csüvös (I. 15C1 II. 4B) l. csöves

csöves mn és fn  csős (rég) , csüvös (rég)

I. mn 15B4

1. ’olyan 〈tárgy, eszköz, szerv stb.〉, amelynek csöve van, v. amelyben cső v. csövek, ill. csőszerű üregek vannak’ ❖ Tséves kút (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 83) | a’ gyermeket arra kell szoktatni, hogy tss palatzkotskán [szopjon] (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 6) | csöves bádogkannákkal (1856 Jókai Mór CD18) | [A vargányán] a termőtest kalapalakú, húsos; alsó felületén csőves termőréteggel (1926 RévaiNagyLex. C5715, 12) | A csöves tüzérségi lövegek nagyobb űrméretű változatai közül néhány fajta atomlőszer-tüzelésre is alkalmas (1989 Tények könyve CD37).

1a. (Műsz) ’elektroncsövekkel felszerelt 〈készülék〉’ ❖ zömmel hagyományos lemezjátszókat és csöves erősítőket [mutatnak be a kiállításon] (1995 Magyar Hírlap CD09) | Sennheiser csöves fejhallgató erősítő a hozzátartozó „fülessel” – kétmillió forintért (1997 Magyar Hírlap CD09) | [az 1920-as évek végén] igazi, csöves, hangszórós rádiónak nálunk még nyoma sem volt (1999 Lakáskultúra CD39).

1b. ’〈rendsz. a síkképernyős folyadékkristályos monitorokkal szemben:〉 katódsugárcsővel ellátott 〈monitor〉’ ❖ [a folyadékkristályos képernyő] negyed annyit fogyaszt, mint csöves elődei (1997 Magyar Hírlap CD09) | Bár a jövő egyértelműen az LCD képernyőké, a csöves változatok fejlesztése sem állt meg (1999 Byte Magazin CD38).

1c. (ritk) ’cső v. csövek segítségével végbemenő, csövekkel megvalósított 〈folyamat〉, ill. csövön v. csöveken szállított 〈folyadék〉’ ❖ [az ostromlók] a hegyi csőves vizet elzárták, s a polgárok, nagy jajveszékelésükre, rosz, golyvát termő kútvizükre szorultak (1869 Pauler Gyula CD57) | A lakosztályokat kizárólag légfütéssel és kandallókkal melegitik, a termek még sugárzó meleget kapnak, csöves fütéstől (1900 Budapesti Hírlap márc. 3. C0055, 6) | A rejtett csöves cirkofűtésű […] lakásokat várhatóan 127 ezer forintos négyzetméteráron értékesítik (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’cső alakú, hengeres, üreges 〈tárgy, eszköz, szerv stb.〉’ ❖ ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveég (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 455) | Csüvös ſebeket (fiſtulas) jó véle [ti. kányazsomborral] fetskendeni (1775 Csapó József 7062001, 94) | Tsives, tubulatus [= csöves], ausgehöhlt [= kivájt, üreges], röhrig [= cső alakú] (1833 Dankovszky Gergely Alajos C6786, 912) | a len rostszálai […] nem csövesek vagyis belül nem üresek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Az orgona] virágai 15 mm. hosszúak és gazdag virágú fürtben állanak; pártájok csöves (1902 Wagner János CD35) | a csöves csontokban a csontlécecskék ugy vannak elrendezve, hogy a lehető legkevesebb anyaggal a legnagyobb szilárdság éressék el (1918 Madzsar József 9014144, 82) | izzadmány orvosi eltávolítása beszúrt csöves tűvel (1925 RévaiNagyLex. C5713, 663) | csöves szárú a nadrágja (1998 Figyelő CD2601).

3. ’〈a szemes kukoricával szemben:〉 olyan 〈kukorica〉, amelynek a csutkájáról a szemeket még nem morzsolták le’ ❖ egy zsák tsves kukuriczát (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások C0196, 142) | egy hold földről 80-100 véka tisztára fejtett csős tengeri kerül (1857 Vasárnapi Újság CD56) | cséves kukorica, nem szemes kukorica, midön a szemek még a csutkán vannak (1872 Ballagi Mór C7036, 178) | Annál csövesebb lesz, ha ritka [a tengeri vetése] (1941 Veres Péter 9771013, 91) | Csövesen is adtak a disznóknak [kukoricát], csutkástól megették (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

3a. (nyj/Konyha) ’〈az őrölt paprikával szemben:〉 hosszúkás, hengeres alakú (csípős) paprika’ ❖ a szép csűves paprika A húsba kivánkozik (1872 e. Csongrád megyei gyűjtés C2999, 233) | bal kezében csöves paprikát [tartott a bíró] (1969 Domahidy András 1036006, 192) | Aki szereti a csípős ízeket, tehet bele [ti. a salátába] hajszálvékony karikákra vágott hegyes csöves paprikát is (1986 Frank Júlia et al. CD19) | [a halászlevet] csöves csípős paprikával és hófehér parasztkenyérrel tálalom (1997 Magyar Hírlap CD09).

3b. (rég) ’cső alakú, hosszúkás, hüvelyes 〈termés〉, ill. ilyen termést hozó 〈növény〉’ ❖ A’ tsős veteményeknek harmadik neme a’ Borsó (1805 Pethe Ferenc 8364012, 107) | Hüvelyes vagy tsős veteménynek leginkább tsak a’ babot és paszúlyt mondja [a magyar] (1805 Pethe Ferenc 8364006, 413) | [a megolvasztott zsírba] rakjunk bele egy jó nagytányérnyi, szálkájától megtisztitott, csöves gyönge zöldborsót (1892 Zilahy Ágnes C6079, 104).

4. (argó/biz) ’〈kül. a rendszerváltás előtti Magyarországon:〉 rendsz. a társadalommal szembenálló, törvénysértő módon városi csavargó életmódot folytató, munkanélküli, éjszakánként alkalmi lakóhelyeken meghúzódó 〈személy〉, ill. külsőségekben, értékrendben, életvitelben stb. az ilyen személyeket követő 〈fiatal〉’ ❖ Hülyéknek kívül tágasabb! […] Ki van zárva, hogy ez a felnőtt ökör a tábla elolvasása után be mert légyen hozzám lépni! […] Kizárt dolog, hogy én ezt a csöves állatot beengedtem légyen a lakásomba (1950 Déry Tibor 9107009, 165) | Egy nyiszlett rendőr belökdös a színre egy izomkolosszus huligán, csöves, „punk” – vagy amit akartok – fickót (1979 Kornis Mihály 1082001, 58) | [az 1970-es években] a Hungária tele volt irodalombarát, csöves lányokkal. Odaültek az asztalhoz, és lehetett hülyéskedni (1996 Magyar Hírlap CD09).

4a. (argó/biz) ’ilyen személyre v. a hajléktalanokra jellemző 〈életmód, megnyilvánulás〉, ill. csavargással töltött 〈időszak〉’ ❖ Az állandó félelem, a megalázottság, a hontalanság érzése – ez, ez készített ki a legjobban. Úgyhogy az ilyen csöves időszakoknak mindig kórház lett a vége, idegosztály (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 352) | Szétlőtt jachtokban, vagonokban, teljesen csöves módon laknak az emberek [Dubrovnikban] (1995 Magyar Hírlap CD09) | A hajléktalanság közvetlen kiváltó okára vonatkozó eddigi felmérésekkel egybecsengett a tapasztalat […]. Igen magas azok száma, akik a semmibe távoztak az állami gondozásból […], ám a válaszolók néhány százaléka maga választotta a „csöves életmódot” (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4B (argó/biz)

1. ’Állandó lakhely nélküli, csavargó életmódot folytató személy.’

1a. ’〈kül. a rendszerváltás előtti Magyarországon:〉 rendsz. a társadalommal szembenálló, törvénysértő módon városi csavargó életmódot folytató, munkanélküli, éjszakánként alkalmi lakóhelyeken meghúzódó személy, ill. külsőségekben, értékrendben, életvitelben stb. az ilyen személyeket követő fiatal’ ❖ Tagbaszakadt pasas, […] afféle csöves, folyton látom, amint a bulváron tekereg (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 54) | [abban a házban] mindig csövesek laknak, olyan ez, mint egy nagy csöves tanya (1971 Csörsz István 9092001, 139) | [1956-ról leválaszthatatlanok] az életüket az utcakövön áldozó kis csövesek is (1990 Országgyűlési Napló CD62) | Ez a két zenekar [ti. a Korál és a Piramis] szólt először őszintén a csellengő fiatalokról, a „csövesekről”, akiket a társadalom eltaszított magától (1998 Magyar Hírlap CD09) | A Belvárosi Tanoda Alapítvány ezeket a különböző életvezetési problémákkal küzdő fiatalokat próbálja visszavezetni a társadalomba […]. Az ötlet a Budapesti Művelődési Központból indult, ahol a társadalom által kivetett „csöveseket” befogadta a Központ (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈kül. a rendszerváltás utáni Magyarországon:〉 állandó lakóhellyel nem rendelkező, az utcán rendsz. koldulásból v. gyűjtögetésből élő(, munkanélküli) személy, hajléktalan’ ❖ Valószínű, hogy a hajléktalanok, a csövesek, a pályaudvarokon éjszakázók már 1990-ben is 80-90 000-re becsült tábora a mainál is látványosabb társadalmi réteggé válik (1990 Tények könyve CD37) | A borítékokért negyven fillért adtam darabjáért. A szakállas Karcsi hozta, a csöves (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a Jahn Ferenc Kórházban a detoxikáló]osztályt nem véletlenül nevezik a csövesek belgyógyászatának, hiszen a páciensek 90%-a hajléktalan (1998 Magyar Hírlap CD09) | Csőbomba a csövesnél[.] Működőképes csőbomba került elő igazoltatáskor egy hajléktalan csomagjából a Lehel téri piacon (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (nyj, Népr) ’hosszú, egyenes szabású, ködmönszerű felsőkabát’ ❖ [A pásztorok] a csüvest ritkán öltötték fel, hanem csak felvetve használták, azért mert így a karok szabadabban mozoghatnak (1914 Ecsedi István C6965, 32) | A térdig érő, dísztelen, egyenes szabásúakat [ti. ködmönöket] dakunak nevezték, […] a bokáig érőket csövesnek, tatárködmönnek (1980 NéprajziLex. CD47) | [a hosszú] ködmön bokáig érő változatát, a csövest is a hortobágyi pásztorok viselték legtovább (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (rég, ritk, nyj) ’〈betyárok szóhasználatában: szarvasmarha megnevezéseként〉’ ❖ Tájszók. (Kiskunságiak.) […] csűves: szarvasmarha (1907 Paulovics István C5965, 235) | a kisteleki földön megszalajtották […] a barmot. Sok csövest, szarvasmarhákot elhajtottak (1913 Móricz Zsigmond C3222, 264).

ÖE: ~bunda, ~tanya.

Vö. CzF. cséves, csíves, csőves, csöveskút, csűves; ÉrtSz.; TESz. cső; ÉKsz.; SzT. csős · csöves; ÚMTsz. cséves, csős, ~

