatják a zenét’ ❖ Hol látunk még rendőröket? A cigányos kávéházak előtt, hol élvezi a muzsikát s csendesen veri a taktust (1904 Rákosi Viktor 8387015, 217) | [az igazgatóság] fogadkozott, hogy minden huszonöt előadás után pezsgős és cigányos vacsorát ad az összes szereplőnek (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 128).

4a. (kissé rég) ’ilyen szórakozóhely(ek)et gyakr. látogató, a cigányzenés mulatozást szerfelett kedvelő 〈személy〉’ ❖ Ekkoriban jött megint lovasság Körösdre. Huszárok voltak … Hangosabb mulatók, czigányosabb, kártyásabb tiszturak, vigabb, verekedőbb … legénység (1892 Almanach 1893-ra C0007, 209) | [Kaffka Margit regényében Tabódy Endre] cigányos, tönkremenő földbirtokos (1947 Rónay György 9573091, 267).

5. ’olyan 〈esemény, (színpadi) jelenet stb.〉, amelyben cigányok szerepelnek’ ❖ megbeszélték, hogy Debrecen városa és Kossuth Ferenc érdekében titokban tartják a cigányos incidenst (1918 Krúdy Gyula CD54) | a harmadik felvonás cigányos jelenetében (1927 Schöpflin Aladár CD10) | még „cigányos” vicceket is mondtak (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: cigányosdi, cigányosság.

Vö. CzF. czigányos, czigányosan; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT. cigányosan; ÚMTsz. ~, cigányosan

cigányos melléknév 15A
1. (pejor is)
cigányokra jellemző(nek vélt), náluk szokásos v. rájuk emlékeztető 〈megnyilvánulás, magatartás stb.〉
páros Loval nem huzathattyák magokat, hanem tsak tzigányoson Lektikában [= kétkerekű kocsiban] egy Lóval
(1785 Magyar Hírmondó)
[Kata:] No lesz itt czigányos kunyorálás
(1883 Győry Vilmos)
a hölgyek élénken csevegve ülték körül a gázkandallót. A grófné cigányosan le a szőnyegre telepedett
(1905 Gárdonyi Géza)
[Sanyi] szemében alázat volt, de cigányos dévajság is
(1947 Németh László²)
kilestem, kivártam a lányt – aztán két hét után megszöktünk, amúgy cigányosan. Bele a semmibe
(1989 Fel a kezekkel!)
1a. (pejor is)
a cigányokéra emlékeztetően sötét 〈bőrszín〉, ill. ilyen (arc)bőrű (és fekete hajú) 〈személy〉
sok némej szszkés Férjfiak fehérebbek sok némej barnás és cigányos úgynevezte FehérSzeméjeknél
(1807 Folnesics János Lajos ford.Schilling)
Bőre majdnem czigányosan barna volt
(1838 Jósika Miklós)
Bőrének sötét, cigányos színe miatt a porkolábra gúnynevet ragasztottak: kormos
(1976 Dobos László)
az a cigányos fekete [ti. lány] neked nem tetszik, jobban érdekel az a hosszú szőke svéd típus
(1989 Fel a kezekkel!)
1b. (pejor is)
a cigányok viseletében jellemző 〈ruhadarab, ékszer〉, ill. ahhoz hasonló, (túlzottan) tarka, színpompás 〈ruházat〉
öltözete egészen czigányos, vörös avult szinü nadrág, széles arany paszamánttal, itt ott szakadozva, ’s egy róka-torkos, jóval derekán alul érő mente
(1837 Jósika Miklós)
Eszmerálda cigányos szoknyáját ölti fel a szobaleány
(1915 Krúdy Gyula)
A tarka ruhát cigányosnak mondják
(1936 Veres Péter)
[a Piri nénit megszemélyesítő kesztyűbáb] a cigányos fülkarikáival
(1978 Sőtér István)
2. (pejor is)
a cigány nyelv jellegzetességeit más nyelvben (idegenszerűen) megjelenítő 〈hangzás, kiejtés stb.〉, ill. ilyen módon ejtett 〈szó〉
[a magyar beszélők] az aſztalból inkább aſztalkát; bárányból inkább báránkát, mint bárányocskát […] faragtanak. A’ ſok aſztalocska, ſzívecske, lelkecske, uracska inkább tótoan, vagy czigányoan ek
(1786 Dugonics András)
a karaláb sem valami ősi magyar szó, de csak még is szebb annál a czigányos kolérábénál
(1846 Hetilap)
cigányosan selypítve
(1925–1927 Krúdy Gyula)
Csokonai [vígjátékában] a korabeli cigányos kiejtést mutatja be: „Merre van azs a francsia? … A hun van la! … Ide tiszteles tekintetes nagyságos míltóságos uram! míltóztassék a miltuságos úrhoz sítálni.”
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
3. (Zene is)
a cigányzenészek előadási módjára jellemző v. arra emlékeztető, a ritmust szabadon kezelő, a dallamot ötletszerűen díszítő (játék)stílus〉, ill. ilyen stílusban írt v. előadott 〈mű, zeneszám〉
A zenekar cigányos magyart játszik
(1843 Szigligeti Ede)
Imre czifrán, czigányosan játszsza a magyarokat
(1885 Thewrewk István)
Hangszerelésében [Liszt] gyakran cigányos tulajdonságokat alkalmazott, mint például a mély hangok utóütéseit, melódiát játszó mellékmotivumokat, a prímhegedű tetszésszerinti játékát s több effélét
(1912–1913 Zichy Géza)
a népies műzene hamar háttérbe szorította a verbunkos zenét is s annyira összenő a cigányos előadásmodorral, hogy a nagyközönség csakis cigányoktól játszva tudja igazán élvezni
(1942 Prahács Margit)
4. (kissé rég)
olyan 〈szórakozóhely v. esemény〉, ahol cigányzenészek szolgáltatják a zenét
Hol látunk még rendőröket? A cigányos kávéházak előtt, hol élvezi a muzsikát s csendesen veri a taktust
(1904 Rákosi Viktor)
[az igazgatóság] fogadkozott, hogy minden huszonöt előadás után pezsgős és cigányos vacsorát ad az összes szereplőnek
(1939 Herczeg Ferenc)
4a. (kissé rég)
ilyen szórakozóhely(ek)et gyakr. látogató, a cigányzenés mulatozást szerfelett kedvelő 〈személy〉
Ekkoriban jött megint lovasság Körösdre. Huszárok voltak … Hangosabb mulatók, czigányosabb, kártyásabb tiszturak, vigabb, verekedőbb … legénység
(1892 Almanach 1893-ra)
[Kaffka Margit regényében Tabódy Endre] cigányos, tönkremenő földbirtokos
(1947 Rónay György)
5.
olyan 〈esemény, (színpadi) jelenet stb.〉, amelyben cigányok szerepelnek
megbeszélték, hogy Debrecen városa és Kossuth Ferenc érdekében titokban tartják a cigányos incidenst
(1918 Krúdy Gyula)
a harmadik felvonás cigányos jelenetében
(1927 Schöpflin Aladár)
még „cigányos” vicceket is mondtak
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: cigányosdi, cigányosság
Vö. CzF. czigányos, czigányosan; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT. cigányosan; ÚMTsz. ~, cigányosan

Beállítások