csőrös mn 15C4

1. ’Olyan 〈állat, növény v. dolog〉, amelynek csőre van.’

1a. (ritk) ’〈madár (fejének) jellemző tulajdonságaként〉’ ❖ A hegyesedő, csőrös fej, vékony, mozgékony nyak […] szoros viszonyban állanak a madár légi életével (1898 Chernel István CD34) | [Bródy László egyik helyzetdalában] a kanárihoz énekel s így nevezi meghatóan: „csőrös kis barátom” (1921 Kosztolányi Dezső CD10).

1b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is) ’〈kloákás emlős jellemző tulajdonságaként〉’ ❖ a chinai salangin fecskefészekből hogyan lesz csemege, az austráliai csörrös állatnak minő pácz kell (1872–1874 Jókai Mór C2292, 8) | a csőrös emlős (Ornithorhynchus anatinus) fészekben, a csőrös hangyász (Echidna aculeata) pedig erszényében [költi ki tojásait] (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 163) | [Ausztráliában] a harmadkori emlős fauna egész sereg (erszény-szignatúrás) típusa maradt életben mind a mai napig, sőt olyan archaikus formák, mint a vízivakondok és a csőrös sün (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 504).

1c. (kötött szókapcsolat részeként nevezéktani elnevezésben is) (Áll is) ’olyan 〈más gerinces állat, ill. rovar, kül. légy v. szúnyog〉, amelynek a madár csőrére emlékeztető, elkeskenyedő állkapcsa, ill. jellegzetesen hosszú szájszerve, es. megnyúlt feje van’ ❖ aptera névvel jelenleg a felemásszárnyu (Hemiptera) v. csőrösrovarok (Rhynchota) egyik alrendje jelöltetik (1893 PallasLex. CD02) | Gaviál (állat), a krokodilusok családjába tartozó vízi hüllő. Csőrös krokodilusnak is nevezik, mivel arcorra erősen megnyúlt (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 216) | A csőrös pikó rákokkal és apró halakkal táplálkozik (1933 Az állatok világa ford. CD46) | csőrös púposszövő – Pterostoma palpinum (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1d. (Növ) ’olyan 〈termés〉, amelynek megnyúlt, átalakult bibeszálmaradványa, ill. jellegzetesen kihegyesedő, elkeskenyedő része van’ ❖ [az ún. borsmustár] a keresztesviráguak egy v. kétnyári füve, szárnyas karéju levelekkel, világossárga v. fehéres, barnalilán erezett virágokkal, hengerded csőrös becővel (1894 PallasLex. CD02) | [Az ún. keserű édesgyökér] termése lapos, csőrös és tüskés (1902 Wagner János CD35) | A [pozdor] nemzetség mintegy 100 fajt foglal magába, sokszor igen kicsi fészkű és csőrös termésű növényeket (1974 Urania növényvilág ford. C6208, 318).

1e. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ) ’ilyen termésű 〈növény〉’ ❖ A fajok egy része tipikus mocsári növény, mint pl. a csőrös sás (C. [= Carex] rostrata) (1974 Urania növényvilág ford. C6208, 446) | Ranunculus psilostachys Csőrös boglárka (1998 Tények könyve CD37).

1f. ’olyan 〈tárgy〉, amelynek csőre, vagyis hosszúkás, csúcsosan kiálló része, nyúlványa, ill. elkeskenyedő, hosszú hegye, orra van’ ❖ [az aulosz] a XVIII. század közepén általánosan elterjedve volt csőrös fuvolához hasonlított (1893 PallasLex. CD02) | csőrös gályákhoz kötözve nyűtt inakkal verdestem végtelen vizek szántásait (1925 Bányai Kornél 9025007, 44) | csőrös korsó (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 119) | A XIV. sz. óta, talán Burgundból kiindulva terjedt el a csőrös lábbeli különös divatja. A cipő orrát szertelenül hosszúra és hegyesre szabták (1939 Varju Elemér CD43) | csőrös sisak, sisaktakaróval (1973 Tompos Ernő CD52) | [a kontúrfesték] csőrös festéktubusával a minta kirajzolását végezhetjük (1996 Lakáskultúra CD39) | a teherautó-gyártás hőskorában még a buszok is csőrösek voltak; egészen addig, amíg ki nem találták a padló alá épített motort (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’madár csőréhez hasonlóan elhegyesedő 〈alakzat〉, ill. ilyen alakú 〈dolog, kül. tárgy〉 v. 〈vmely dolognak〉 ilyen alakú, formájú 〈része〉’ ❖ [A póréhagyma] buroklevele fölfuvódott, hosszan csőrös (1902 Wagner János CD35) | Jönnek óriás, csőrös ékben jönnek, jönnek darvak a légben (1909 Babits Mihály 9014009, 28) | Kanna, szűknyakú öblös edény füllel, csőrös szájjal vagy kiöntő csővel (1914 RévaiNagyLex. C5707, 201) | A nagy kerek pápaszemes, szigorú ajkával, ölében keresztbe gubbasztott kezefejeivel, csőrös orrával, mint egy madár (1915 Kertész István CD10) | [az ún. karcsú méhek nőstényeit felismerhetjük] az ötödik hasszelvényükön lévő apró hosszanti barázdájukról, a hímeket pedig csőrösen megnyúlt fejükről (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A magyar cipődivat követte a szárvégződés, az orrforma változásait is: a csőrös orrú, majd a széles, szögletes orrú cipők is láthatóak az egykor megörökítésre érdemesített személyek lábán (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. ÉrtSz.; TESz. csőr; ÉKsz.; ÚMTsz.

