dancs fn és mn 3A

I. fn

1. (rég, átv is) ’mocsok, szenny, piszok’ ❖ Dants [=] dantsoſság, tsúnyaság, sundaság, (nem türheti a’ galamb a’ rút dantsoſságot.) (1784 Kisded szótár C0815, 18) | Lássd közel hozzá Kairbárt a’ dancsban! (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2529, 196) | Káromolja a nagy Istent, Csufot üz müvéből; Szentségtelen dántsokat küld A sut mély üréből (1865 Nyulassy Antal C3342, 217).

2. (kissé rég, Sp) ’〈labdajátékokban, kül. a labdarúgásban:〉 az ellenfél játékosa ellen elkövetett durva lökés v. gáncsolás’ ❖ [a nyelvújító pályázat] a faultnak magyar gyüjtőnevét kereste és azt meg is találta a dancsban (1939 Nemzeti Sport dec. 18. C7158, 3) | dancs miatti büntető (1962 Hétnyelvű sportszótár C7084, 131) | A sportnyelv eleinte átvette az angol fault szót a szabálytalanság elkövetésére, de a magyar sport a dancs szóval igyekezett kiszorítani az angol szakkifejezést. Sajnos a dancs nem vert gyökeret nyelvünkben, ma már nem is használják a sporttudósításokban (1992 F. Kovács Ferenc C6043, 281).

II. mn (rég v. nyj)

’mocskos, piszkos v. ápolatlan, rendetlen külsejű 〈személy〉, ill. vmivel beszennyezett 〈dolog〉’ ❖ Dants (sunda) Sordidus, turpis, indigestus (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 186) | A czigány nép rendesen dancs, nevezetesen vén asszonyaik s a férfiak. De a leányok szépek, barnák, magosak, tüzesek (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Dolgozol és ilyen piszkos az inged? […] Máriska erre elmondta: hogy igen, de csak még most vasárnap ilyen dancs ő; jövő vasárnap az ő ünnepjök az olá részen és akkorra asszonya megígérte, hogy szép ruhát vesz neki (1915 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [Várandós asszonynak] tilos férfi kezéből vizet kapni vagy adni, tüzet férfinek nyújtani, mert különben dancs = szaros lesz a gyerek (1943 Vajkai Aurél C6533, 86) | dancs teknő (1956 Csillag 2005045, 205).

Sz: dancsol, dancsos.

Vö. CzF. ~, doncs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

dancs főnév és melléknév 3A
I. főnév
1. (rég, átv is)
mocsok, szenny, piszok
Dants [=] dantsoſság, tsúnyaság, sundaság, (nem türheti a’ galamb a’ rút dantsoſságot.)
(1784 Kisded szótár)
Lássd közel hozzá Kairbárt a’ dancsban!
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
Káromolja a nagy Istent, Csufot üz müvéből; Szentségtelen dántsokat küld A sut mély üréből
(1865 Nyulassy Antal)
2. (kissé rég, Sp)
〈labdajátékokban, kül. a labdarúgásban:〉 az ellenfél játékosa ellen elkövetett durva lökés v. gáncsolás
[a nyelvújító pályázat] a faultnak magyar gyüjtőnevét kereste és azt meg is találta a dancsban
(1939 Nemzeti Sport dec. 18.)
dancs miatti büntető
(1962 Hétnyelvű sportszótár)
A sportnyelv eleinte átvette az angol fault szót a szabálytalanság elkövetésére, de a magyar sport a dancs szóval igyekezett kiszorítani az angol szakkifejezést. Sajnos a dancs nem vert gyökeret nyelvünkben, ma már nem is használják a sporttudósításokban
(1992 F. Kovács Ferenc)
II. melléknév (rég v. nyj)
mocskos, piszkos v. ápolatlan, rendetlen külsejű 〈személy〉, ill. vmivel beszennyezett 〈dolog〉
Dants (sunda) Sordidus, turpis, indigestus
(1809 Végtagokra szedett szótár)
A czigány nép rendesen dancs, nevezetesen vén asszonyaik s a férfiak. De a leányok szépek, barnák, magosak, tüzesek
(1857 Vasárnapi Újság)
Dolgozol és ilyen piszkos az inged? […] Máriska erre elmondta: hogy igen, de csak még most vasárnap ilyen dancs ő; jövő vasárnap az ő ünnepjök az olá részen és akkorra asszonya megígérte, hogy szép ruhát vesz neki
(1915 Tersánszky Józsi Jenő)
[Várandós asszonynak] tilos férfi kezéből vizet kapni vagy adni, tüzet férfinek nyújtani, mert különben dancs = szaros lesz a gyerek
(1943 Vajkai Aurél)
dancs teknő
(1956 Csillag)
Sz: dancsol, dancsos
Vö. CzF. ~, doncs; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások