determinizmus fn 4A

1. (Fil) ’az a metafizikai felfogás, amely szerint a világmindenség eseményeinek és jelenségeinek összessége egyetlen eleve meghatározott, szükségszerű, és ezért megváltoztathatatlan oksági láncolatot alkot, ill. vmely felfogásnak ilyen meghatározottságot, szükségszerűséget valló volta, jellege’ ❖ Már azelőtt is előfordult, hogy a fizika eltért a determinizmus, a szigorú kauzalitás útjáról, most azonban, úgy látszik, véglegesen szakít vele, mert Heisenberg és Dirac elve az indeterminizmust (határozatlanságot) természeti alaptörvénnyé avatja (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 245) | a determinizmusnak, vagy az általános okság törvényének csak akkor van értelme, ha az okok láncolata hibátlan és töretlen (1936 Szemlér Ferenc CD10) | [társadalomelméletében Beöthy Leó] nem vallotta makacs determinizmussal, hogy a bekövetkezett állapot [ti. Tisza Kálmán rendszere] a magyar történelem egy szükségszerű lépcsője (1974 Zsigmond Gábor CD30) | a marxista történetszemlélet determinizmusa (1975 Berend T. Iván 2056001, 5).

2. (Fil) ’az az etikai felfogás, amely szerint az ember erkölcsi döntése és választása maga is része ennek az oksági láncolatnak, ezért az akarat szabadsága nem létezik v. illúzió csupán, ill. vmely felfogásnak az akaratszabadság korlátozottságát valló volta, jellege’ ❖ Determinizmus az erkölcs- és vallástanban (1869 Makkai Domokos CD27) | az akaratról szóló ezt a tanítást [ti. hogy az akarat minden megnyilvánulása a rá ható okok hatására szükségszerűen jelenik meg] determinizmusnak nevezzük (1893 PallasLex. CD02) | a modern determinizmus is azt mondja, hogy az apák bűnét meglátogatja a fiúkban (1928 Kosztolányi Dezső 9359454, 126) | a mohamedán vallás fatalizmusa csak később [ti. Mohamed futása után] öltött határozott alakot az Iszlám előtti arab néphit determinizmusának befolyása alatt (1936 Váczy Péter CD42) | Apáti [Miklós 1688-as művével] az első magyar, aki Spinozát említi, de vitázik vele, determinizmusát támadja (1964 Bán Imre CD53).

3. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vminek a meghatározottsága, szükségszerűsége v. meghatározott, szükségszerű volta, ill. vmit ilyen módon meghatározó tényező’ ❖ Mily viszony van: akarat s motivum közt? Azok, kik, mint leghatározottabban Spinoza, e viszonyt semmivel sem különböztetik meg más oksági kapcsolatoktól, az akarat determinizmusát tanítják (1911 RévaiNagyLex. C5697, 234) | Az ember szabad erőközpont, tehát nem a fizika determinizmusa lökdösi (1929 Németh László² 9485029, 293) | Az elmúlás determinizmusa fölött érzett keserűségről [van szó Vas István egyes verseiben] (1986 Fenyő István CD53) | [Stéphane Pierré-Caps szerint] a soknemzetiségű államalakulatoknak meg kell szabadulniuk a nemzetállami determinizmusoktól és jogrendjüknek a sokféleséget kell tükröznie (1997 Új Könyvek CD29) | A költségvetési fejezet indoklásából szépen követhető a céltámogatás determinizmusa (2000 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: in~.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

determinizmus főnév 4A
1. (Fil)
az a metafizikai felfogás, amely szerint a világmindenség eseményeinek és jelenségeinek összessége egyetlen eleve meghatározott, szükségszerű, és ezért megváltoztathatatlan oksági láncolatot alkot, ill. vmely felfogásnak ilyen meghatározottságot, szükségszerűséget valló volta, jellege
Már azelőtt is előfordult, hogy a fizika eltért a determinizmus, a szigorú kauzalitás útjáról, most azonban, úgy látszik, véglegesen szakít vele, mert Heisenberg és Dirac elve az indeterminizmust (határozatlanságot) természeti alaptörvénnyé avatja
(1933 TolnaiÚjLex.)
a determinizmusnak, vagy az általános okság törvényének csak akkor van értelme, ha az okok láncolata hibátlan és töretlen
(1936 Szemlér Ferenc)
[társadalomelméletében Beöthy Leó] nem vallotta makacs determinizmussal, hogy a bekövetkezett állapot [ti. Tisza Kálmán rendszere] a magyar történelem egy szükségszerű lépcsője
(1974 Zsigmond Gábor)
a marxista történetszemlélet determinizmusa
(1975 Berend T. Iván)
2. (Fil)
az az etikai felfogás, amely szerint az ember erkölcsi döntése és választása maga is része ennek az oksági láncolatnak, ezért az akarat szabadsága nem létezik v. illúzió csupán, ill. vmely felfogásnak az akaratszabadság korlátozottságát valló volta, jellege
Determinizmus az erkölcs- és vallástanban
(1869 Makkai Domokos)
az akaratról szóló ezt a tanítást [ti. hogy az akarat minden megnyilvánulása a rá ható okok hatására szükségszerűen jelenik meg] determinizmusnak nevezzük
(1893 PallasLex.)
a modern determinizmus is azt mondja, hogy az apák bűnét meglátogatja a fiúkban
(1928 Kosztolányi Dezső)
a mohamedán vallás fatalizmusa csak később [ti. Mohamed futása után] öltött határozott alakot az Iszlám előtti arab néphit determinizmusának befolyása alatt
(1936 Váczy Péter)
Apáti [Miklós 1688-as művével] az első magyar, aki Spinozát említi, de vitázik vele, determinizmusát támadja
(1964 Bán Imre)
3. (rendsz. birtokszóként) (vál)
vminek a meghatározottsága, szükségszerűsége v. meghatározott, szükségszerű volta, ill. vmit ilyen módon meghatározó tényező
Mily viszony van: akarat s motivum közt? Azok, kik, mint leghatározottabban Spinoza, e viszonyt semmivel sem különböztetik meg más oksági kapcsolatoktól, az akarat determinizmusát tanítják
(1911 RévaiNagyLex.)
Az ember szabad erőközpont, tehát nem a fizika determinizmusa lökdösi
(1929 Németh László²)
Az elmúlás determinizmusa fölött érzett keserűségről [van szó Vas István egyes verseiben]
(1986 Fenyő István)
[Stéphane Pierré-Caps szerint] a soknemzetiségű államalakulatoknak meg kell szabadulniuk a nemzetállami determinizmusoktól és jogrendjüknek a sokféleséget kell tükröznie
(1997 Új Könyvek)
A költségvetési fejezet indoklásából szépen követhető a céltámogatás determinizmusa
(2000 Országgyűlési Napló)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások