déböl (1c) l. díbol

díbol ts ige 1a (tárgy n. is) (nyj)débol (rég) , déböl (rég, ritk)

’tapos(va), tipor(va), túr(va rongál, tönkretesz) vmit’ ❖ [a kígyó] nem débollya a’ főldet ölszámra nyúlt farkával (1802 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 154) | mi okon díbbolod a’ te javad? (1817 Perecsényi Nagy László ford.–Tibullus C3479, 21) | Déböl: ha valaki a szépen megvetett ágyat feltúrja (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 425) | az ő udvarán disznók rendeznek versenytúrást […]. Mintha még a gabonát is csak azért vetnék, hogy az állatok kedvükre dibolhassanak benne (1948 Darvas József 9101015, 89).

ÖU: le~, össze~.

Sz: díbolás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

déböl lásd díbol
díbol tárgyas ige 1a (tárgy n. is) (nyj)
débol 1a (rég)
déböl 1c (rég, ritk)
tapos(va), tipor(va), túr(va rongál, tönkretesz) vmit
[a kígyó] nem débollya a’ főldet ölszámra nyúlt farkával
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
mi okon díbbolod a’ te javad?
(1817 Perecsényi Nagy László ford.Tibullus)
Déböl: ha valaki a szépen megvetett ágyat feltúrja
(1872 Magyar Nyelvőr)
az ő udvarán disznók rendeznek versenytúrást […]. Mintha még a gabonát is csak azért vetnék, hogy az állatok kedvükre dibolhassanak benne
(1948 Darvas József)
ÖU: ledíbol, összedíbol
Sz: díbolás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások