egyházjog fn 3A

’vmely egyház, felekezet intézményes működését, az adott egyház közösségének, intézményeinek stb. életét szabályozó jogi rendelkezések, törvények összessége, ill. ilyen közösségek belső jogrendszere’ ❖ a főrendi tábla […] a’ jászkúnok között még a’ számadásokat is ősnépgyülésben kivánja megvizsgáltatni, itt gyakoroltatni az egyház- véduri jogokat (1844 Pesti Hírlap CD61) | Kánonjog (jus canonicum) és egyházjog (jus ecclesiasticum) vegyesen s felváltva használtatnak (1895 PallasLex. CD02) | [a Notter Antal 70. születésnapjának alkalmából megjelent Emlékkönyv] túlnyomóan a katolikus egyházi joggal foglalkozik, de a református, evangélikus, unitárius és görögkeleti egyházjog képviselőinek is teret engedett (1943 Soproni Szemle CD52) | az egyháziak életét a világitól eltérő egyházjog szabályozta, ezért ügyeikben csak egyházi bíróságok járhattak el (1998 Csukovits Enikő CD17).

a. ’ez mint teológiai diszciplína, tantárgy v. (tan)könyv’ ❖ Richter, híres Egyházjoga 257. paragrafusában (1873 Századok CD57) | [Hirsch Bär Fassel] nagy munkásságot fejtett ki a zsidó teológia, zsidó egyházjog és zsidó etika terén (1913 RévaiNagyLex. C5703, 202) | Gergely legátus káplánja korának kiemelkedő műveltségű egyházi személyisége volt: hosszú időn keresztül Bologna egyetemén tanult egyházjogot (1999 Szabados György CD58).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

egyházjog főnév 3A
vmely egyház, felekezet intézményes működését, az adott egyház közösségének, intézményeinek stb. életét szabályozó jogi rendelkezések, törvények összessége, ill. ilyen közösségek belső jogrendszere
a főrendi tábla […] a’ jászkúnok között még a’ számadásokat is ősnépgyülésben kivánja megvizsgáltatni, itt gyakoroltatni az egyház- véduri jogokat
(1844 Pesti Hírlap)
Kánonjog (jus canonicum) és egyházjog (jus ecclesiasticum) vegyesen s felváltva használtatnak
(1895 PallasLex.)
[a Notter Antal 70. születésnapjának alkalmából megjelent Emlékkönyv] túlnyomóan a katolikus egyházi joggal foglalkozik, de a református, evangélikus, unitárius és görögkeleti egyházjog képviselőinek is teret engedett
(1943 Soproni Szemle)
az egyháziak életét a világitól eltérő egyházjog szabályozta, ezért ügyeikben csak egyházi bíróságok járhattak el
(1998 Csukovits Enikő)
a.
ez mint teológiai diszciplína, tantárgy v. (tan)könyv
Richter, híres Egyházjoga 257. paragrafusában
(1873 Századok)
[Hirsch Bär Fassel] nagy munkásságot fejtett ki a zsidó teológia, zsidó egyházjog és zsidó etika terén
(1913 RévaiNagyLex.)
Gergely legátus káplánja korának kiemelkedő műveltségű egyházi személyisége volt: hosszú időn keresztül Bologna egyetemén tanult egyházjogot
(1999 Szabados György)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások