csikorgat ige 5a8

1. ts ’úgy mozgat vmit, hogy az összesúrlódva ismételten éles, kellemetlen, csikorgó hangot ad’ ❖ álmokban ſzemek fejére ki látzik, ijedeznek, fogaikat tkorgatják (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 395) | A zúzos szél csikorgatja az ajtó felett lógó cégért (1849 Madách Imre 8284057, 464) | néhol vízért csikorgatták a kutakat (1919 Kertész István CD10) | csikorgatja […] a csizmáját (1955 Bóka László 9064025, 151) | Felkeltünk nyújtózkodva s csikorgatva a meszesedő izületeket (1971 Petri György 9530003, 20).

1a. tn (tárgyragos határozóval is)(fogával v. vmely súrlódó tárggyal) csikorgó hangot idéz elő, csikorog’ ❖ Sírva nyekergett az út is a bocskor talpa alatt. A bocskor megcsusszant. Gyisa Styefán morgott egyet, aztán helyrebillentette az egyensúlyt, s tovább csikorgatott (1939 Asztalos István 9012001, 37) | vagány gyerekek döngetnek a Zsigulival. Ki csikorgat nagyobbat: füstöl az aszfalt a kipörgő kerekek alatt (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ts (kissé rég) ’fogcsikorgatva mond vmit’ ❖ – Nem hallgatsz, kutyafülű! – csikorgatá egy markos hőmő [= nagydarab férfi] oldalba rúgva ököllel a fiút (1846 Jókai Mór CD18) | összeszorult fogsorai ádáz szitkokat csikorgatnak (1876 Hevesi Lajos C2087, 5) | Rekedten csikorgatva a szókat hajolt a füléhez (1915 Gaál Mózes² CD10).

Ö: fogcsikorgatva.

ÖU: meg~, össze~.

Sz: csikorgatás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csikorog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csikorgat ige 5a8
1. tárgyas
úgy mozgat vmit, hogy az összesúrlódva ismételten éles, kellemetlen, csikorgó hangot ad
álmokban ſzemek fejére ki látzik, ijedeznek, fogaikat tkorgatják
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A zúzos szél csikorgatja az ajtó felett lógó cégért
(1849 Madách Imre)
néhol vízért csikorgatták a kutakat
(1919 Kertész István)
csikorgatja […] a csizmáját
(1955 Bóka László)
Felkeltünk nyújtózkodva s csikorgatva a meszesedő izületeket
(1971 Petri György)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
(fogával v. vmely súrlódó tárggyal) csikorgó hangot idéz elő, csikorog
Sírva nyekergett az út is a bocskor talpa alatt. A bocskor megcsusszant. Gyisa Styefán morgott egyet, aztán helyrebillentette az egyensúlyt, s tovább csikorgatott
(1939 Asztalos István)
vagány gyerekek döngetnek a Zsigulival. Ki csikorgat nagyobbat: füstöl az aszfalt a kipörgő kerekek alatt
(1999 Magyar Hírlap)
2. tárgyas (kissé rég)
fogcsikorgatva mond vmit
– Nem hallgatsz, kutyafülű! – csikorgatá egy markos hőmő [= nagydarab férfi] oldalba rúgva ököllel a fiút
(1846 Jókai Mór)
összeszorult fogsorai ádáz szitkokat csikorgatnak
(1876 Hevesi Lajos)
Rekedten csikorgatva a szókat hajolt a füléhez
(1915 Gaál Mózes²)
ÖU: megcsikorgat, összecsikorgat
Sz: csikorgatás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csikorog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások