csürhe fn 6B

1. (nyj) ’különböző gazdáknak a faluból naponta kihajtott és együtt legeltetett sertéseiből álló csoport’ ❖ A’ Malaczok’ csürhéjét (1786 Dugonics András 7087010, 163) | csürhéből kivált sertés (1879 Csukássi József C1341, 315) | Eredetileg ilyen, rétből hazavitt, hízónak szánt malacokból állott a csűrhe (1940 Szűcs Sándor 2202001, 149) | [a belső legelőre] járt ki naponta a csorda, az anyakocákból és a malacokból álló csürhe (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég) ’malac, ill. disznó’ ❖ Tsürhe. […] Malatz (1803 Sándor István C3667, 407) | Az utcza két oldalán a csürhék hosszu sorban, éles visitással szaladtak végig; mögöttük a kanász (1857 Szegfi Mór 8430005, 10).

2. (jelzőként is) (pejor) ’tiszteletet nem érdemlő(, hitvány, becstelen) személyek csoportja, ill. személyek fegyelmezetlen, szervezetlen(, zajos) csoportja’ ❖ Veſzekednek. Nézi azonban A’ viadalt a’ tsürhe tsoport, ’s markába katzagván, Hátrább vonnya magát (1791 Verseghy Ferenc 7373035, 9) | [Aszályit] az iskolásgyerekek csürhéje az egész Csapó utcán végigkergette (1872 Jókai Mór CD18) | Petőfi nem akart az úri csürhe közé vegyülni (1919 Hatvany Lajos 9229009, 99) | Mezítlábas csürhe népség (1953 Remenyik Zsigmond 9561003, 20) | egy fosztogató csürhével nem lehet háborúzni (1995 Ungváry Krisztián CD58).

3. (rég) ’apró-cseprő értéktelen holmi’ ❖ tsürhe [=] tsiri-biri, gíz-gáz (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 88) | Tsürhe. Tsiribiri, Aprólék (1803 Sándor István C3667, 407).

ÖU: cseléd~, disznó~, ember~, kölyök~, paraszt~.

Vö. CzF. ~, csürhenép; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csürhe főnév 6B
1. (nyj)
különböző gazdáknak a faluból naponta kihajtott és együtt legeltetett sertéseiből álló csoport
A’ Malaczok’ csürhéjét
(1786 Dugonics András)
csürhéből kivált sertés
(1879 Csukássi József)
Eredetileg ilyen, rétből hazavitt, hízónak szánt malacokból állott a csűrhe
(1940 Szűcs Sándor)
[a belső legelőre] járt ki naponta a csorda, az anyakocákból és a malacokból álló csürhe
(1999 Magyar néprajz)
1a. (rég)
malac, ill. disznó
Tsürhe. […] Malatz
(1803 Sándor István)
Az utcza két oldalán a csürhék hosszu sorban, éles visitással szaladtak végig; mögöttük a kanász
(1857 Szegfi Mór)
2. (jelzőként is) (pejor)
tiszteletet nem érdemlő(, hitvány, becstelen) személyek csoportja, ill. személyek fegyelmezetlen, szervezetlen(, zajos) csoportja
Veſzekednek. Nézi azonban A’ viadalt a’ tsürhe tsoport, ’s markába katzagván, Hátrább vonnya magát
(1791 Verseghy Ferenc)
[Aszályit] az iskolásgyerekek csürhéje az egész Csapó utcán végigkergette
(1872 Jókai Mór)
Petőfi nem akart az úri csürhe közé vegyülni
(1919 Hatvany Lajos)
Mezítlábas csürhe népség
(1953 Remenyik Zsigmond)
egy fosztogató csürhével nem lehet háborúzni
(1995 Ungváry Krisztián)
3. (rég)
apró-cseprő értéktelen holmi
tsürhe [=] tsiri-biri, gíz-gáz
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Tsürhe. Tsiribiri, Aprólék
(1803 Sándor István)
ÖU: cselédcsürhe, disznócsürhe, embercsürhe, kölyökcsürhe, parasztcsürhe
Vö. CzF. ~, csürhenép; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások