csomós mn 15A

1. (átv is) ’olyan 〈kötél, zsineg stb.〉, amelyen egy v. több csomó van, ill. bogot, csomót alkalmazó 〈kötés〉’ ❖ a’ Játék-Színeknek meg-nyeréſe […] olly tsómós kötevény, mellynek fel-oldáſa vagy ketté vágáſa hozabb ideig-is el fog tartani (1792 Endrődy János C2988, XXXVI) | Hamlet leereszté azt a csomós kötelet (1858 Jókai Mór CD18) | [boldog volt,] ha a konyhára beosonhatott és kendőt köthetett a fejére, hátul csomósan, menyecskésen, kötényt eléje, – s dagaszthatott, gyúrhatott (1913 Gárdonyi Géza C1850, 70) | Valami spárgagyárból kosárszámra szállítottak ide csomós, összegubancolódott spárgát (1927 Kassák Lajos CD10) | [Cortonai Szent Margit] csomós kötéllel korbácsolta testét, betegre böjtölte magát, ékszerek helyett nyakába kötött kötéllel vonult ki az utcára (1994 Klaniczay Gábor CD17).

1a. ’〈kül. (tenger)hajózásban, ill. repülésben:〉 óránként vhány csomónyi 〈sebesség〉, ill. ilyen sebességgel közlekedni képes 〈jármű, kül. hajó〉’ ❖ Védett (kis) cirkáló: 9 kész (köztük 2 drb. 3540 tonnás, 27 csomós sebességgel futó modern, ú. n. „scout” viszont 4 teljesen elavult) (1916 RévaiNagyLex. C5710, 893) | 16 csomós acélgőzös (1949 Örkény István ford.–Conrad 9500023, 59) | A Cessna [márkájú repülőgép] kerekein pattogva nekivág a füves kifutópályának, és a magasba emelkedik, 100 csomós sebességgel, óránként 185 kilométerrel halad (1998 Magyar Hírlap CD09) | Sima vizen 15 csomós szélsebességgel szemben 30°-os szögben 5 csomóval képes cirkálni, pedig nem valami könnyű sportos, hanem kifejezetten nehéz túrahajó (1 csomó = 1,852 km/h) (1998 Természet Világa CD50).

2. (rég, Növ is) ’olyan 〈növényi szár〉, amelyen vastag, kemény kidudorodások, csomók vannak; bütykös’ ❖ teteje felé apró görtsös (tsomós) ágai nőnek [a kórónak] (1796 Vizsgálódó Magyar Gazda 7494002, 373) | [a gólyaorr] a róla nevezett család egy- v. többnyári csomósszáru füve (1894 PallasLex. CD02).

2a. ’az elágazások helyén csomóval, görccsel teli 〈faanyag〉, ill. göcsörtös 〈bot〉’ ❖ alig támogathatta magát tsomós bottyával (1790 Virágszótár C3337, 208) | a szolga Tuskót, csomósat hasogat (1892 Vajda János 8503059, 145) | [A pásztorok] szeretik a görcsös, csomós ágakat feldolgozni, amikor a csomókból virágot, csillagot faragnak (1911 Malonyay Dezső CD07) | a kubikosok azt tartották, minél csomósabb a fa, annál tartósabb (1963 Katona Imre² C7098, 20).

3. ’olyan 〈folyékony, pépes, ill. szemcsés, darabos anyag〉, amely csomókba összeáll, ill. amelyben (gömbölydeden) összetapadt, tömörré keményedett részek, csomók vannak’ ❖ minden fagylaltnál arra kell vigyázni, hogy csomós, vagy jeges ne legyen, hanem bár kemény-is, de finom és ollyan sima, mint a’ vaj (1846 Zelena Ferenc 8534012, 201) | A káposztás tésztájok olyan csomós volt, hogy két villával kellett széthuzgálni előbb (1918 Gárdonyi Géza C1846, 56) | csomós volt a festék (1931 Németh László² CD10) | a forró olajon sárgásbarnára pirítom a lisztet, majd a paradicsomlével feleresztve állandó keverés közben felforralom. Ha véletlenül csomóssá válik, szűrőn átengedem (1987 Frank Júlia et al. CD19).

3a. (Orvos is) ’〈élő szervezetben:〉 rendellenes működés következtében láthatóan v. kitapinthatóan tömörré keményedett részt, csomót tartalmazó 〈lágy szövet v. testrész〉, ill. ilyet eredményező 〈elváltozás〉’ ❖ nem tanátſos azt [ti. savót] adni erötlen, el-ſzáradtt, kemény tſomós haſú, ſzüntelen, hányáſra és has menéſre hajlandó, gyermekeknek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 224) | a’ bél és fodormirigyei csomósak, dugulvák, görvélyesek (1847 Malatides Dániel 8291003, 67) | A vivőér csomós tágulásának oka a vér gátolt visszafolyása a sziv felé (1894 PallasLex. CD02) | Az aranyér a végbél vivőereinek kitágulása, csomós kiöblösödése (1961 Buga László 9075001, 179) | A tüdőszövet egyes részein jelentkező csomós, göbös elváltozást tüdőszűréskor kimutatja a röntgen (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’rendsz. vmely szennyeződés hatására összeállt, összeragadt, összetapadt, es. csomózással összefogott, ill. kisebb-nagyobb csomókkal teli 〈szálas anyag, kül. haj v. szőr〉’ ❖ nevemnek nagyobb tekéntetet tudok adni, mint ez a’ három tsomós parókájú Ur (1786 Osvald Zsigmond ford.–Möller¹ C3372, 39) | Hatalmas vérmedvék, néhol bundájuk még csomós az alvadt vértől, óvatosan jönnek (1929 Peéry Piri CD10) | Két különös figura lépett be. Vállig érő fekete, csomós hajuk, szakálluk mellüket verdesi (1967 Gábor Áron 9813003, 186).

5. (kissé rég, Növ) ’sűrűn, tömötten nőtt, ill. csomóra, bogra emlékeztető 〈növényi rész, kül. virágzat〉’ ❖ A [rebarbara] tsomós Gyökere, melybl az Orvoſság kéſzl, ſzeg ſzin ’s bojtos (1798 Sándor István 7287085, 95) | Tsomós virág. (Flos fasciculatus). Mikor a’ nagy kotsánból sok apróbb kotsánok nőnek ki egyenlő magasságra, de nem eggy pontból. p. o. erdei szegfű (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 26) | [A repce] virágzata laza. Csomós beczője körülbelül 45° szög alatt áll el (1902 Wagner János CD35) | [A pántlikafű] bugája csomós, laza, kalászkája szintén egyvirágú, 3 porzós (1922 RévaiNagyLex. C5711, 422).

5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’olyan 〈növény〉, amelynek virágzata jellemzően ilyen’ ❖ tsomós Ebír […] (D. [=Dactylis] glomerata) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 106) | Csomós palka. Cyperus glomeratus L. (1902 Wagner János CD35) | csomós harangvirág (C. [= Campanula] glomerata) (1998 Növényneveink C6120, 111).

6. (-an raggal, hsz-szerűen) (kissé rég) ’szorosan egymás mellett, egy csoportot alkotva, ill. tömegével, nagy számban’ ❖ [az újszülöttnek] mind két részről […] boldogságokat csomósan kivánunk (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 400) | A beteg palánták csomósan egymáshoz ragadva összeesnek s elrothadnak (1895 PallasLex. CD02) | az egérmadarak egymásba kapaszkodva, csomósan alszanak, lefelé lógva az ágról s ilyenkor olyanformán akaszkodnak egymásba, mint a rajzó méhek (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A felhők csomósan úsztak a szélben s mindegyre eltakarták a napot (1941 Tamási Áron 9701013, 53).

7. (rég) ’bonyolult, szövevényes, nehezen v. egyáltalán nem megoldható 〈kérdés, probléma stb.〉’ ❖ Annak az igen tsomós, és moſtanság mindeneknek elméjét még függben tartó kérdésnek, ha léſzen é valóságoſan Török háború, vagy nem? bontogatására és fejtegetésére (1783 Magyar Hírmondó 7444040, 505) | Tsomós kétségeket, kétséges kérdéseket índítottok (1792 Döme Károly ford. C1455, 24).

Vö. CzF. ~, csomósan; ÉrtSz.; TESz. csomó; ÉKsz.; SzT. ~, csomósan; ÚMTsz.

csomós melléknév 15A
1. (átv is)
olyan 〈kötél, zsineg stb.〉, amelyen egy v. több csomó van, ill. bogot, csomót alkalmazó 〈kötés〉
a’ Játék-Színeknek meg-nyeréſe […] olly tsómós kötevény, mellynek fel-oldáſa vagy ketté vágáſa hozabb ideig-is el fog tartani
(1792 Endrődy János)
Hamlet leereszté azt a csomós kötelet
(1858 Jókai Mór)
[boldog volt,] ha a konyhára beosonhatott és kendőt köthetett a fejére, hátul csomósan, menyecskésen, kötényt eléje, – s dagaszthatott, gyúrhatott
(1913 Gárdonyi Géza)
Valami spárgagyárból kosárszámra szállítottak ide csomós, összegubancolódott spárgát
(1927 Kassák Lajos)
[Cortonai Szent Margit] csomós kötéllel korbácsolta testét, betegre böjtölte magát, ékszerek helyett nyakába kötött kötéllel vonult ki az utcára
(1994 Klaniczay Gábor)
1a.
〈kül. (tenger)hajózásban, ill. repülésben:〉 óránként vhány csomónyi 〈sebesség〉, ill. ilyen sebességgel közlekedni képes 〈jármű, kül. hajó〉
Védett (kis) cirkáló: 9 kész (köztük 2 drb.darab 3540 tonnás, 27 csomós sebességgel futó modern, ú. n.úgynevezett „scout” viszont 4 teljesen elavult)
(1916 RévaiNagyLex.)
16 csomós acélgőzös
(1949 Örkény István ford.Conrad)
A Cessna [márkájú repülőgép] kerekein pattogva nekivág a füves kifutópályának, és a magasba emelkedik, 100 csomós sebességgel, óránként 185 kilométerrel halad
(1998 Magyar Hírlap)
Sima vizen 15 csomós szélsebességgel szemben 30°-os szögben 5 csomóval képes cirkálni, pedig nem valami könnyű sportos, hanem kifejezetten nehéz túrahajó (1 csomó = 1,852 kmkilométer/hóra)
(1998 Természet Világa)
2. (rég, Növ is)
olyan 〈növényi szár〉, amelyen vastag, kemény kidudorodások, csomók vannak; bütykös
teteje felé apró görtsös (tsomós) ágai nőnek [a kórónak]
(1796 Vizsgálódó Magyar Gazda)
[a gólyaorr] a róla nevezett család egy- v.vagy többnyári csomósszáru füve
(1894 PallasLex.)
2a.
az elágazások helyén csomóval, görccsel teli 〈faanyag〉, ill. göcsörtös 〈bot〉
alig támogathatta magát tsomós bottyával
(1790 Virágszótár)
a szolga Tuskót, csomósat hasogat
(1892 Vajda János)
[A pásztorok] szeretik a görcsös, csomós ágakat feldolgozni, amikor a csomókból virágot, csillagot faragnak
(1911 Malonyay Dezső)
a kubikosok azt tartották, minél csomósabb a fa, annál tartósabb
(1963 Katona Imre²)
3.
olyan 〈folyékony, pépes, ill. szemcsés, darabos anyag〉, amely csomókba összeáll, ill. amelyben (gömbölydeden) összetapadt, tömörré keményedett részek, csomók vannak
minden fagylaltnál arra kell vigyázni, hogy csomós, vagy jeges ne legyen, hanem bár kemény-is, de finom és ollyan sima, mint a’ vaj
(1846 Zelena Ferenc)
A káposztás tésztájok olyan csomós volt, hogy két villával kellett széthuzgálni előbb
(1918 Gárdonyi Géza)
csomós volt a festék
(1931 Németh László²)
a forró olajon sárgásbarnára pirítom a lisztet, majd a paradicsomlével feleresztve állandó keverés közben felforralom. Ha véletlenül csomóssá válik, szűrőn átengedem
(1987 Frank Júlia et al.)
3a. (Orvos is)
〈élő szervezetben:〉 rendellenes működés következtében láthatóan v. kitapinthatóan tömörré keményedett részt, csomót tartalmazó 〈lágy szövet v. testrész〉, ill. ilyet eredményező 〈elváltozás〉
nem tanátſos azt [ti. savót] adni erötlen, el-ſzáradtt, kemény tſomós haſú, ſzüntelen, hányáſra és has menéſre hajlandó, gyermekeknek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
a’ bél és fodormirigyei csomósak, dugulvák, görvélyesek
(1847 Malatides Dániel)
A vivőér csomós tágulásának oka a vér gátolt visszafolyása a sziv felé
(1894 PallasLex.)
Az aranyér a végbél vivőereinek kitágulása, csomós kiöblösödése
(1961 Buga László)
A tüdőszövet egyes részein jelentkező csomós, göbös elváltozást tüdőszűréskor kimutatja a röntgen
(1996 Magyar Hírlap)
4.
rendsz. vmely szennyeződés hatására összeállt, összeragadt, összetapadt, es. csomózással összefogott, ill. kisebb-nagyobb csomókkal teli 〈szálas anyag, kül. haj v. szőr〉
nevemnek nagyobb tekéntetet tudok adni, mint ez a’ három tsomós parókájú Ur
(1786 Osvald Zsigmond ford.Möller¹)
Hatalmas vérmedvék, néhol bundájuk még csomós az alvadt vértől, óvatosan jönnek
(1929 Peéry Piri)
Két különös figura lépett be. Vállig érő fekete, csomós hajuk, szakálluk mellüket verdesi
(1967 Gábor Áron)
5. (kissé rég, Növ)
sűrűn, tömötten nőtt, ill. csomóra, bogra emlékeztető 〈növényi rész, kül. virágzat〉
A [rebarbara] tsomós Gyökere, melybl az Orvoſság kéſzl, ſzeg ſzin ’s bojtos
(1798 Sándor István)
Tsomós virág. (Flos fasciculatus). Mikor a’ nagy kotsánból sok apróbb kotsánok nőnek ki egyenlő magasságra, de nem eggy pontból. p. o.példának okáért erdei szegfű
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
[A repce] virágzata laza. Csomós beczője körülbelül 45° szög alatt áll el
(1902 Wagner János)
[A pántlikafű] bugája csomós, laza, kalászkája szintén egyvirágú, 3 porzós
(1922 RévaiNagyLex.)
5a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
olyan 〈növény〉, amelynek virágzata jellemzően ilyen
tsomós Ebír […] (D. [=Dactylis] glomerata)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Csomós palka. Cyperus glomeratus L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
csomós harangvirág (C. [= Campanula] glomerata)
(1998 Növényneveink)
6. (-an raggal, hsz-szerűen) (kissé rég)
szorosan egymás mellett, egy csoportot alkotva, ill. tömegével, nagy számban
[az újszülöttnek] mind két részről […] boldogságokat csomósan kivánunk
(1811 Kazinczy Ferenc)
A beteg palánták csomósan egymáshoz ragadva összeesnek s elrothadnak
(1895 PallasLex.)
az egérmadarak egymásba kapaszkodva, csomósan alszanak, lefelé lógva az ágról s ilyenkor olyanformán akaszkodnak egymásba, mint a rajzó méhek
(1933 Az állatok világa ford.)
A felhők csomósan úsztak a szélben s mindegyre eltakarták a napot
(1941 Tamási Áron)
7. (rég)
bonyolult, szövevényes, nehezen v. egyáltalán nem megoldható 〈kérdés, probléma stb.〉
Annak az igen tsomós, és moſtanság mindeneknek elméjét még függben tartó kérdésnek, ha léſzen é valóságoſan Török háború, vagy nem? bontogatására és fejtegetésére
(1783 Magyar Hírmondó)
Tsomós kétségeket, kétséges kérdéseket índítottok
(1792 Döme Károly ford.)
Vö. CzF. ~, csomósan; ÉrtSz.; TESz. csomó; ÉKsz.; SzT. ~, csomósan; ÚMTsz.

Beállítások