duzzad tn ige 1a1

1. ’〈(folyó)víz v. más folyékony anyag〉 szintje folyamatosan emelkedik, ill. 〈folyóvíz〉 áradva vmivé nő’ ❖ kezd a tenger duzzadni (1795 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Metastasio C1329, 406) | [Mehemed basa], nehogy a duzzadó hab kifusson a pohárból, megszánta azt, és sietett kiinni [a pezsgőt] (1854 Jókai Mór C2245, 189) | duzzad tavasszal a Morva (1914 Juhász Gyula¹ C2454, 80) | medencévé duzzadt a patak vize (1969 Domahidy András 1036004, 63) | ahelyett, hogy tovább apadt volna, duzzadni kezdett a tó (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (átv is) ’〈tartóeszköz〉 a benne levő tartalomtól domborodva feszül, ill. vmely tartóeszközben, azt kitöltve, megfeszítve domborodik vmi’ ❖ Boksa megterhelt iszákkal jött, általvetőjében duzzadt az egész expeditióhoz való élelmezés (1869 Jókai Mór C2269, 214) | hófehér zsákok duzzadnak (1897 Gyarmathy Zsigáné C1960, 118) | az áruházak duzzadtak az eladhatatlan áruktól (1949 Történelem C5117, 208) | hazatérnek a bhrkhi vendégmunkások, duzzad a bukszájuk (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈folyadéktól átitatva, hőhatásra stb.〉 térfogatában növekszik vmi’ ❖ a Kosenillát [= a bíbortetű festékanyagát] sem lehet ezen uj készületben kihúzni [= kinyerni], mert a forró vizzel érintkezésbe jövén, csaknem addig duzzadna, mig az üstöt elrepesztené (1846 Hetilap CD61) | [A bórax] a lángban erősen duzzad és átlátszó gyöngygyé olvad (1893 PallasLex. CD02) | utálattal látta magán ruháját, amint súlyosra duzzad a vértől (1911 Kuncz Aladár CD10) | Ha emlőssejteket csökkent ozmózisnyomású közegbe rakunk, gyorsan duzzadni kezdenek (1996 Természet Világa CD50).

2b. (irod) ’〈vitorla, ruha stb.〉(széltől) feszülve domborodik’ ❖ az Atlantis’ közepén duzzadó vitorlákkal elsiető hajóst (1845 Eötvös József 8126001, 1) | hófehérségű vállai félig kilátszanak a duzzadó rövid ujjakból (1851 Jókai Mór CD18) | A hölgyek buggyos selyemruhája illetlen léggömbbé duzzad a szélben (1918 Laczkó Géza CD10) | Duzzad a függöny. Itt a szél (1952 Nemes Nagy Ágnes 9479007, 18).

2c. (kül. irod) ’〈növényi rész〉 tápanyagtól növekedve dagad, vastagodik vmivé’ ❖ az éj ha jő, Érni kezd a fán az alma, S mint egy most szűlt lánykafő, Oly arannyá duzzad halma (1831 Vörösmarty Mihály CD01) | a füvek jóllétükben duzzadtak (1888 Almanach 1889-re C0005, 34) | duzzadnak a viola szirmai (1986 Kiss Anna 9335002, 61) | A gyümölcsfákról lemetszett, duzzadó rügyes ágakat langyos vízben néhány nap alatt kihajtathatjuk (2000 Lakáskultúra CD39).

3. ’〈ér, izom v. vkinek a teste, testrésze〉 megfeszülve domborodik, ill. domborúan kiemelkedő formát mutat’ ❖ [az ér a bikának a] szűgyin és nyakában duzzadva lüktetett (1846 Tompa Mihály 8484078, 53) | e roskatag öreg ember […] fölemelt fővel s duzzadt karizmokkal mondhatja: Megtörhet a sors, de meg nem hajlíthat (1889 Kossuth Lajos CD32) | vérbőségtől duzzadó, feszes övű segéd (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 187) | Néhány szuka emlői a tej megjelenéséig duzzadnak (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

3a. ’〈test(rész)〉 sérülés, betegség stb. miatt (be)dagad’ ❖ [az örökölt szifilisz hatására az embrió] tüdeje, mája, lépe […] a rendes nagyság kétszeresére duzzadhat (1925 RévaiNagyLex. C5713, 590) | két-háromszorosára duzzad az ajkuk [a bőrgyulladásos kutyáknak] (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

4. duzzad vmitől (kissé vál) ’〈vmely tulajdonság, képesség, ill. jellemző vonás, összetevő stb.〉 erőteljesen megnyilvánul vkiben, v. nagy számban, intenzíven jelen van vmiben, annak látható jeleit mutatja’ ❖ [Christian Wolff német filozófus] munkái duzzadnak üres, pusztán névbeli, határozatoktól (1839 Szontagh Gusztáv C4062, 208) | [Aiasz] hős erőtől duzzadt (1879 Csiky Gergely ford.–Szophoklész C1313, 329) | logikája duzzad az egészségtől (1896 Mikszáth Kálmán C3147, 266) | tettvágytól duzzadó, szüntelenül a magasba vezető utat kereső fiatal Kossuth (1966 Barta István CD32) | a túlfűtött erotikától duzzadó szerelmi jeleneteket a lehető legnagyobb részletességgel írja le (1997 Új Könyvek CD29).

5. (kissé vál) ’〈érzelem, erő, gondolat stb.〉 támad v. erőteljessé, intenzívvé válik, ill. így megnyilvánul vkiben’ ❖ az Asszonyi indulatok ollyanok, mint a’ gyenge hójag; hamar duzzadnak (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 269) | Majd egyszer jó kedved duzadván beszéld el egész esetedet (1834 Vajda Péter C4657, 89) | semminemű boszuvágy nem duzzad magasabbra ’s nem felejt nehezebben, mint a meggyőzöttek boszúvágya (1841 Pesti Hírlap CD61) | kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem (1933 Móricz Zsigmond CD10) | Picassóban duzzad a legkönyörtelenebb erő (1974 Dénes Zsófia 9106004, 164).

5a. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy egyre jobban vmely állapotba kerül, vmely érzésre jut vki〉’ ❖ örömre duzzadt lakosi (1829 Tudományos Gyűjtemény C6488, 113) | [a koronázási hitlevelek] legujabb kegyes királyunktól aláirt eredeti példányát a’ káté mély bölcseségű irója, ha kedvre duzzadt, az országos levéltárban megszemlélheti (1842 Pesti Hírlap CD61).

6. ’〈nagyságát, erejét stb. tekintve〉 növekszik, gyarapodik, ill. így vmivé v. vmilyenné válik vmi’ ❖ veszélyes arányokra duzzadt orosz hatalom (1877 Kossuth Lajos 8250010, 198) | harminc emberre duzzadt a műkedvelő sereg (1928 Németh László² 9485038, 204) | világvárossá duzzadó Budapest (1946 Keresztury Dezső 9326026, 141) | a szerző eredeti módon tud hozzászólni a T. S. [= Thomas Stearns] Eliot ügyében lassanként könyvtárnyivá duzzadó vita egyik alapkérdéséhez (1990 Dávidházi Péter 2004012, 477) | Forintértékben duzzad az átvett devizaadósság a leértékelés miatt (1999 Magyar Hírlap CD09).

7. (rég, ritk) ’gőgösen kezd viselkedni, felfuvalkodik’ ❖ duzzad [=] duzmad, duzzazkodik. (duzma,) fuvalkodik, fel-fortyan, fel-fúvatik (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 18).

Ö: fel~, ki~, meg~.

Sz: duzzadozik, duzzatag.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

duzzad tárgyatlan ige 1a1
1.
(folyó)víz v. más folyékony anyag〉 szintje folyamatosan emelkedik, ill. 〈folyóvíz〉 áradva vmivé nő
kezd a tenger duzzadni
(1795 Csokonai Vitéz Mihály ford.Metastasio)
[Mehemed basa], nehogy a duzzadó hab kifusson a pohárból, megszánta azt, és sietett kiinni [a pezsgőt]
(1854 Jókai Mór)
duzzad tavasszal a Morva
(1914 Juhász Gyula¹)
medencévé duzzadt a patak vize
(1969 Domahidy András)
ahelyett, hogy tovább apadt volna, duzzadni kezdett a tó
(1995 Magyar Hírlap)
2. (átv is)
〈tartóeszköz〉 a benne levő tartalomtól domborodva feszül, ill. vmely tartóeszközben, azt kitöltve, megfeszítve domborodik vmi
Boksa megterhelt iszákkal jött, általvetőjében duzzadt az egész expeditióhoz való élelmezés
(1869 Jókai Mór)
hófehér zsákok duzzadnak
(1897 Gyarmathy Zsigáné)
az áruházak duzzadtak az eladhatatlan áruktól
(1949 Történelem)
hazatérnek a bhrkhi vendégmunkások, duzzad a bukszájuk
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
〈folyadéktól átitatva, hőhatásra stb.〉 térfogatában növekszik vmi
a Kosenillát [= a bíbortetű festékanyagát] sem lehet ezen uj készületben kihúzni [= kinyerni], mert a forró vizzel érintkezésbe jövén, csaknem addig duzzadna, mig az üstöt elrepesztené
(1846 Hetilap)
[A bórax] a lángban erősen duzzad és átlátszó gyöngygyé olvad
(1893 PallasLex.)
utálattal látta magán ruháját, amint súlyosra duzzad a vértől
(1911 Kuncz Aladár)
Ha emlőssejteket csökkent ozmózisnyomású közegbe rakunk, gyorsan duzzadni kezdenek
(1996 Természet Világa)
2b. (irod)
〈vitorla, ruha stb.〉 (széltől) feszülve domborodik
az Atlantis’ közepén duzzadó vitorlákkal elsiető hajóst
(1845 Eötvös József)
hófehérségű vállai félig kilátszanak a duzzadó rövid ujjakból
(1851 Jókai Mór)
A hölgyek buggyos selyemruhája illetlen léggömbbé duzzad a szélben
(1918 Laczkó Géza)
Duzzad a függöny. Itt a szél
(1952 Nemes Nagy Ágnes)
2c. (kül. irod)
〈növényi rész〉 tápanyagtól növekedve dagad, vastagodik vmivé
az éj ha jő, Érni kezd a fán az alma, S mint egy most szűlt lánykafő, Oly arannyá duzzad halma
(1831 Vörösmarty Mihály)
a füvek jóllétükben duzzadtak
(1888 Almanach 1889-re)
duzzadnak a viola szirmai
(1986 Kiss Anna)
A gyümölcsfákról lemetszett, duzzadó rügyes ágakat langyos vízben néhány nap alatt kihajtathatjuk
(2000 Lakáskultúra)
3.
〈ér, izom v. vkinek a teste, testrésze〉 megfeszülve domborodik, ill. domborúan kiemelkedő formát mutat
[az ér a bikának a] szűgyin és nyakában duzzadva lüktetett
(1846 Tompa Mihály)
e roskatag öreg ember […] fölemelt fővel s duzzadt karizmokkal mondhatja: Megtörhet a sors, de meg nem hajlíthat
(1889 Kossuth Lajos)
vérbőségtől duzzadó, feszes övű segéd
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Néhány szuka emlői a tej megjelenéséig duzzadnak
(1993 Sárkány Pál et al.)
3a.
〈test(rész) sérülés, betegség stb. miatt (be)dagad
[az örökölt szifilisz hatására az embrió] tüdeje, mája, lépe […] a rendes nagyság kétszeresére duzzadhat
(1925 RévaiNagyLex.)
két-háromszorosára duzzad az ajkuk [a bőrgyulladásos kutyáknak]
(1993 Sárkány Pál et al.)
4. duzzad vmitől (kissé vál)
〈vmely tulajdonság, képesség, ill. jellemző vonás, összetevő stb.〉 erőteljesen megnyilvánul vkiben, v. nagy számban, intenzíven jelen van vmiben, annak látható jeleit mutatja
[Christian Wolff német filozófus] munkái duzzadnak üres, pusztán névbeli, határozatoktól
(1839 Szontagh Gusztáv)
[Aiasz] hős erőtől duzzadt
(1879 Csiky Gergely ford.Szophoklész)
logikája duzzad az egészségtől
(1896 Mikszáth Kálmán)
tettvágytól duzzadó, szüntelenül a magasba vezető utat kereső fiatal Kossuth
(1966 Barta István)
a túlfűtött erotikától duzzadó szerelmi jeleneteket a lehető legnagyobb részletességgel írja le
(1997 Új Könyvek)
5. (kissé vál)
〈érzelem, erő, gondolat stb.〉 támad v. erőteljessé, intenzívvé válik, ill. így megnyilvánul vkiben
az Asszonyi indulatok ollyanok, mint a’ gyenge hójag; hamar duzzadnak
(1789 Kazinczy Ferenc)
Majd egyszer jó kedved duzadván beszéld el egész esetedet
(1834 Vajda Péter)
semminemű boszuvágy nem duzzad magasabbra ’s nem felejt nehezebben, mint a meggyőzöttek boszúvágya
(1841 Pesti Hírlap)
kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem
(1933 Móricz Zsigmond)
Picassóban duzzad a legkönyörtelenebb erő
(1974 Dénes Zsófia)
5a. (rég)
〈annak kif-ére, hogy egyre jobban vmely állapotba kerül, vmely érzésre jut vki〉
örömre duzzadt lakosi
(1829 Tudományos Gyűjtemény)
[a koronázási hitlevelek] legujabb kegyes királyunktól aláirt eredeti példányát a’ káté mély bölcseségű irója, ha kedvre duzzadt, az országos levéltárban megszemlélheti
(1842 Pesti Hírlap)
6.
〈nagyságát, erejét stb. tekintve〉 növekszik, gyarapodik, ill. így vmivé v. vmilyenné válik vmi
veszélyes arányokra duzzadt orosz hatalom
(1877 Kossuth Lajos)
harminc emberre duzzadt a műkedvelő sereg
(1928 Németh László²)
világvárossá duzzadó Budapest
(1946 Keresztury Dezső)
a szerző eredeti módon tud hozzászólni a T. S. [= Thomas Stearns] Eliot ügyében lassanként könyvtárnyivá duzzadó vita egyik alapkérdéséhez
(1990 Dávidházi Péter)
Forintértékben duzzad az átvett devizaadósság a leértékelés miatt
(1999 Magyar Hírlap)
7. (rég, ritk)
gőgösen kezd viselkedni, felfuvalkodik
duzzad [=] duzmad, duzzazkodik. (duzma,) fuvalkodik, fel-fortyan, fel-fúvatik
(1784 Baróti Szabó Dávid)
Sz: duzzadozik, duzzatag
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások