derága (I. 16A II. 6A) l. drága

drága mn és fn  derága (nyj)

I. mn 16A

1. ’olyan 〈áru(cikk), szolgáltatás stb.〉, amelynek (nagyon) magas az ára, amely (túlságosan) sok pénzbe kerül’ ❖ Igaz hogy ez drága portéka (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 495) | drága kvártélyt nem tarthatnának (1793 Sándor István 7287036, 345) | Kivált az aszszonyok és lyányok elkezdtek mód nélkül czifrálkodni; a’ redős pendel helyett drága kartonszoknyákat vásároltak (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 20) | a kétkézi munka drága (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Nem maradt reggelre csak ez az egy garasom. No mondok veszek rajta pípát. Ennél derágább pípája nem lesz a szógabirónak se (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 38) | Nincsen karácsonyfa, ami akad, drága, méregdrága, nem nekünk, szegényeknek termett (1919 Juhász Gyula¹ 9284900, 271) | drága szállodák, kávéházak (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 313) | a helyi tömegközlekedés rendkívül drága szolgáltatás (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈személy〉, aki áruját v. munkáját, szolgáltatásait magas áron, ill. sok pénzért kínálja’ ❖ Szép ruhát csináltatok magamnak a legdrágább szabóval (1789 Dugonics András C1483, 59) | A közönség izlése szerint kell szerződtetnünk a szinészeket. Azokat, akik népszerüek s azok drágák (1911 Pásztor Árpád 9519011, 172) | Nem borotválkozott már minden nap, mert a borbély drágább lett (1917 Krúdy Gyula C2845, 115) | Alfréd házitanító is volt, drága, de megbízható, akinél különbet az osztályfőnök nem ajánlhatott (1928 Németh László² 9485038, 193) | Ha akkor csak azt a kiló aranyat lerakom, ma az kábé 8–900 ezer forint lenne, majdnem 152 egy millió! Én viszont elherdáltam az egészet. Apartmantba laktam, meg drága kurvák, meg mindenki a vendégem – ződfülű voltam még, na! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 152).

1b. ’túlságosan sok pénzt igénylő 〈eljárás, esemény, életmód stb.〉’ ❖ a’ ſzegényſégnek ezen el-adott orvosláſom igen drágának fog-látzani, mivel annyi kina fa héj ſokba kerl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 273) | A’ Processusok [= perek] drágák (1787 Magyar Kurír C0312, 541) | nem csekély mennyiségü nemesi jószág van jelenleg is hol örökösödés, hol drága vásárlás utján nemtelenek kezén (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | drága ruházkodás (1841 Pesti Hírlap CD61) | Ezek voltak azok a bizonyos drága estélyek, amelyeket még a híres Tortoni szolgált ki (1910 Rippl-Rónai József CD10) | Drága fogadás, havonta megrendezett est szépe választás kell ahhoz, hogy legyen pénz és jöjjenek a szponzorok (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’olyan 〈időszak v. gazdasági helyzet〉, amelyre az alapvető szükségleti cikkek árának 〈túlságosan〉 magas volta jellemző’ ❖ a’ mi keveset szerzek, ebben a’ drága idben allig elég három négy napra (1804 Verseghy Ferenc C4434, 57) | 1817-ben, azon irtóztató drága esztendőben, midőn a’ gabonának mérője nem mint most 4–5, hanem 50–60 forint volt (1843 Pesti Hírlap CD61) | Nem szabad pocsékolni ebben a drága világban (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 65) | a szén nem lesz elég tavaszig, hiába, a tél a legdrágább évszak (1972 Nádudvari Anna 2021005, 883).

1d. (átv is)(aránytalanul) magas árú, költségű 〈dolog〉, ill. (túlságosan) nagy 〈pénzösszeg, ár〉’ ❖ ſok hires ’s nevezetes orvoágoknak klſ orſzágokrúl hazánkba való’ bé hordáſa, mellyeket […] drága pénzen meg-véſznek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 586) | Szabadságot vesznek drága áron, S én ne legyek a véres vásáron (1849 Petőfi Sándor 8366433, 227) | az egész ülésnek rendkívül udvarias volt a jellege. Az elején Zichy Jenőt dicsérgették. Drága dolog volt, de jól esett neki. Tizenkétezer forintjába került az az egy szó, amit a jegyzőkönyvbe iktattak (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Felfedezte, hogy ugyanazokat a dolgokat, amelyeket az előkelő negyedekben oly drága pénzért mérnek az idegeneknek, kis utcában, egyszerű boltokban, vagy a bazár-városrészekben, a rue de Rivolin vagy a rue de Rennes-en sokkal olcsóbban meg lehet kapni (1937 Szerb Antal 9668030, 153) | a viszonylag drága, és eddig is korlátozott kört érintő munkahelyteremtő beruházás ötödére esett vissza (1995 Figyelő CD2601).

2. (aránytalanul) nagy áldozatot kívánó, súlyos következményekkel járó 〈dolog〉’ ❖ tudom, mely drága az ilyen veszteség! (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 251) | A vár víhatatlan kőszál tetejében, Benne elszánt had áll éjjel nappal résen Szép parancsnokának szavára figyelve: Drága lesz, ha lesz a vivók győzedelme! (1847 Tompa Mihály 8484061, 16) | mi haszna volna neki az egész harcban? Mit kapna érte? Egy asszonyt, örökre? […] Meghökkent tőle. Ohó, drága lesz a ciróka-maróka? Olyan nincs! (1909 Móricz Zsigmond CD10) | – Hát azt hallottátok – szól közbe apám, hogy drága lesz a mennyország kulcsa? (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

2a. ’súlyos, komoly, terhes 〈következmény〉’ ❖ Nagy vétekké változtatja legkisebb fogyatkozásunkat, a legkisebb esztelenséget, melyet sokszor drágán megfizettünk, a rágalmazás (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373009, 249) | Cezárt megölték, de drágán is fizették (1801 Bessenyei György¹ ford.–Millot 7044050, 44) | a legrosszabb közigazgatás, az igazság kiszolgáltatásának mindazon hiányai, melyeket tapasztalunk, nemzeti szétdaraboltságunk, nem szükséges következményei-e rendszerünknek, melyről joggal elmondhatjuk, hogy soha gyengébb biztosíték drágább áron nem vásároltatott még? (1846 Eötvös József 8126040, 421) | A szellem szabadsága olyan szabadság, amelyet Európa drága áron hódított meg a középkortól a felvilágosodásig terjedő időszakban (1989 Szávai János 2015037, 50).

3. ’〈nyomatékosításként, fokozásként is:〉 nagy eszmei értéket hordozó, ill. vki számára különösen fontos, becses 〈dolog v. tárgy〉’ ❖ kik Szabadságnak oſzlopot emeltek, Azok is rab ſzíjon alatta hevertek. Hogy leg nagyobb kintse  az embereknek, Leg drágább jóſzága ſzegény földieknek, Tudom (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 3) | Ott állt Perenna és a kardra bámult, Amelyen olyan drága vér aludt meg (1846 Petőfi Sándor 8366294, 74) | letörlöm drága könnyed (1874–1883 Reviczky Gyula 8392026, 32) | Alszik, mint a drága édes tej (1925 Berde Mária 9047016, 35) | A felettükállóknak boldogan ajánlották fel a legdrágább családi ereklyéket is (1936 Illyés Gyula 9274057, 141) | Ekkor felfogta azt, amit közönségesen mulandóságnak neveznek, s hogy mennyire drága neki az, amit általa elveszíthet (1994 Kertész Imre² CD41).

4. (biz v. kedvesk is) ’〈megszólításban, udvariassági kifejezésekben is, gyakr. gúnyosan, ellenkező értelemben:〉 édes, kedves, ill. szeretetre v. tiszteletre méltó 〈személy〉’ ❖ Jól dajkálkodnék drága ſzülötti körl (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 10) | a’ Báró a’ házból ki-fordulván, a’ Gróf élt ez alkalmatoſsággal, és Eleonórának ekképen ſzólt: Drága Kis-Aſzſzony! (1785 Mándi Sámuel ford. 7223001, 240) | Drága Kedves Fülöp Úr! (1830 Kisfaludy Sándor 8243062, 457) | Az ég szerelmére mit mivel drága barátom (1844 Czakó Zsigmond 8073001, 17) | Éjjel-nappal kérem most ezt a szörnyet, hogy vigyen föl oda a többi lények közé az édes, drága anyámhoz (1912 Csáth Géza 9085007, 49) | Gyere be drága szerelmem, Virágot neked vetettem (1960 Nagy László² ford. 9473131, 14) | Ráakaszkodtak az én gyönyörű szép fiamra, mert ragyogott az, akár a nap, s mert tündökölt annak még a talpa is. Mégis kidobták. A kis cselédlányok, a drága szép nejek (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’ilyen személyre valló, rá jellemző, hozzá tartozó’ ❖ Sok drága jó téteményivel nagyra ktelezi ſzegény ſzolgáját az Úr (1776 Klein Efraim 7182001, 232) | Oly nemes Haragot s ily drága tetteket ily árva Lénytől, ki szemre koldusdolgokat Igért, soha nem láttam (1872 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare CD11) | Drága női kezek, akik ezeket a rózsákat csokorba kötöztétek, legyetek áldottak, legyetek áldottak! (1905 Juhász Gyula¹ 9284809, 35) | az ég felé száll egy drága sóhajtás: „Férjes asszony létemre szeretek egy férfiút. De üdén, tisztán folyik érzelmem, mint a forrás szűz vize…” (1916 Krúdy Gyula CD54) | Tiszta ing: tiszta világod, kívánni kell e gyönyört, rimánkodj érte, ha drága mosolyod ága letört (1956 Nagy László² 9473053, 62).

5. (kissé rég) ’〈jó, kellemes érzéki élményt kiváltó illatra, ízre vonatkoztatva〉’ ❖ [az ibolya] nem leg-ſzebb ugyan, de tökélletes remek; kékell, de drága illatú, kellemetesbb a’ kellemeteſségnél (1790 Mindenes Gyűjtemény 7457046, 341) | drága ízű sütemény (1804 k. Császári Losy Pál 7467003, 366) | drága szalmiákszag járt a doktor bácsi körül, mert mindig szalmiákcukrot tartott a szájában (1933 Szép Ernő CD10).

II. fn 6A (biz is)

’〈megszólításban is, gúnyosan, ellenkező értelemben is:〉 édes, kedves, ill. szeretetre v. tiszteletre méltó személy’ ❖ La Precieuse. A’ Drága (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 327) | ott jön a mi drágánk (1884 Csiky Gergely 8088006, 6) | most megváltoztak a dolgok. Most már senki más nem imádhatja az ő kis drágáját (1927 Budapesti Hírlap júl. 19. C4715, 16) | [Hanna] odasimult a férfihez: – Ó drágám – suttogta –, milyen jó veled … (1941 Ottlik Géza 9496002, 166) | Ha jól szoktattuk az embert, zokszó nélkül megy majd fürdetni, meg mesélni […], neki biztosan tovább tart az esti tortúra, mint nekünk, orrba-szájba fogják majd szívatni a kis drágák (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: méreg~.

Vö. CzF. ~, drágán; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, drágábban, drágán; ÚMTsz.

derága lásd drága
drága melléknév és főnév
derága I. 16A II. 6A (nyj)
I. melléknév 16A
1.
olyan 〈áru(cikk), szolgáltatás stb.〉, amelynek (nagyon) magas az ára, amely (túlságosan) sok pénzbe kerül
Igaz hogy ez drága portéka
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
drága kvártélyt nem tarthatnának
(1793 Sándor István)
Kivált az aszszonyok és lyányok elkezdtek mód nélkül czifrálkodni; a’ redős pendel helyett drága kartonszoknyákat vásároltak
(1844 e. Edvi Illés Pál)
a kétkézi munka drága
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Nem maradt reggelre csak ez az egy garasom. No mondok veszek rajta pípát. Ennél derágább pípája nem lesz a szógabirónak se
(1912 Gárdonyi Géza)
Nincsen karácsonyfa, ami akad, drága, méregdrága, nem nekünk, szegényeknek termett
(1919 Juhász Gyula¹)
drága szállodák, kávéházak
(1973 László-Bencsik Sándor)
a helyi tömegközlekedés rendkívül drága szolgáltatás
(1998 Magyar Hírlap)
1a.
olyan 〈személy〉, aki áruját v. munkáját, szolgáltatásait magas áron, ill. sok pénzért kínálja
Szép ruhát csináltatok magamnak a legdrágább szabóval
(1789 Dugonics András)
A közönség izlése szerint kell szerződtetnünk a szinészeket. Azokat, akik népszerüek s azok drágák
(1911 Pásztor Árpád)
Nem borotválkozott már minden nap, mert a borbély drágább lett
(1917 Krúdy Gyula)
Alfréd házitanító is volt, drága, de megbízható, akinél különbet az osztályfőnök nem ajánlhatott
(1928 Németh László²)
Ha akkor csak azt a kiló aranyat lerakom, ma az kábé 8–900 ezer forint lenne, majdnem 152 egy millió! Én viszont elherdáltam az egészet. Apartmantba laktam, meg drága kurvák, meg mindenki a vendégem – ződfülű voltam még, na!
(1989 Fel a kezekkel!)
1b.
túlságosan sok pénzt igénylő 〈eljárás, esemény, életmód stb.〉
a’ ſzegényſégnek ezen el-adott orvosláſom igen drágának fog-látzani, mivel annyi kina fa héj ſokba kerl
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ Processusok [= perek] drágák
(1787 Magyar Kurír)
nem csekély mennyiségü nemesi jószág van jelenleg is hol örökösödés, hol drága vásárlás utján nemtelenek kezén
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
drága ruházkodás
(1841 Pesti Hírlap)
Ezek voltak azok a bizonyos drága estélyek, amelyeket még a híres Tortoni szolgált ki
(1910 Rippl-Rónai József)
Drága fogadás, havonta megrendezett est szépe választás kell ahhoz, hogy legyen pénz és jöjjenek a szponzorok
(2000 Magyar Hírlap)
1c.
olyan 〈időszak v. gazdasági helyzet〉, amelyre az alapvető szükségleti cikkek árának 〈túlságosan〉 magas volta jellemző
a’ mi keveset szerzek, ebben a’ drága idben allig elég három négy napra
(1804 Verseghy Ferenc)
1817-ben, azon irtóztató drága esztendőben, midőn a’ gabonának mérője nem mint most 4–5, hanem 50–60 forint volt
(1843 Pesti Hírlap)
Nem szabad pocsékolni ebben a drága világban
(1926 Kosztolányi Dezső)
a szén nem lesz elég tavaszig, hiába, a tél a legdrágább évszak
(1972 Nádudvari Anna)
1d. (átv is)
(aránytalanul) magas árú, költségű 〈dolog〉, ill. (túlságosan) nagy 〈pénzösszeg, ár〉
ſok hires ’s nevezetes orvoágoknak klſ orſzágokrúl hazánkba való’ bé hordáſa, mellyeket […] drága pénzen meg-véſznek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Szabadságot vesznek drága áron, S én ne legyek a véres vásáron
(1849 Petőfi Sándor)
az egész ülésnek rendkívül udvarias volt a jellege. Az elején Zichy Jenőt dicsérgették. Drága dolog volt, de jól esett neki. Tizenkétezer forintjába került az az egy szó, amit a jegyzőkönyvbe iktattak
(1882 Mikszáth Kálmán)
Felfedezte, hogy ugyanazokat a dolgokat, amelyeket az előkelő negyedekben oly drága pénzért mérnek az idegeneknek, kis utcában, egyszerű boltokban, vagy a bazár-városrészekben, a rue de Rivolin vagy a rue de Rennes-en sokkal olcsóbban meg lehet kapni
(1937 Szerb Antal)
a viszonylag drága, és eddig is korlátozott kört érintő munkahelyteremtő beruházás ötödére esett vissza
(1995 Figyelő)
2.
(aránytalanul) nagy áldozatot kívánó, súlyos következményekkel járó 〈dolog〉
tudom, mely drága az ilyen veszteség!
(1786 Verseghy Ferenc ford.Dusch)
A vár víhatatlan kőszál tetejében, Benne elszánt had áll éjjel nappal résen Szép parancsnokának szavára figyelve: Drága lesz, ha lesz a vivók győzedelme!
(1847 Tompa Mihály)
mi haszna volna neki az egész harcban? Mit kapna érte? Egy asszonyt, örökre? […] Meghökkent tőle. Ohó, drága lesz a ciróka-maróka? Olyan nincs!
(1909 Móricz Zsigmond)
– Hát azt hallottátok – szól közbe apám, hogy drága lesz a mennyország kulcsa?
(1999 e. Kocsis Rózsi)
2a.
súlyos, komoly, terhes 〈következmény〉
Nagy vétekké változtatja legkisebb fogyatkozásunkat, a legkisebb esztelenséget, melyet sokszor drágán megfizettünk, a rágalmazás
(1786 Verseghy Ferenc ford.Dusch)
Cezárt megölték, de drágán is fizették
(1801 Bessenyei György¹ ford.Millot)
a legrosszabb közigazgatás, az igazság kiszolgáltatásának mindazon hiányai, melyeket tapasztalunk, nemzeti szétdaraboltságunk, nem szükséges következményei-e rendszerünknek, melyről joggal elmondhatjuk, hogy soha gyengébb biztosíték drágább áron nem vásároltatott még?
(1846 Eötvös József)
A szellem szabadsága olyan szabadság, amelyet Európa drága áron hódított meg a középkortól a felvilágosodásig terjedő időszakban
(1989 Szávai János)
3.
〈nyomatékosításként, fokozásként is:〉 nagy eszmei értéket hordozó, ill. vki számára különösen fontos, becses 〈dolog v. tárgy〉
kik Szabadságnak oſzlopot emeltek, Azok is rab ſzíjon alatta hevertek. Hogy leg nagyobb kintse  az embereknek, Leg drágább jóſzága ſzegény földieknek, Tudom
(1772 Orczy Lőrinc)
Ott állt Perenna és a kardra bámult, Amelyen olyan drága vér aludt meg
(1846 Petőfi Sándor)
letörlöm drága könnyed
(1874–1883 Reviczky Gyula)
Alszik, mint a drága édes tej
(1925 Berde Mária)
A felettükállóknak boldogan ajánlották fel a legdrágább családi ereklyéket is
(1936 Illyés Gyula)
Ekkor felfogta azt, amit közönségesen mulandóságnak neveznek, s hogy mennyire drága neki az, amit általa elveszíthet
(1994 Kertész Imre²)
4. (biz v. kedvesk is)
〈megszólításban, udvariassági kifejezésekben is, gyakr. gúnyosan, ellenkező értelemben:〉 édes, kedves, ill. szeretetre v. tiszteletre méltó 〈személy〉
Jól dajkálkodnék drága ſzülötti körl
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
a’ Báró a’ házból ki-fordulván, a’ Gróf élt ez alkalmatoſsággal, és Eleonórának ekképen ſzólt: Drága Kis-Aſzſzony!
(1785 Mándi Sámuel ford.)
Drága Kedves Fülöp Úr!
(1830 Kisfaludy Sándor)
Az ég szerelmére mit mivel drága barátom
(1844 Czakó Zsigmond)
Éjjel-nappal kérem most ezt a szörnyet, hogy vigyen föl oda a többi lények közé az édes, drága anyámhoz
(1912 Csáth Géza)
Gyere be drága szerelmem, Virágot neked vetettem
(1960 Nagy László² ford.)
Ráakaszkodtak az én gyönyörű szép fiamra, mert ragyogott az, akár a nap, s mert tündökölt annak még a talpa is. Mégis kidobták. A kis cselédlányok, a drága szép nejek
(1997 Magyar Hírlap)
4a.
ilyen személyre valló, rá jellemző, hozzá tartozó
Sok drága jó téteményivel nagyra ktelezi ſzegény ſzolgáját az Úr
(1776 Klein Efraim)
Oly nemes Haragot s ily drága tetteket ily árva Lénytől, ki szemre koldusdolgokat Igért, soha nem láttam
(1872 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
Drága női kezek, akik ezeket a rózsákat csokorba kötöztétek, legyetek áldottak, legyetek áldottak!
(1905 Juhász Gyula¹)
az ég felé száll egy drága sóhajtás: „Férjes asszony létemre szeretek egy férfiút. De üdén, tisztán folyik érzelmem, mint a forrás szűz vize…”
(1916 Krúdy Gyula)
Tiszta ing: tiszta világod, kívánni kell e gyönyört, rimánkodj érte, ha drága mosolyod ága letört
(1956 Nagy László²)
5. (kissé rég)
〈jó, kellemes érzéki élményt kiváltó illatra, ízre vonatkoztatva〉
[az ibolya] nem leg-ſzebb ugyan, de tökélletes remek; kékell, de drága illatú, kellemetesbb a’ kellemeteſségnél
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
drága ízű sütemény
(1804 k. Császári Losy Pál)
drága szalmiákszag járt a doktor bácsi körül, mert mindig szalmiákcukrot tartott a szájában
(1933 Szép Ernő)
II. főnév 6A (biz is)
〈megszólításban is, gúnyosan, ellenkező értelemben is:〉 édes, kedves, ill. szeretetre v. tiszteletre méltó személy
La Precieuse. A’ Drága
(1778 Faludi Ferenc ford.)
ott jön a mi drágánk
(1884 Csiky Gergely)
most megváltoztak a dolgok. Most már senki más nem imádhatja az ő kis drágáját
(1927 Budapesti Hírlap júl. 19.)
[Hanna] odasimult a férfihez: – Ó drágám – suttogta –, milyen jó veled …
(1941 Ottlik Géza)
Ha jól szoktattuk az embert, zokszó nélkül megy majd fürdetni, meg mesélni […], neki biztosan tovább tart az esti tortúra, mint nekünk, orrba-szájba fogják majd szívatni a kis drágák
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, drágán; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, drágábban, drágán; ÚMTsz.

Beállítások