egyedáruság fn 3A8 (kissé rég)

1. (Ker) ’〈az államra, vmely intézményre v. személyre, csoportra vonatkoztatva:〉 kizárólagos jog vmely termék gyártására, forgalmazására, ill. szolgáltatás nyújtására’ ❖ igen különös neme volna az egyedárúságnak (monopoliumnak), ha az, kinek pálinkát főzni kereskedésre törvény szerint szabad, azt a fogyasztó néposztálynak el nem adhatná, hanem egyedül az uradalmi kocsmákat bérlő zsidóknak (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a gyártmányadó nem szünteti meg, hanem csak néhány kiváltságolt nagy vállalat kezébe játsza az egyedáruságot (1893 PallasLex. CD02) | Egyedárúság (latinul: monopolium), az állam kizárólagos joga bizonyos árúk termelésére és azok forgalomba-hozatalára. Ezekre az árúkra nézve az állam a szabad versenyt teljesen kizárja (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 77).

1a. ’〈vmely termékre, szolgáltatásra vonatkoztatva:〉 ilyen jogon alapuló gyártás, forgalmazás stb.’ ❖ O’Connel nagy kedvezéssel fogadtaték, midőn beszédében a’ kereskedés szabadságra, az egyedáruságok, különösen a’ gabonaegyedáruság eltörlesztésére vonatkozott (1841 Pesti Hírlap CD61) | Egyedárúság (monopolium), valamely jószág termelésének, forgalmának, kereskedésének egy vállalkozó által üzése, a verseny kizárásával (1893 PallasLex. CD02) | a pálinka egyedárúságának fentartása az állam részére (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 114).

1b. (ritk) ’ilyen tevékenységből származó bevétel, jövedelem’ ❖ [Guatemalában] az állam bevétele volt pesókban 1892–93-ban: 8760578 (ebből esett vámokra 4,5 egyedáruságokra 3 millió) (1894 PallasLex. CD02) | A középkori államháztartások jövedelmeit magángazdasági (domaniális), felségjog alapján szedett (regále) és önként megajánlott (adó) jövedelmek csoportjába soroztuk, tekintet nélkül arra, hogy a mai forgalommeghatározások szerint az adók, illetékek, egyedárúságok vagy más jövedelmek sorába tartoznak (1921 Hóman Bálint CD42) | Jövedék, ez elnevezés alatt a magyar pénzügyi jog szorosabb értelemben csak az állami egyedárúságokat érti, holott tágabb értelemben jövedék az államnak minden egyéb, közszolgáltatás-jellegű bevétele is, tehát az egyedárúságokon kívül az egyenesadók, illetékek, forgalmi és fogyasztási adók s a kincstári árrészesedések is (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 16).

2. ’vmire való kiváltság, kizárólagos jog, ill. azon alapuló helyzet’ ❖ az elnyomatási állapot, mellybe az europaiak egyedárusága a’ lakosokat vetette, azt okozá, hogy a’ benszülöttek vallás- és rendkivüliség nélkül az angolok elleni gyülölségre ’s jármuk lerázására egyesültek (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a társadalmi] egyedáruságok és kiváltságok megszüntetésére legbiztosabb eszköz: az egyedáruságot, és kiváltságot magasságuk szélességében kiterjeszteni (1850 Pesti Napló 8658001, 1) | [az ókori Naukratisz] kereskedelmi egyedárúsága folytán hamar felvirágzott, csak Alexandria szárnyalta fölül (1904 ÓkoriLex. CD28).

J: monopólium.

Sz: egyedárusági.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

egyedáruság főnév 3A8 (kissé rég)
1. (Ker)
〈az államra, vmely intézményre v. személyre, csoportra vonatkoztatva:〉 kizárólagos jog vmely termék gyártására, forgalmazására, ill. szolgáltatás nyújtására
igen különös neme volna az egyedárúságnak (monopoliumnak), ha az, kinek pálinkát főzni kereskedésre törvény szerint szabad, azt a fogyasztó néposztálynak el nem adhatná, hanem egyedül az uradalmi kocsmákat bérlő zsidóknak
(1837 Kossuth Lajos összes munkái)
a gyártmányadó nem szünteti meg, hanem csak néhány kiváltságolt nagy vállalat kezébe játsza az egyedáruságot
(1893 PallasLex.)
Egyedárúság (latinul: monopolium), az állam kizárólagos joga bizonyos árúk termelésére és azok forgalomba-hozatalára. Ezekre az árúkra nézve az állam a szabad versenyt teljesen kizárja
(1926 TolnaiÚjLex.)
1a.
〈vmely termékre, szolgáltatásra vonatkoztatva:〉 ilyen jogon alapuló gyártás, forgalmazás stb.
O’Connel nagy kedvezéssel fogadtaték, midőn beszédében a’ kereskedés szabadságra, az egyedáruságok, különösen a’ gabonaegyedáruság eltörlesztésére vonatkozott
(1841 Pesti Hírlap)
Egyedárúság (monopolium), valamely jószág termelésének, forgalmának, kereskedésének egy vállalkozó által üzése, a verseny kizárásával
(1893 PallasLex.)
a pálinka egyedárúságának fentartása az állam részére
(1926 TolnaiÚjLex.)
1b. (ritk)
ilyen tevékenységből származó bevétel, jövedelem
[Guatemalában] az állam bevétele volt pesókban 1892–93-ban: 8760578 (ebből esett vámokra 4,5 egyedáruságokra 3 millió)
(1894 PallasLex.)
A középkori államháztartások jövedelmeit magángazdasági (domaniális), felségjog alapján szedett (regále) és önként megajánlott (adó) jövedelmek csoportjába soroztuk, tekintet nélkül arra, hogy a mai forgalommeghatározások szerint az adók, illetékek, egyedárúságok vagy más jövedelmek sorába tartoznak
(1921 Hóman Bálint)
Jövedék, ez elnevezés alatt a magyar pénzügyi jog szorosabb értelemben csak az állami egyedárúságokat érti, holott tágabb értelemben jövedék az államnak minden egyéb, közszolgáltatás-jellegű bevétele is, tehát az egyedárúságokon kívül az egyenesadók, illetékek, forgalmi és fogyasztási adók s a kincstári árrészesedések is
(1927 TolnaiÚjLex.)
2.
vmire való kiváltság, kizárólagos jog, ill. azon alapuló helyzet
az elnyomatási állapot, mellybe az europaiak egyedárusága a’ lakosokat vetette, azt okozá, hogy a’ benszülöttek vallás- és rendkivüliség nélkül az angolok elleni gyülölségre ’s jármuk lerázására egyesültek
(1841 Pesti Hírlap)
[a társadalmi] egyedáruságok és kiváltságok megszüntetésére legbiztosabb eszköz: az egyedáruságot, és kiváltságot magasságuk szélességében kiterjeszteni
(1850 Pesti Napló)
[az ókori Naukratisz] kereskedelmi egyedárúsága folytán hamar felvirágzott, csak Alexandria szárnyalta fölül
(1904 ÓkoriLex.)
Sz: egyedárusági
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások