csontocska fn 6A

1. ’gerincesek testének kicsi, apró csontja (mint maradvány)’ ❖ a’ Dohány füſti az ember orra felett lévö ſzita forma tsontotskán (os cribroſum) által-hatván az agyvelöben mégyen (1775 Csapó József 7062001, 76) | a denevérnek van egy csontocskája, melylyel láthatatlanná teheti magát az ember (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Cuvier kirajzolta egy csontocskából az őskori állat egész csontváz-szerkezetét (1928 Schöpflin Aladár CD10) | [A kétéltűek és hüllők fülében] csak egyetlen csontocska húzódik a dobhártya fala és a belső fül ovális ablaka között (2000 Természet Világa CD50).

1a. (rendsz. tbsz-ban) ’ez mint az élő test (vmely tagjának) jelképe’ ❖ – Végy a hátadra, s vigy utána. – Jaj, hallod, nehéz dög vagy te az én gyönge csontocskáimnak (1877 Jókai Mór CD18) | A fiú olyan óvatosan nyújtotta ujjainak piszkos csontocskáit a pénzdarab felé, mintha attól félt volna, hogy a réz megégeti (1926 Gellért Hugó ford.–Gorkij CD10).

1b. ’ez mint étel alapanyaga v. alkotórésze, ill. mint táplálék’ ❖ Egy kis-darab [torokban akadt] tſontotskát, gyngy-virág’ porával ſzerzett ptrſzentéel hajtottak-ki (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 442) | [a csapdába] csirkehús, tojás vagy csontocskák tétetnek csalétkűl (1829 Pák Dienes 8346010, 159) | egy-egy le nem szopogatott csontocskát, egy-egy lefaragott mócsing-darabkát (1930 Nagy Endre CD10).

2. ’csontból való kicsi tárgy, eszköz’ ❖ [asztragálnak] nevezték a régi görögök a bárányok bokájából készült csontocskát, mely a gyermekeknek játékkövül, vagy a felnőtteknek kockául szolgált (1893 PallasLex. CD02) | felujitották a csontocskákkal való régi játékot (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 32).

Ö: halló~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csontocska főnév 6A
1.
gerincesek testének kicsi, apró csontja (mint maradvány)
a’ Dohány füſti az ember orra felett lévö ſzita forma tsontotskán (os cribroſum) által-hatván az agyvelöben mégyen
(1775 Csapó József)
a denevérnek van egy csontocskája, melylyel láthatatlanná teheti magát az ember
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Cuvier kirajzolta egy csontocskából az őskori állat egész csontváz-szerkezetét
(1928 Schöpflin Aladár)
[A kétéltűek és hüllők fülében] csak egyetlen csontocska húzódik a dobhártya fala és a belső fül ovális ablaka között
(2000 Természet Világa)
1a. (rendsz. tbsz-ban)
ez mint az élő test (vmely tagjának) jelképe
– Végy a hátadra, s vigy utána. – Jaj, hallod, nehéz dög vagy te az én gyönge csontocskáimnak
(1877 Jókai Mór)
A fiú olyan óvatosan nyújtotta ujjainak piszkos csontocskáit a pénzdarab felé, mintha attól félt volna, hogy a réz megégeti
(1926 Gellért Hugó ford.Gorkij)
1b.
ez mint étel alapanyaga v. alkotórésze, ill. mint táplálék
Egy kis-darab [torokban akadt] tſontotskát, gyngy-virág’ porával ſzerzett ptrſzentéel hajtottak-ki
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a csapdába] csirkehús, tojás vagy csontocskák tétetnek csalétkűl
(1829 Pák Dienes)
egy-egy le nem szopogatott csontocskát, egy-egy lefaragott mócsing-darabkát
(1930 Nagy Endre)
2.
csontból való kicsi tárgy, eszköz
[asztragálnak] nevezték a régi görögök a bárányok bokájából készült csontocskát, mely a gyermekeknek játékkövül, vagy a felnőtteknek kockául szolgált
(1893 PallasLex.)
felujitották a csontocskákkal való régi játékot
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások