cserebere fn 6B (kissé biz)

1. (kisebb értékű) tárgyak egymás közötti (rendszeres,) többszöri, ill. tömeges cseréje (mint kereskedelmi, ritk. jogi ügylet)’ ❖ drintz, tsere, tserebere, tserélés (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 18) | [Az erdélyi sátoros cigányok] áruczikkeikért inkább eleséget mint pénzt szoktak kérni […]. A csereberét igen kedvelik (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Pécsújvár] Rátkai Demeternek tulajdona volt, ugy kapták a Tarczayak, az ónodi Zudarok, viszont csere útján a Perényiek, kiknek kezén 1512-ig maradt; ekkor ismét cserebere útján szállott a Tarczayakra (1896 PallasLex. CD02) | A cserebere [ti. a használt tankönyveké] vagy egymás között történt, vagy tanári segédlettel (1996 Magyar Hírlap CD09) | a [mű]gyűjtők közötti adásvétel és cserebere értéke (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rendsz. birtokszóként) ’nem anyagi természetű dolgoknak, pl. szellemi, kulturális javaknak személyek v. közösségek közötti folyamatos cseréje’ ❖ egyik ember el-kapja eztet, és reá ragaſztya a’ másikra, és ez a’ rettenetes tsere bere minden napi és minden órai (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2783, 224) | kicsinyes falusi gondok, pletyka és olcsó érdekek csereberéje (1958 Magyar Nemzet jún. 20. C0354, 7) | A táncok és a táncdalok állandó csereberéje következtében a Mezőségen teljesen összemosódnak a magyar és román jellegzetességek határai, s valódi zenei és táncbéli kétnyelvűség érvényesül (1990 Magyar néprajz CD47).

2. ’két v. több személy v. dolog egymással való többszöri megcserélése, váltogatása v. cserélődése, váltakozása’ ❖ A nappal munka, gond és küzdelem ideje, az éj pedig a nyugalomé, – ezek csereberéje természetellenes (1884–1885 Egymillió bolondság C1559, 53) | Csereberék támadtak a párokban, a csereberékből féltékenykedések, a féltékenykedésekből civakodások (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706009, 34) | Házon belüli cégmozgásoknál csupán az elosztószekrényben kell néhány csere-berét végrehajtani és máris a megszokott mellékállomáson szólalnak meg a telefonok (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (pejor is) ’személyeknek v. dolgoknak ismételt, (túlságosan) gyakori cseréje, változtatása’ ❖ Cserebere. Úgy cserélik a férjüket, mint a divatot (1929 Móricz Zsigmond CD10) | A legsúlyosabb ártalmat az anya elvesztése okozza: de mindig bizonyos fokú megrázkódtatással jár a gyermekkori gondozó vagy nevelő személyének a csereberéje is a gyermek számára (1965 György Júlia 1062001, 39).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

cserebere főnév 6B (kissé biz)
1.
(kisebb értékű) tárgyak egymás közötti (rendszeres,) többszöri, ill. tömeges cseréje (mint kereskedelmi, ritk. jogi ügylet)
drintz, tsere, tserebere, tserélés
(1784 Baróti Szabó Dávid)
[Az erdélyi sátoros cigányok] áruczikkeikért inkább eleséget mint pénzt szoktak kérni […]. A csereberét igen kedvelik
(1856 Vasárnapi Újság)
[Pécsújvár] Rátkai Demeternek tulajdona volt, ugy kapták a Tarczayak, az ónodi Zudarok, viszont csere útján a Perényiek, kiknek kezén 1512-ig maradt; ekkor ismét cserebere útján szállott a Tarczayakra
(1896 PallasLex.)
A cserebere [ti. a használt tankönyveké] vagy egymás között történt, vagy tanári segédlettel
(1996 Magyar Hírlap)
a [mű]gyűjtők közötti adásvétel és cserebere értéke
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (rendsz. birtokszóként)
nem anyagi természetű dolgoknak, pl. szellemi, kulturális javaknak személyek v. közösségek közötti folyamatos cseréje
egyik ember el-kapja eztet, és reá ragaſztya a’ másikra, és ez a’ rettenetes tsere bere minden napi és minden órai
(1799 Kováts Mihály ford.Hufeland)
kicsinyes falusi gondok, pletyka és olcsó érdekek csereberéje
(1958 Magyar Nemzet jún. 20.)
A táncok és a táncdalok állandó csereberéje következtében a Mezőségen teljesen összemosódnak a magyar és román jellegzetességek határai, s valódi zenei és táncbéli kétnyelvűség érvényesül
(1990 Magyar néprajz)
2.
két v. több személy v. dolog egymással való többszöri megcserélése, váltogatása v. cserélődése, váltakozása
A nappal munka, gond és küzdelem ideje, az éj pedig a nyugalomé, – ezek csereberéje természetellenes
(1884–1885 Egymillió bolondság)
Csereberék támadtak a párokban, a csereberékből féltékenykedések, a féltékenykedésekből civakodások
(1937 Tersánszky Józsi Jenő)
Házon belüli cégmozgásoknál csupán az elosztószekrényben kell néhány csere-berét végrehajtani és máris a megszokott mellékállomáson szólalnak meg a telefonok
(1997 Magyar Hírlap)
3. (pejor is)
személyeknek v. dolgoknak ismételt, (túlságosan) gyakori cseréje, változtatása
Cserebere. Úgy cserélik a férjüket, mint a divatot
(1929 Móricz Zsigmond)
A legsúlyosabb ártalmat az anya elvesztése okozza: de mindig bizonyos fokú megrázkódtatással jár a gyermekkori gondozó vagy nevelő személyének a csereberéje is a gyermek számára
(1965 György Júlia)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások