domború mn 18A10

1. ’gömbölydeden, púpszerűen kiemelkedő, domborodó 〈tárgy, képződmény, testrész〉’ ❖ [Fermin szerint a görcs okai] kzl némellyek találtatnak […] az inas domboru húſokban (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(8r]) | [a terhesség során] az egéſz tsets puhább, domborúabb leſz (1802 Zsoldos János 8541004, 154) | domború ókulár üvegek (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315014, 198) | domború homloka elborulva (1882 Mikszáth Kálmán 8312030, 104) | A kerek, rácsos falazatú, pálcákból rakott, domború fedelű s nemezzel takart jurta a honfoglalás utáni századokban még lakásul szolgált (1978 Gunda Béla CD30).

1a. (rég, irod) ’gömbölyödő, nagy hasú 〈személy〉, kül. várandós 〈nő〉’ ❖ [a későn házasodott, első gyermeke születését váró férfi] meg nem állhatta, hogy a’ Pappal ne kötődjék, domború Karolinájával pedig ne ditsekedjék (1818 Böszörményi Pál ford.–Schlez C1178, 109) | Vette nevét Degesz domború hasától (1851 Arany János CD01) | ezen ficzkó anyja […] domborúvá lőn, és valóban, Sir, előbb volt fia[, mint férje] (1855 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 263) | Teherbe a szél őt fúvá, Tenger tette domborúvá. Hordja méhe magzatterhét, Nagy hasának nehéz teljét (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521001, 3).

2. (Műv) ’sík háttérből domborodva kiemelkedő 〈díszítés, mintázat, kép〉, ill. ilyen mintázatot, formát létrehozó 〈tevékenység〉’ ❖ [az iparmű-kiállításon ezüst emlékpénzt kapott] Pichler Antal üveggyáros Kokován, különféle szines és domborun aranyzott üvegmüveiért (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a 16. században a lapos öltésű hímzés] mellett a fényes domború hímzés is alkalmaztatott (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a legrégibb merítőedények] díszítő technikája a vésett díszítés és a spanyolozás (a Dunántúlon), a későbbieké a domború faragás (1977 NéprajziLex. CD47) | [a téglán] a bélyegeket már nem a formázóminta aljába vésik, hanem a prés nyomókarjának felületéből emelik ki, így a téglán mélyített, illetve plasztikus, domború motívumként jelennek meg (1999 Lakáskultúra CD39).

2a. (Műv) ’anyagának sík hátteréből domborodva kiemelkedő, a formákat egy nézetben ábrázoló 〈műalkotás〉’ ❖ Szent-Péteri József, ezüstmíves. Ez domború munkában dolgozza sok eszt. olta a’ Nagy Sándor’ csatáját a’ Granicusznál (1829 Kazinczy Ferenc C4939, 429) | azon domború kőképen, mely a basilica alapkő letételét ábrázolja, a szereplők közt az ő képe [ti. az uradalmi számvevőé] is ki van faragva (1902 Szinnyei József CD27) | vakarta nyakát a széktámla egy domború faragványával (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 434).

J: dombor.

Ö: fél~.

ÖU: sík~.

ÖE: ~térkép.

Sz: domborúság.

Vö. CzF. domború · domboru, domborúan · domboruan; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

domború melléknév 18A10
1.
gömbölydeden, púpszerűen kiemelkedő, domborodó 〈tárgy, képződmény, testrész〉
[Fermin szerint a görcs okai] kzl némellyek találtatnak […] az inas domboru húſokban
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a terhesség során] az egéſz tsets puhább, domborúabb leſz
(1802 Zsoldos János)
domború ókulár üvegek
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
domború homloka elborulva
(1882 Mikszáth Kálmán)
A kerek, rácsos falazatú, pálcákból rakott, domború fedelű s nemezzel takart jurta a honfoglalás utáni századokban még lakásul szolgált
(1978 Gunda Béla)
1a. (rég, irod)
gömbölyödő, nagy hasú 〈személy〉, kül. várandós 〈nő〉
[a későn házasodott, első gyermeke születését váró férfi] meg nem állhatta, hogy a’ Pappal ne kötődjék, domború Karolinájával pedig ne ditsekedjék
(1818 Böszörményi Pál ford.Schlez)
Vette nevét Degesz domború hasától
(1851 Arany János)
ezen ficzkó anyja […] domborúvá lőn, és valóban, Sir, előbb volt fia[, mint férje]
(1855 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
Teherbe a szél őt fúvá, Tenger tette domborúvá. Hordja méhe magzatterhét, Nagy hasának nehéz teljét
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
2. (Műv)
sík háttérből domborodva kiemelkedő 〈díszítés, mintázat, kép〉, ill. ilyen mintázatot, formát létrehozó 〈tevékenység〉
[az iparmű-kiállításon ezüst emlékpénzt kapott] Pichler Antal üveggyáros Kokován, különféle szines és domborun aranyzott üvegmüveiért
(1842 Pesti Hírlap)
[a 16. században a lapos öltésű hímzés] mellett a fényes domború hímzés is alkalmaztatott
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a legrégibb merítőedények] díszítő technikája a vésett díszítés és a spanyolozás (a Dunántúlon), a későbbieké a domború faragás
(1977 NéprajziLex.)
[a téglán] a bélyegeket már nem a formázóminta aljába vésik, hanem a prés nyomókarjának felületéből emelik ki, így a téglán mélyített, illetve plasztikus, domború motívumként jelennek meg
(1999 Lakáskultúra)
2a. (Műv)
anyagának sík hátteréből domborodva kiemelkedő, a formákat egy nézetben ábrázoló 〈műalkotás〉
Szent-Péteri József, ezüstmíves. Ez domború munkában dolgozza sok eszt.esztendő olta a’ Nagy Sándor’ csatáját a’ Granicusznál
(1829 Kazinczy Ferenc)
azon domború kőképen, mely a basilica alapkő letételét ábrázolja, a szereplők közt az ő képe [ti. az uradalmi számvevőé] is ki van faragva
(1902 Szinnyei József)
vakarta nyakát a széktámla egy domború faragványával
(1967 Szentkuthy Miklós)
J: dombor
ÖU: síkdomború
ÖE: domborútérkép
Sz: domborúság
Vö. CzF. domború · domboru, domborúan · domboruan; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások