csikó fn 6A1csitkó (nyj)

1. (jelzőként: rég) ’fiatal ló, es. más fiatal patás állat’ ❖ Ha azt akarják hogy a’ tkóbúl erös ló légyen, negyed fig ſzabadon botſátják ’s nem fogják dologra (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 406) | A’ Stutzlikat [= kézmelegítőket, muffokat] mostan, vagy tsikó Tevéknek Bribl munkállyák, vagy gyenge Medvének (1796 Gvadányi József C1923, 262) | A melj pei, csillagos csitkó itt Néked meg teczett, az jövő Majusba lészen 2 esztendős (1816 Cserey Farkas² C2567, 287) | A rosszul herélt csikó (1842 Mezőgazdaság és agrártársadalom C3081, 161) | harmadfű csikó (1936 Jékely Zoltán 9278012, 17) | A szőlőtőhöz köti csikaját. Egyes vélemények szerint ez nem a helyes fordítás […]. Talán így lehetne fordítani: „megterheli […] szamárcsikóját egy venyige (termésével)” (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Csikaidat csapd karámba, Vess nyiget az öszvérekre (1960 Nagy László² ford. 9473141, 24).

1a. (rendsz. birtokszóként) ’〈az anyaállathoz való viszonyában:〉 ló v. más patás állat kicsinye’ ❖ A’ Szarvastól egykoron a’ maga Tsikója kérdi (1776 Esopus meséi ford. C1642, 47) | a’ tsikót-nevel kantzától meg-kívántatik, hogy jó tlgye, és bven teje légyen, hogy tsikaját el-tarthassa (1804 Tolnay Sándor 7351007, 46) | Az anyja hasából kilopnák a csikót (1851 Arany János CD01) | Ha két nőstény [teve] csikaikkal összejön; a fiatalok szeretetreméltó módon játszanak s az öregek tetszésüknek dörmögéssel adnak kifejezést (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Oroszhegy, Zetelaka határában az 1940-es évek elejéig legelésztek 15-20 egyedből álló lóseregek: egy-egy ménló és 4-7 csitkós kanca, kabola meg egy tucatnyi csitkó járt együtt (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (rendsz. minőségjelzővel) (kissé rég, tréf) ’〈aranyból vert pénzérme megnevezéseként〉’ ❖ vedd el ezeket a’ szép sárga csikókat (1846 Kuthy Lajos C2856, 152) | ötven-ötven körmöci csikó (1920 Krúdy Gyula CD54) | a mártír fogalomanyaga csak a jelenlevőket tölti el a tökéletesség fluidumával, amely fluidum két hónapra elég, de három csikóval újabb két hónapra meg lehet hosszabbítani, ha az ember bedobja a „mártír hős vére emlékének” felírású perselybe (1932 Szathmári Sándor 9641003, 260) | egy kis zacskóban őrizte a haramiák megmaradt aranyát, tizenöt darab tízrubelos csikót (1955 Wessely László ford.–Tolsztoj¹ C4551, 199).

3. (ritk, tréf is) ’〈sakkban:〉 ló, huszár’ ❖ a kerti asztalon terítve szét A harcmező; rajt’ sárga-barna kocka Következetes híven váltakozva Most is a régi. […] A király egy csikót vesz üldözőbe, Paraszt a tornyot ütné agyba-főbe (1906 Kaffka Margit CD01) | a csikóval az f3-ra lépünk (1997 Magyar Hírlap CD09).

4. (ritk) ’〈magyar kártyában:〉 király’ ❖ meg is jött a húzásnál a makk király. A csikó meg a felső huszat számít ebben a furfangos játékban (1897 Tömörkény István C3155, 8).

5. (nyj) ’csikótűzhely’ ❖ Szegényebb családoknál rendszerint egysütős melles és asztaltűzhelyeket használnak, az előbbieket a lakatos tréfásan csikónak, az utóbbiakat kecskének nevezi (1897 PallasLex. CD02) | A melles, egysütős tűzhelyeket „csikónak”, a simalapúakat „kecskének” nevezték egyes vidékeken a lakatosok (1981 Nyerges Ágnes 2206038, 25).

6. (nyj) ’szőlőkötözéskor a kötözésből kimaradt szőlővessző’ ❖ Csikó (ha egy szál szőllővesszőt a kötő kihagyott) (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 334) | Csikó. – Szőlőkötözéskor, a kötöző után a bekötésből kimaradt venyige, amelyeket elfelejtettek összekötni (1937 Kiss László³ C6456, 28).

7. (nyj, tréf) ’〈kubikolásban:〉 a kubikosnak nagy magasságú, meredek helyen a talicskavontatásban segítő munkás’ ❖ A második munkás a talicskázásnál az által segít, hogy azt elől kötéllel húzza, kivált ott, hol a töltésre egyszerre meredeken kell föltolni. E második munkást tréfásan „csikó”-nak is nevezik (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A meredek kapaszkodónál segít felhúzni a talyicskát a nagyocska gyerek, vagy az asszony. Az ilyen segítőnek, akit csikónak neveznek, hám van a nyakában (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 120) | Csikó: […] húzó, talicskahúzó: a kubikosok talicskavontató segédmunkása (1977 NéprajziLex. CD47).

Ö: a -csikó címszó alatt: csődör~, kanca~, láma~, mén~, öszvér~, szamár~, zebra~.

ÖE: ~bőr, ~bunda, ~év, ~haj, ~herélés, ~hús, ~istálló, ~ménes, ~telep, ~zabla.

Sz: csikói.

Vö. CzF. csidkó, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. csikó · csitkó; ÚMTsz.

csikó főnév 6A1
csitkó 6A1 (nyj)
1. (jelzőként: rég)
fiatal ló, es. más fiatal patás állat
Ha azt akarják hogy a’ tkóbúl erös ló légyen, negyed fig ſzabadon botſátják ’s nem fogják dologra
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ Stutzlikat [= kézmelegítőket, muffokat] mostan, vagy tsikó Tevéknek Bribl munkállyák, vagy gyenge Medvének
(1796 Gvadányi József)
A melj pei, csillagos csitkó itt Néked meg teczett, az jövő Majusba lészen 2 esztendős
(1816 Cserey Farkas²)
A rosszul herélt csikó
(1842 Mezőgazdaság és agrártársadalom)
harmadfű csikó
(1936 Jékely Zoltán)
A szőlőtőhöz köti csikaját. Egyes vélemények szerint ez nem a helyes fordítás […]. Talán így lehetne fordítani: „megterheli […] szamárcsikóját egy venyige (termésével)”
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Csikaidat csapd karámba, Vess nyiget az öszvérekre
(1960 Nagy László² ford.)
1a. (rendsz. birtokszóként)
〈az anyaállathoz való viszonyában:〉 ló v. más patás állat kicsinye
A’ Szarvastól egykoron a’ maga Tsikója kérdi
(1776 Esopus meséi ford.)
a’ tsikót-nevel kantzától meg-kívántatik, hogy jó tlgye, és bven teje légyen, hogy tsikaját el-tarthassa
(1804 Tolnay Sándor)
Az anyja hasából kilopnák a csikót
(1851 Arany János)
Ha két nőstény [teve] csikaikkal összejön; a fiatalok szeretetreméltó módon játszanak s az öregek tetszésüknek dörmögéssel adnak kifejezést
(1929 Az állatok világa ford.)
Oroszhegy, Zetelaka határában az 1940-es évek elejéig legelésztek 15-20 egyedből álló lóseregek: egy-egy ménló és 4-7 csitkós kanca, kabola meg egy tucatnyi csitkó járt együtt
(1999 Magyar néprajz)
2. (rendsz. minőségjelzővel) (kissé rég, tréf)
〈aranyból vert pénzérme megnevezéseként〉
vedd el ezeket a’ szép sárga csikókat
(1846 Kuthy Lajos)
ötven-ötven körmöci csikó
(1920 Krúdy Gyula)
a mártír fogalomanyaga csak a jelenlevőket tölti el a tökéletesség fluidumával, amely fluidum két hónapra elég, de három csikóval újabb két hónapra meg lehet hosszabbítani, ha az ember bedobja a „mártír hős vére emlékének” felírású perselybe
(1932 Szathmári Sándor)
egy kis zacskóban őrizte a haramiák megmaradt aranyát, tizenöt darab tízrubelos csikót
(1955 Wessely László ford.Tolsztoj¹)
3. (ritk, tréf is)
〈sakkban:〉 , huszár
a kerti asztalon terítve szét A harcmező; rajt’ sárga-barna kocka Következetes híven váltakozva Most is a régi. […] A király egy csikót vesz üldözőbe, Paraszt a tornyot ütné agyba-főbe
(1906 Kaffka Margit)
a csikóval az f3-ra lépünk
(1997 Magyar Hírlap)
4. (ritk)
〈magyar kártyában:〉 király
meg is jött a húzásnál a makk király. A csikó meg a felső huszat számít ebben a furfangos játékban
(1897 Tömörkény István)
5. (nyj)
Szegényebb családoknál rendszerint egysütős melles és asztaltűzhelyeket használnak, az előbbieket a lakatos tréfásan csikónak, az utóbbiakat kecskének nevezi
(1897 PallasLex.)
A melles, egysütős tűzhelyeket „csikónak”, a simalapúakat „kecskének” nevezték egyes vidékeken a lakatosok
(1981 Nyerges Ágnes)
6. (nyj)
szőlőkötözéskor a kötözésből kimaradt szőlővessző
Csikó (ha egy szál szőllővesszőt a kötő kihagyott)
(1872 Magyar Nyelvőr)
Csikó. – Szőlőkötözéskor, a kötöző után a bekötésből kimaradt venyige, amelyeket elfelejtettek összekötni
(1937 Kiss László³)
7. (nyj, tréf)
〈kubikolásban:〉 a kubikosnak nagy magasságú, meredek helyen a talicskavontatásban segítő munkás
A második munkás a talicskázásnál az által segít, hogy azt elől kötéllel húzza, kivált ott, hol a töltésre egyszerre meredeken kell föltolni. E második munkást tréfásan „csikó”-nak is nevezik
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A meredek kapaszkodónál segít felhúzni a talyicskát a nagyocska gyerek, vagy az asszony. Az ilyen segítőnek, akit csikónak neveznek, hám van a nyakában
(1934 Kiss Lajos¹)
Csikó: […] húzó, talicskahúzó: a kubikosok talicskavontató segédmunkása
(1977 NéprajziLex.)
ÖE: csikóbőr, csikóbunda, csikóév, csikóhaj, csikóherélés, csikóhús, csikóistálló, csikóménes, csikótelep, csikózabla
Sz: csikói
Vö. CzF. csidkó, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. csikó · csitkó; ÚMTsz.

Beállítások