csőrös ❖ melléknév ◦ 15C4 ◦
permalink
1.
Olyan 〈állat, növény v. dolog〉, amelynek csőre van.
1a. (ritk)
〈madár (fejének) jellemző tulajdonságaként〉
A hegyesedő, csőrös fej, vékony, mozgékony nyak […] szoros viszonyban állanak a madár légi életével
(1898 Chernel István)
[Bródy László egyik helyzetdalában] a kanárihoz énekel s így nevezi meghatóan: „csőrös kis barátom”
(1921 Kosztolányi Dezső)
1b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is)
〈kloákás emlős jellemző tulajdonságaként〉
a chinai salangin fecskefészekből hogyan lesz csemege, az austráliai csörrös állatnak minő pácz kell
(1872–1874 Jókai Mór)
a csőrös emlős (Ornithorhynchus anatinus) fészekben, a csőrös hangyász (Echidna aculeata) pedig erszényében [költi ki tojásait]
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Ausztráliában] a harmadkori emlős fauna egész sereg (erszény-szignatúrás) típusa maradt életben mind a mai napig, sőt olyan archaikus formák, mint a vízivakondok és a csőrös sün
(1972 Várkonyi Nándor)
1c. (kötött szókapcsolat részeként nevezéktani elnevezésben is) (Áll is)
olyan 〈más gerinces állat, ill. rovar, kül. légy v. szúnyog〉, amelynek a madár csőrére emlékeztető, elkeskenyedő állkapcsa, ill. jellegzetesen hosszú szájszerve, es. megnyúlt feje van
aptera névvel jelenleg a felemásszárnyu (Hemiptera) v.vagy csőrösrovarok (Rhynchota) egyik alrendje jelöltetik
(1893 PallasLex.)
Gaviál (állat), a krokodilusok családjába tartozó vízi hüllő. Csőrös krokodilusnak is nevezik, mivel arcorra erősen megnyúlt
(1926 TolnaiÚjLex.)
A csőrös pikó rákokkal és apró halakkal táplálkozik
(1933 Az állatok világa ford.)
csőrös púposszövő – Pterostoma palpinum
(1995 Magyarország állatvilága)
1d. (Növ)
olyan 〈termés〉, amelynek megnyúlt, átalakult bibeszálmaradványa, ill. jellegzetesen kihegyesedő, elkeskenyedő része van
[az ún. borsmustár] a keresztesviráguak egy v.vagy kétnyári füve, szárnyas karéju levelekkel, világossárga v.vagy fehéres, barnalilán erezett virágokkal, hengerded csőrös becővel
(1894 PallasLex.)
[Az ún. keserű édesgyökér] termése lapos, csőrös és tüskés
(1902 Wagner János)
A [pozdor] nemzetség mintegy 100 fajt foglal magába, sokszor igen kicsi fészkű és csőrös termésű növényeket
(1974 Urania növényvilág ford.)
1e. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ)
ilyen termésű 〈növény〉
A fajok egy része tipikus mocsári növény, mint pl.például a csőrös sás (C. [= Carex] rostrata)
(1974 Urania növényvilág ford.)
Ranunculus psilostachys Csőrös boglárka
(1998 Tények könyve)
1f.
olyan 〈tárgy〉, amelynek csőre, vagyis hosszúkás, csúcsosan kiálló része, nyúlványa, ill. elkeskenyedő, hosszú hegye, orra van
[az aulosz] a XVIII. század közepén általánosan elterjedve volt csőrös fuvolához hasonlított
(1893 PallasLex.)
csőrös gályákhoz kötözve nyűtt inakkal verdestem végtelen vizek szántásait
(1925 Bányai Kornél)
csőrös korsó
(1927 TolnaiÚjLex.)
A XIV. sz.század óta, talán Burgundból kiindulva terjedt el a csőrös lábbeli különös divatja. A cipő orrát szertelenül hosszúra és hegyesre szabták
(1939 Varju Elemér)
csőrös sisak, sisaktakaróval
(1973 Tompos Ernő)
[a kontúrfesték] csőrös festéktubusával a minta kirajzolását végezhetjük
(1996 Lakáskultúra)
a teherautó-gyártás hőskorában még a buszok is csőrösek voltak; egészen addig, amíg ki nem találták a padló alá épített motort
(1998 Magyar Hírlap)
2.
madár csőréhez hasonlóan elhegyesedő 〈alakzat〉, ill. ilyen alakú 〈dolog, kül. tárgy〉 v. 〈vmely dolognak〉 ilyen alakú, formájú 〈része〉
[A póréhagyma] buroklevele fölfuvódott, hosszan csőrös
(1902 Wagner János)
Jönnek óriás, csőrös ékben jönnek, jönnek darvak a légben
(1909 Babits Mihály)
Kanna, szűknyakú öblös edény füllel, csőrös szájjal vagy kiöntő csővel
(1914 RévaiNagyLex.)
A nagy kerek pápaszemes, szigorú ajkával, ölében keresztbe gubbasztott kezefejeivel, csőrös orrával, mint egy madár
(1915 Kertész István)
[az ún. karcsú méhek nőstényeit felismerhetjük] az ötödik hasszelvényükön lévő apró hosszanti barázdájukról, a hímeket pedig csőrösen megnyúlt fejükről
(1933 Az állatok világa ford.)
A magyar cipődivat követte a szárvégződés, az orrforma változásait is: a csőrös orrú, majd a széles, szögletes orrú cipők is láthatóak az egykor megörökítésre érdemesített személyek lábán
(1997 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; TESz. csőr; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások