díszvirág fn 3A2

1. ’különleges szépségéért ültetett (virágos) növény, ill. annak (levágott) virága’ ❖ ? Zierblume, die: díszvirág (1823 Márton József¹ C3048, 944) | A tulipánoknak, mellyeket diszvirágok gyanánt tenyésztünk kerteinkben, hazája Törökország, hol vadon tenyésznek (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A virágüzlet kirakatában krizantemum volt, ez a gyászos érzést keltő díszvirág (1920 Réti Ödön CD10) | Meleg éjszakákon kivitte a fekvőhelyét a kertbe és ott aludt a díszvirágok között belekábulva az ákácok és bodzabokrok gazdag illatába (1951 Örkény István 9500001, 156).

1a. (ritk, átv is) ’díszként haszn. ()virág, es. más növény’ ❖ a’ szárnyajtók megnyilnak ’s az ékes hölgykoszorúba uj díszvirág fonódik, Róza! (1843 Frankenburg Adolf C7136, 57) | Diszvirágul ibolyákat Fűze fürtei közé (1851 Nyulassy Antal C3343, 162) | [Az idei] az első tavasz emberemlékezet óta, midőn senki sem akar már meghalni, […] végre megint díszvirág lehet a hősi tölgylevél (1918 Krúdy Gyula CD54).

2. (birtokszóként) (rég, gúny is) ’vmely csoport, irányzat legjelesebb tagja, ill. képviselője’ ❖ az a szellemi granum salis [= a só szemcséje] a mívelt Athena diszvirága (1858 Jósika Miklós C2423, 17) | Petőfi a „népköltészet diszvirága(1886 Hasznos Mulattató 8630002, 22) | Új mágnások díszvirága, Mi kell, Gyula báró? (1916 Borsszem Jankó okt. 15. C5035, 10).

2a. (biz, gúny) ’haszontalan, semmirekellő ember, mákvirág’ ❖ ÉKsz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

díszvirág főnév 3A2
1.
különleges szépségéért ültetett (virágos) növény, ill. annak (levágott) virága
?
Zierblume, die: díszvirág
(1823 Márton József¹)
A tulipánoknak, mellyeket diszvirágok gyanánt tenyésztünk kerteinkben, hazája Törökország, hol vadon tenyésznek
(1855 Vasárnapi Újság)
A virágüzlet kirakatában krizantemum volt, ez a gyászos érzést keltő díszvirág
(1920 Réti Ödön)
Meleg éjszakákon kivitte a fekvőhelyét a kertbe és ott aludt a díszvirágok között belekábulva az ákácok és bodzabokrok gazdag illatába
(1951 Örkény István)
1a. (ritk, átv is)
díszként haszn. ()virág, es. más növény
a’ szárnyajtók megnyilnak ’s az ékes hölgykoszorúba uj díszvirág fonódik, Róza!
(1843 Frankenburg Adolf)
Diszvirágul ibolyákat Fűze fürtei közé
(1851 Nyulassy Antal)
[Az idei] az első tavasz emberemlékezet óta, midőn senki sem akar már meghalni, […] végre megint díszvirág lehet a hősi tölgylevél
(1918 Krúdy Gyula)
2. (birtokszóként) (rég, gúny is)
vmely csoport, irányzat legjelesebb tagja, ill. képviselője
az a szellemi granum salis [= a só szemcséje] a mívelt Athena diszvirága
(1858 Jósika Miklós)
Petőfi a „népköltészet diszvirága
(1886 Hasznos Mulattató)
Új mágnások díszvirága, Mi kell, Gyula báró?
(1916 Borsszem Jankó okt. 15.)
2a. (biz, gúny)
haszontalan, semmirekellő ember, mákvirág
ÉKsz.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások