csodás mn 15A3

1. ’érthetetlen, megmagyarázhatatlan v. 〈a vallásos felfogásban:〉 természetfeletti beavatkozással magyarázható 〈jelenség, esemény〉, ill. ennek előidézésére képes(nek tartott) 〈dolog〉’ ❖ Oh Te! kinek testembe-ſzorúlt ſzikrája tsudásan Élteti gépelyimet, töredék ſzerſzámait elmés Míveinek (1792 Verseghy Ferenc 7448011, 21) | a nyírségi nép hagyományainak legkedveltebb és fő alakja Szent László király, kinek csodás tetteiről annyit tudnak regélni, s emlékezetét számtalan ünnepi mondóka, dal és játék őrzi (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Jézus csodás születése (1923 Keresztény Magvető 2129002, 12) | IX. Bonifác pápa 1402-ben kelt búcsúlevelében azt írja, hogy Kassát csodás ereklyéje miatt már régebben is nagy számmal keresték fel a hivők (1939 Balanyi György CD43) | [Nostradamus] nevéhez csodás gyógyítások fűződtek (1994 Új Könyvek CD29).

1a. ’〈kül. mesékben, mítoszokban:〉 bűvös, mágikus 〈erő, tulajdonság〉, ill. ilyen erővel, tulajdonsággal rendelkező 〈lény v. dolog〉’ ❖ Két gyönge tulkocskát fogának Elébe a csodás harangnak, és könnyen elvivé a két tulok, Melyet csak imént huszonnégy se’ birt (1846 Tompa Mihály C4235, 199) | Marutok, az ind mitologia szélistenei […]. Anyjuk, a csodás tehén, valószinüleg a tarka viharfelhő jelképe (1896 PallasLex. CD02) | [Oresztész a] laconiai hagyomány szerint egy (csodás erejű) kövön ülve menekült meg a lelkiismeret rémeitől (1904 ÓkoriLex. CD28) | a szlovák népmesék is javarészt királylányokról, királyfiakról […], tündérekről, boszorkányokról, csodás tulajdonságokkal rendelkező lényekről [szólnak] (1997 Új Könyvek CD29).

1b. ’〈epikai művekben, kül. eposzban, (nép)mesében:〉 természetfeletti (beavatkozás által megvalósuló), váratlan eseményt megjelenítő 〈motívum, elem〉, ill. ilyen motívumo(ka)t, elem(ek)et tartalmazó 〈()alkotás〉’ ❖ A csodás motívumok, melyek benne [ti. a János vitézben] előfordúlnak, a magyar nép képzeletéből valók (1896 Riedl Frigyes CD44) | Fantasztikus az, ami a valóságtól feltünő módon eltér, amin a képzelet szabad, alakító munkája korlátlanul érvényesül: torz- és szörnyalakok, csodás, mesés, kalandos történetek stb. (1913 RévaiNagyLex. C5703, 178) | A Krisztushoz intézett invokáción kívül még csodás elem is van ebben a kis hexameteres eposzban: a Duna habjaiból éjnek idején egy titokzatos női alak emelkedik ki s megjósolja a keresztény csapatok győzelmét (1930 Pintér Jenő CD44) | A két világháború között elterjedt ponyvairodalomból a paraszti elbeszélést a cowboy-történetek befolyásolták a legjobban. Ennek valószínűleg az is az oka, hogy a történetek felépítése összevethető a csodás mesék szerkezetével (1981 NéprajziLex. CD47).

1c. ’nagyon(, szinte hihetetlenül) kedvező, jótékony 〈tulajdonság, hatás〉, ill. ilyen tulajdonságú, hatású 〈dolog〉’ ❖ találunk sok csudás vizeket, csudálhatd ezeket minálunk; Vagynak néhol itt elegek, Természet szerént melegek (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 141) | Hallgasson kend, én azt mondom – szólt az orvos méltósággal – az érvágásnak illy alkalommal csudás hatása van (1845 Eötvös József 8126004, 71) | Régi hiedelem, hogy a különféle kristályok erőt adnak, gyógyítanak, egyszóval csodás eszközök (1994 Új Könyvek CD29).

2. (gúny is) ’csodálatra méltó, lenyűgöző, bámulatos, ill. nagyszerű, pompás’ ❖ gyönyörn zldellenek ottan Éden’ Kertje tsudás fekvései (1788 Magyar Múzeum ford. 7448002, 57) | Meg-halálozott ez a’ tsudás ember [ti. Voltaire] életének 84-dik Eſztendejében (1792 Alexovics Vazul 7005001, 9) | Szemed a legcsudásb szem (1888 Endrődi Sándor ford.–Heine C1575, 105) | Gyönyörű, édes, illatos, csodás délután volt (1908 Csáth Géza 9085001, 7) | a világ minden gazember tőkése a mi ajtónkon dörömböl, mert meg akarja szerezni a csodás magyar ipart a páratlan magyar munkással (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. ’nagyon különös, furcsa, meglepő, csodálkozásra késztető 〈dolog〉’ ❖ ? [az erdőbe visszatért medve] el-beſzéllé, hogy más orſzágokban Melly tſudás dolgokat ſzenvedett azokban (1776 Kónyi János ford.–Gellert C2737, 6) | Elveszettnek nem hivé a’ gyermeket; arra ez, igen szemes és életre való volt. Vagy eltévedt tehát, a’ mi az akkori időkben még járatlanabb rengeteg’ öblözeteiben sem ritka, sem csudás nem vala (1836 Jósika Miklós 8212001, 18) | a csodás véletlenek különös játékának köszönhetően (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’meglepően, hihetetlenül, ill. bámulatot keltően nagy(fokú, -mértékű)’ ❖ a lápvilágok látható országán, az egymásba merült s egymásból kifejlő élet rendszerével ily csodás bőségben alkot és alakít a természet bíbelő türelme (1847 Kuthy Lajos 8261005, 188) | [Jókainak] általán csodás mértékben megvan az az adománya, hogy szeretettel ir és szeretetét át tudja árasztani olvasójára is (1895 PallasLex. CD02) | Magában azt a csodásan erős akaratot bámulta, a melyet most ismert meg Balajti urban (1906 Ambrus Zoltán 9006009, 72) | A 20. percben a hazai támadósorba beállt a csodás gyorsasággal felgyógyult Sovunmi (2000 Magyar Hírlap CD09).

J: csodálatos.

Vö. CzF. ~, csodásan; ÉrtSz.; TESz. csoda; ÉKsz.; ÚMTsz.

csodás melléknév 15A3
1.
érthetetlen, megmagyarázhatatlan v. 〈a vallásos felfogásban:〉 természetfeletti beavatkozással magyarázható 〈jelenség, esemény〉, ill. ennek előidézésére képes(nek tartott) 〈dolog〉
Oh Te! kinek testembe-ſzorúlt ſzikrája tsudásan Élteti gépelyimet, töredék ſzerſzámait elmés Míveinek
(1792 Verseghy Ferenc)
a nyírségi nép hagyományainak legkedveltebb és fő alakja Szent László király, kinek csodás tetteiről annyit tudnak regélni, s emlékezetét számtalan ünnepi mondóka, dal és játék őrzi
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Jézus csodás születése
(1923 Keresztény Magvető)
IX. Bonifác pápa 1402-ben kelt búcsúlevelében azt írja, hogy Kassát csodás ereklyéje miatt már régebben is nagy számmal keresték fel a hivők
(1939 Balanyi György)
[Nostradamus] nevéhez csodás gyógyítások fűződtek
(1994 Új Könyvek)
1a.
〈kül. mesékben, mítoszokban:〉 bűvös, mágikus 〈erő, tulajdonság〉, ill. ilyen erővel, tulajdonsággal rendelkező 〈lény v. dolog〉
Két gyönge tulkocskát fogának Elébe a csodás harangnak, és könnyen elvivé a két tulok, Melyet csak imént huszonnégy se’ birt
(1846 Tompa Mihály)
Marutok, az ind mitologia szélistenei […]. Anyjuk, a csodás tehén, valószinüleg a tarka viharfelhő jelképe
(1896 PallasLex.)
[Oresztész a] laconiai hagyomány szerint egy (csodás erejű) kövön ülve menekült meg a lelkiismeret rémeitől
(1904 ÓkoriLex.)
a szlovák népmesék is javarészt királylányokról, királyfiakról […], tündérekről, boszorkányokról, csodás tulajdonságokkal rendelkező lényekről [szólnak]
(1997 Új Könyvek)
1b.
〈epikai művekben, kül. eposzban, (nép)mesében:〉 természetfeletti (beavatkozás által megvalósuló), váratlan eseményt megjelenítő 〈motívum, elem〉, ill. ilyen motívumo(ka)t, elem(ek)et tartalmazó ()alkotás〉
A csodás motívumok, melyek benne [ti. a János vitézben] előfordúlnak, a magyar nép képzeletéből valók
(1896 Riedl Frigyes)
Fantasztikus az, ami a valóságtól feltünő módon eltér, amin a képzelet szabad, alakító munkája korlátlanul érvényesül: torz- és szörnyalakok, csodás, mesés, kalandos történetek stb.s a többi
(1913 RévaiNagyLex.)
A Krisztushoz intézett invokáción kívül még csodás elem is van ebben a kis hexameteres eposzban: a Duna habjaiból éjnek idején egy titokzatos női alak emelkedik ki s megjósolja a keresztény csapatok győzelmét
(1930 Pintér Jenő)
A két világháború között elterjedt ponyvairodalomból a paraszti elbeszélést a cowboy-történetek befolyásolták a legjobban. Ennek valószínűleg az is az oka, hogy a történetek felépítése összevethető a csodás mesék szerkezetével
(1981 NéprajziLex.)
1c.
nagyon(, szinte hihetetlenül) kedvező, jótékony 〈tulajdonság, hatás〉, ill. ilyen tulajdonságú, hatású 〈dolog〉
találunk sok csudás vizeket, csudálhatd ezeket minálunk; Vagynak néhol itt elegek, Természet szerént melegek
(1813 Pálóczi Horváth Ádám)
Hallgasson kend, én azt mondom – szólt az orvos méltósággal – az érvágásnak illy alkalommal csudás hatása van
(1845 Eötvös József)
Régi hiedelem, hogy a különféle kristályok erőt adnak, gyógyítanak, egyszóval csodás eszközök
(1994 Új Könyvek)
2. (gúny is)
csodálatra méltó, lenyűgöző, bámulatos, ill. nagyszerű, pompás
gyönyörn zldellenek ottan Éden’ Kertje tsudás fekvései
(1788 Magyar Múzeum ford.)
Meg-halálozott ez a’ tsudás ember [ti. Voltaire] életének 84-dik Eſztendejében
(1792 Alexovics Vazul)
Szemed a legcsudásb szem
(1888 Endrődi Sándor ford.Heine)
Gyönyörű, édes, illatos, csodás délután volt
(1908 Csáth Géza)
a világ minden gazember tőkése a mi ajtónkon dörömböl, mert meg akarja szerezni a csodás magyar ipart a páratlan magyar munkással
(1995 Magyar Hírlap)
3.
nagyon különös, furcsa, meglepő, csodálkozásra késztető 〈dolog〉
?
[az erdőbe visszatért medve] el-beſzéllé, hogy más orſzágokban Melly tſudás dolgokat ſzenvedett azokban
(1776 Kónyi János ford.Gellert)
Elveszettnek nem hivé a’ gyermeket; arra ez, igen szemes és életre való volt. Vagy eltévedt tehát, a’ mi az akkori időkben még járatlanabb rengeteg’ öblözeteiben sem ritka, sem csudás nem vala
(1836 Jósika Miklós)
a csodás véletlenek különös játékának köszönhetően
(1995 Magyar Hírlap)
3a.
meglepően, hihetetlenül, ill. bámulatot keltően nagy(fokú, -mértékű)
a lápvilágok látható országán, az egymásba merült s egymásból kifejlő élet rendszerével ily csodás bőségben alkot és alakít a természet bíbelő türelme
(1847 Kuthy Lajos)
[Jókainak] általán csodás mértékben megvan az az adománya, hogy szeretettel ir és szeretetét át tudja árasztani olvasójára is
(1895 PallasLex.)
Magában azt a csodásan erős akaratot bámulta, a melyet most ismert meg Balajti urban
(1906 Ambrus Zoltán)
A 20. percben a hazai támadósorba beállt a csodás gyorsasággal felgyógyult Sovunmi
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, csodásan; ÉrtSz.; TESz. csoda; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások