dinka² fn és mn 

I. fn 6A

1. (nyj) ’〈az ún. közönséges tök fajba (Cucurbita pepo) tartozó növény nagyméretű, világos héjú, fajtánként eltérő alakú, sütve v. főzve fogyasztható termésének megnevezéseként〉’ ❖ Úritök, dinka, linka (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 524) | Dinka, az úri töknek úriasabb neve (1883 Kunos Ignác C5950, 199) | Én két dinkát hozék: egész teher volt (1897 Jókai Mór C2333, 14) | karácsonykor és újévkor szoktak dinkát (sült tök) enni, mert ez is szerencsét hoz (1942 Igmándy József C6949, 44).

2. (biz, tréf) ’furcsán, a józan észnek ellentmondóan gondolkodó, viselkedő v. cselekvő, bolond, dilinós személy’ ❖ dinka […] 1. bolondos, különcködő ember (1998 Kövecses Zoltán C6262, 64) | Egy pesti ügyvéd lelőtt egy menekülő rablót, aki ügyfele több millió forintját csaklizta el. Úgy sittre vágják, mint a pinty, nem a rablót, te dinka, az ügyvédet (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. mn 16A (biz, tréf)

’ilyen 〈személy〉, ill. rá jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás〉’ ❖ csak egy pillanatra zavarlak meg Franszoá, s rögtön le is telepszik és mesélni kezdi, hogy az a dinka Olga, képzeld el... (1976 Népszava okt. 23. C7441, 6) | Dinka duma (1982 Fejes Endre C6788, 458) | A dinka rendőrök azt hiszik, ötven köbcentis segédmotorokkal állnak szemben, pedig legalább nyolcvan köbcentisre felturbózott mocik [= motorkerékpárok] húznak el az orruk előtt (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz. dinka²; ÉKsz.² dinka¹, dinka².

dinka² főnév és melléknév
I. főnév 6A
1. (nyj)
〈az ún. közönséges tök fajba (Cucurbita pepo) tartozó növény nagyméretű, világos héjú, fajtánként eltérő alakú, sütve v. főzve fogyasztható termésének megnevezéseként〉
Úritök, dinka, linka
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Dinka, az úri töknek úriasabb neve
(1883 Kunos Ignác)
Én két dinkát hozék: egész teher volt
(1897 Jókai Mór)
karácsonykor és újévkor szoktak dinkát (sült tök) enni, mert ez is szerencsét hoz
(1942 Igmándy József)
2. (biz, tréf)
furcsán, a józan észnek ellentmondóan gondolkodó, viselkedő v. cselekvő, bolond, dilinós személy
dinka […] 1. bolondos, különcködő ember
(1998 Kövecses Zoltán)
Egy pesti ügyvéd lelőtt egy menekülő rablót, aki ügyfele több millió forintját csaklizta el. Úgy sittre vágják, mint a pinty, nem a rablót, te dinka, az ügyvédet
(2000 Magyar Hírlap)
II. melléknév 16A (biz, tréf)
ilyen 〈személy〉, ill. rá jellemző 〈megnyilvánulás, magatartás〉
csak egy pillanatra zavarlak meg Franszoá, s rögtön le is telepszik és mesélni kezdi, hogy az a dinka Olga, képzeld el...
(1976 Népszava okt. 23.)
Dinka duma
(1982 Fejes Endre)
A dinka rendőrök azt hiszik, ötven köbcentis segédmotorokkal állnak szemben, pedig legalább nyolcvan köbcentisre felturbózott mocik [= motorkerékpárok] húznak el az orruk előtt
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; TESz.; ÚMTsz. dinka²; ÉKsz.² dinka¹, dinka²

Beállítások