csüvös lásd csöves
csöves melléknév és főnév
csős I. 15C1 II. 4C (rég)
csüvös I. 15C1 II. 4B (rég)
I. melléknév 15B4
1.
olyan 〈tárgy, eszköz, szerv stb.〉, amelynek csöve van, v. amelyben cső v. csövek, ill. csőszerű üregek vannak
Tséves kút
(1784 Baróti Szabó Dávid)
a’ gyermeket arra kell szoktatni, hogy tss palatzkotskán [szopjon]
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
csöves bádogkannákkal
(1856 Jókai Mór)
[A vargányán] a termőtest kalapalakú, húsos; alsó felületén csőves termőréteggel
(1926 RévaiNagyLex.)
A csöves tüzérségi lövegek nagyobb űrméretű változatai közül néhány fajta atomlőszer-tüzelésre is alkalmas
(1989 Tények könyve)
1a. (Műsz)
elektroncsövekkel felszerelt 〈készülék〉
zömmel hagyományos lemezjátszókat és csöves erősítőket [mutatnak be a kiállításon]
(1995 Magyar Hírlap)
Sennheiser csöves fejhallgató erősítő a hozzátartozó „fülessel” – kétmillió forintért
(1997 Magyar Hírlap)
[az 1920-as évek végén] igazi, csöves, hangszórós rádiónak nálunk még nyoma sem volt
(1999 Lakáskultúra)
1b.
〈rendsz. a síkképernyős folyadékkristályos monitorokkal szemben:〉 katódsugárcsővel ellátott 〈monitor〉
[a folyadékkristályos képernyő] negyed annyit fogyaszt, mint csöves elődei
(1997 Magyar Hírlap)
Bár a jövő egyértelműen az LCDliquid-crystal display ’folyadékkristályos kijelző’ képernyőké, a csöves változatok fejlesztése sem állt meg
(1999 Byte Magazin)
1c. (ritk)
cső v. csövek segítségével végbemenő, csövekkel megvalósított 〈folyamat〉, ill. csövön v. csöveken szállított 〈folyadék〉
[az ostromlók] a hegyi csőves vizet elzárták, s a polgárok, nagy jajveszékelésükre, rosz, golyvát termő kútvizükre szorultak
(1869 Pauler Gyula)
A lakosztályokat kizárólag légfütéssel és kandallókkal melegitik, a termek még sugárzó meleget kapnak, csöves fütéstől
(1900 Budapesti Hírlap márc. 3.)
A rejtett csöves cirkofűtésű […] lakásokat várhatóan 127 ezer forintos négyzetméteráron értékesítik
(1998 Magyar Hírlap)
2.
cső alakú, hengeres, üreges 〈tárgy, eszköz, szerv stb.〉
ſzve ſzakadozván a’ meg-ſértett tagnak tſéves edényei, azokbúl a’ ſzomſzéd réſzekre nti-ki magát a’ bennek lév nedveég
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Csüvös ſebeket (fiſtulas) jó véle [ti. kányazsomborral] fetskendeni
(1775 Csapó József)
Tsives, tubulatus [= csöves], ausgehöhlt [= kivájt, üreges], röhrig [= cső alakú]
(1833 Dankovszky Gergely Alajos)
a len rostszálai […] nem csövesek vagyis belül nem üresek
(1855 Vasárnapi Újság)
[Az orgona] virágai 15 mm.milliméter hosszúak és gazdag virágú fürtben állanak; pártájok csöves
(1902 Wagner János)
a csöves csontokban a csontlécecskék ugy vannak elrendezve, hogy a lehető legkevesebb anyaggal a legnagyobb szilárdság éressék el
(1918 Madzsar József)
izzadmány orvosi eltávolítása beszúrt csöves tűvel
(1925 RévaiNagyLex.)
csöves szárú a nadrágja
(1998 Figyelő)
3.
〈a szemes kukoricával szemben:〉 olyan 〈kukorica〉, amelynek a csutkájáról a szemeket még nem morzsolták le
egy zsák tsves kukuriczát
(1811 Hazai és Külföldi Tudósítások)
egy hold földről 80-100 véka tisztára fejtett csős tengeri kerül
(1857 Vasárnapi Újság)
cséves kukorica, nem szemes kukorica, midön a szemek még a csutkán vannak
(1872 Ballagi Mór)
Annál csövesebb lesz, ha ritka [a tengeri vetése]
(1941 Veres Péter)
Csövesen is adtak a disznóknak [kukoricát], csutkástól megették
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)
3a. (nyj/Konyha)
〈az őrölt paprikával szemben:〉 hosszúkás, hengeres alakú (csípős) paprika
a szép csűves paprika A húsba kivánkozik
(1872 e. Csongrád megyei gyűjtés)
bal kezében csöves paprikát [tartott a bíró]
(1969 Domahidy András)
Aki szereti a csípős ízeket, tehet bele [ti. a salátába] hajszálvékony karikákra vágott hegyes csöves paprikát is
(1986 Frank Júlia et al.)
[a halászlevet] csöves csípős paprikával és hófehér parasztkenyérrel tálalom
(1997 Magyar Hírlap)
3b. (rég)
cső alakú, hosszúkás, hüvelyes 〈termés〉, ill. ilyen termést hozó 〈növény〉
A’ tsős veteményeknek harmadik neme a’ Borsó
(1805 Pethe Ferenc)
Hüvelyes vagy tsős veteménynek leginkább tsak a’ babot és paszúlyt mondja [a magyar]
(1805 Pethe Ferenc)
[a megolvasztott zsírba] rakjunk bele egy jó nagytányérnyi, szálkájától megtisztitott, csöves gyönge zöldborsót
(1892 Zilahy Ágnes)
4. (argó/biz)
〈kül. a rendszerváltás előtti Magyarországon:〉 rendsz. a társadalommal szembenálló, törvénysértő módon városi csavargó életmódot folytató, munkanélküli, éjszakánként alkalmi lakóhelyeken meghúzódó 〈személy〉, ill. külsőségekben, értékrendben, életvitelben stb. az ilyen személyeket követő 〈fiatal〉
Hülyéknek kívül tágasabb! […] Ki van zárva, hogy ez a felnőtt ökör a tábla elolvasása után be mert légyen hozzám lépni! […] Kizárt dolog, hogy én ezt a csöves állatot beengedtem légyen a lakásomba
(1950 Déry Tibor)
Egy nyiszlett rendőr belökdös a színre egy izomkolosszus huligán, csöves, „punk” – vagy amit akartok – fickót
(1979 Kornis Mihály)
[az 1970-es években] a Hungária tele volt irodalombarát, csöves lányokkal. Odaültek az asztalhoz, és lehetett hülyéskedni
(1996 Magyar Hírlap)
4a. (argó/biz)
ilyen személyre v. a hajléktalanokra jellemző 〈életmód, megnyilvánulás〉, ill. csavargással töltött 〈időszak〉
Az állandó félelem, a megalázottság, a hontalanság érzése – ez, ez készített ki a legjobban. Úgyhogy az ilyen csöves időszakoknak mindig kórház lett a vége, idegosztály
(1989 Fel a kezekkel!)
Szétlőtt jachtokban, vagonokban, teljesen csöves módon laknak az emberek [Dubrovnikban]
(1995 Magyar Hírlap)
A hajléktalanság közvetlen kiváltó okára vonatkozó eddigi felmérésekkel egybecsengett a tapasztalat […]. Igen magas azok száma, akik a semmibe távoztak az állami gondozásból […], ám a válaszolók néhány százaléka maga választotta a „csöves életmódot”
(1998 Magyar Hírlap)
II. főnév 4B (argó/biz)
1.
Állandó lakhely nélküli, csavargó életmódot folytató személy.
1a.
〈kül. a rendszerváltás előtti Magyarországon:〉 rendsz. a társadalommal szembenálló, törvénysértő módon városi csavargó életmódot folytató, munkanélküli, éjszakánként alkalmi lakóhelyeken meghúzódó személy, ill. külsőségekben, értékrendben, életvitelben stb. az ilyen személyeket követő fiatal
Tagbaszakadt pasas, […] afféle csöves, folyton látom, amint a bulváron tekereg
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
[abban a házban] mindig csövesek laknak, olyan ez, mint egy nagy csöves tanya
(1971 Csörsz István)
[1956-ról leválaszthatatlanok] az életüket az utcakövön áldozó kis csövesek is
(1990 Országgyűlési Napló)
Ez a két zenekar [ti. a Korál és a Piramis] szólt először őszintén a csellengő fiatalokról, a „csövesekről”, akiket a társadalom eltaszított magától
(1998 Magyar Hírlap)
A Belvárosi Tanoda Alapítvány ezeket a különböző életvezetési problémákkal küzdő fiatalokat próbálja visszavezetni a társadalomba […]. Az ötlet a Budapesti Művelődési Központból indult, ahol a társadalom által kivetett „csöveseket” befogadta a Központ
(2000 Magyar Hírlap)
1b.
〈kül. a rendszerváltás utáni Magyarországon:〉 állandó lakóhellyel nem rendelkező, az utcán rendsz. koldulásból v. gyűjtögetésből élő(, munkanélküli) személy, hajléktalan
Valószínű, hogy a hajléktalanok, a csövesek, a pályaudvarokon éjszakázók már 1990-ben is 80-90 000-re becsült tábora a mainál is látványosabb társadalmi réteggé válik
(1990 Tények könyve)
A borítékokért negyven fillért adtam darabjáért. A szakállas Karcsi hozta, a csöves
(1994 Magyar Hírlap)
[a Jahn Ferenc Kórházban a detoxikáló]osztályt nem véletlenül nevezik a csövesek belgyógyászatának, hiszen a páciensek 90%-a hajléktalan
(1998 Magyar Hírlap)
Csőbomba a csövesnél[.] Működőképes csőbomba került elő igazoltatáskor egy hajléktalan csomagjából a Lehel téri piacon
(1998 Magyar Hírlap)
2. (nyj, Népr)
hosszú, egyenes szabású, ködmönszerű felsőkabát
[A pásztorok] a csüvest ritkán öltötték fel, hanem csak felvetve használták, azért mert így a karok szabadabban mozoghatnak
(1914 Ecsedi István)
A térdig érő, dísztelen, egyenes szabásúakat [ti. ködmönöket] dakunak nevezték, […] a bokáig érőket csövesnek, tatárködmönnek
(1980 NéprajziLex.)
[a hosszú] ködmön bokáig érő változatát, a csövest is a hortobágyi pásztorok viselték legtovább
(1997 Magyar néprajz)
3. (rég, ritk, nyj)
〈betyárok szóhasználatában: szarvasmarha megnevezéseként〉
Tájszók. (Kiskunságiak.) […] csűves: szarvasmarha
(1907 Paulovics István)
a kisteleki földön megszalajtották […] a barmot. Sok csövest, szarvasmarhákot elhajtottak
(1913 Móricz Zsigmond)
ÖE: csövesbunda, csövestanya
Vö. CzF. cséves, csíves, csőves, csöveskút, csűves; ÉrtSz.; TESz. cső; ÉKsz.; SzT. csős · csöves; ÚMTsz. cséves, csős, ~

Beállítások