egyik htl nm 22C2

1. (mn-i értékben) ’〈gyakr. a másik szóval együtt, szembeállításban is: kettő v. több közül〉 egy v. vmelyik 〈személy, dolog stb.〉’ ❖ egyik ismértetö jele a’ Szent Péter hálójának, hogy abban minden-féle pogány nemzeteket bé-keritenek (1772 Vajda Sámuel 7365001, 142) | mig az apa egyik, az anya másik, a gyermek harmadik helyen izzadnak, munka közt, lassanként a család-kötelékek’ minden szálai szétbomlanak (1843 Kemény Zsigmond 8235032, 29) | mi élvezet van abban, ha az egyik ló hamarabb ér be a csóvához, mint a másik? (1891 Mikszáth Kálmán 8312262, 121) | Egyik este az asszony szép új ruhában fogadta (1975 Páskándi Géza 2042053, 94) | két személy érdekkonfliktusainak van egy különleges esete, amikor az egyik személy életben maradása a másik testének igénybevételétől függ (1992 Kis János² 2058004, 221) | Egyik szemét színes Vászontapasz takarta (2010 Térey János 3314001, 25).

1a. (felsőfokú mn előtt) ’〈a mn-vel (alkotott jelzős szerkezettel) jelölt személyek, dolgok közül egy v. vmelyik kijelölésére〉’ ❖ Az Orſzág’ boldogságának egyik leg föbb Eſzköze a’ Tudomány (1781 Bessenyei György¹ C1092, 17) | Katiczától pedig, az Ország eggyik leggazdagabb leányától alávalóság gazdagság után ásétozni (1832 Rosty Zsigmond 8398001, 21) | Egyik legérdekesb a papucs-árusok folyosója (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 121) | A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A polgárosodás-vita történész résztvevői között az egyik legmarkánsabb álláspontot Vári András fejtette ki (1997 Csite András 2047005, 129).

2. (mn-i értékben, időtartamot jelentő -ról/-ről ragos fn jelzőjeként a másikra szóval együtt) ’előjel v. átmenet nélkül, hirtelen, rögtön’ ❖ A költő 1880-ban egyik napról a másikra feladta a tanárságot (1926 Szabó Lőrinc 9629168, 131) | Egyik percről a másikra hirtelen alkonyodni kezdett (1941 Nagy István⁴ 9471006, 147) | a szinte egyik óráról a másikra bakterré, cukorkaárussá, kocsimosóvá, kántorkisegítővé, szezonmunkássá vedlő parasztok (1970 Sütő András 9620007, 43) | ez a helyzet az egyik pillanatról a másikra alakult így (2006 Amerika Kiadó 3260001, 45).

3. (mn-i értékben, vmely szerkezet első elemeként álló jelzőként a másik szóval együtt) ’〈annak, kif-ére, hogy a szerkezet fn-i tagjával megnevezett személyből, dologból stb. sorozatot alkotóan sok van, és közülük két-két időben v. térben egymást követő elem között mindig ugyanolyan a kapcsolat, ill. ugyanaz az állítás vonatkozik rájuk〉’ ❖ Mind ezeknek a’ fellyebb elöl-adatott a’ nyiréskor és nyirés után végben vitt munkáknak utánna, élö-vétetik azon le-nyirt és darabokra gömbölyüen öſzve hajtott gyapjuból, egyik darab, a’ mák után, és annak vékony vólta ’s jósága ſzerint, egy mástól el-oſztatik (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 97) | egyik pajkos anekdota a másikat éri (1853 Jókai Mór 8209014, 166) | Egyik orvos a másiknak adta a kilincset (1894 Thury Zoltán C4159, 123) | Egyik szobából a másikba ment a nagy lakásban, melynek egymásbanyiló barátságtalan szobáit a sok butor se tudta megtölteni (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 52) | csak kedvetlenül vonszolva magamat egyik napról, egyik hétről a másikra, már reggel az estét várva (2002 Rakovszky Zsuzsa 3271002, 395) | az egyik cigiről a másikra gyújtott (2008 Balázs Attila 3037001, 9).

4. (fn-i értékben) ’〈gyakr. a másik szóval együtt, szembeállításban is: a szövegelőzményben meghatározott kettő v. több közül〉 egy v. vmelyik személy, dolog v. állat’ ❖ Ama két Görög nem ſzabott magának határt, el-is indúla mind a’ kettö, egyik világot hóditani, a’ mák pedig hórdóban lakni (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | Nyomoruság, szomoruság: Elég ebből egyik is (1853 Arany János 8014057, 208) | a fiuk, lányok férjhez mentek, házasodtak s más családokba vegyültek be az unokák is, egyik erre, másik arra (1894–1906 Thury Zoltán 8479007, 6) | A védelem nagy jogi intézményét lassankint mégis felállitották a művelt nemzetek. Több okuk volt erre. Az egyik az, hogy gyakran tévedtek a birák (1909 Eötvös Károly 8127005, 60) | Jobbról régi cölöpcsonkok álltak ki a vízből, s egyiken egy kárókatona leskelődött (1956 Fekete István 9142003, 250) | Egy sámlin két sovány, szürke-fehér foltos tyúk állt. Az egyiknek a taraja rálógott a szemére (2010 Nádori Lídia ford.–Müller⁴ 3243002, 79).

4a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként) ’kettő v. több személy, dolog stb. egy v. vmelyik egyede, példánya’ ❖ Magad jól tudod hogy Scithia két réſzekböl álló, mellyeknek egyike Európa, máka pedig Aa határaiban ek (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 102) | Megnyilván az országos tanácskozások teremei, Szerafin egyike volt a’ karzatok leghűbb látogatóinak (1846 Kovács Pál² 8251005, 42) | legszebb diadalaim egyikének a napját (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 15) | ama szűk, szomorú utcák egyikén (1945 Sőtér István 9613002, 14) | A miniszteri posztnak megfelelő főbiztosi beosztások egyikét (2010 Romsics Ignác 3276003, 55).

4b. (egysz 3. sz-ű birt szjellel) (kissé rég v. nyj) ’〈a másika szóval együtt szembeállításban is:〉 az előző (tag)mondatban megnevezett kettő v. több személy, dolog stb. vmelyike’ ❖ ha két ellenkez hadi ſereg közzl az egyike minden fegyverétöl meg-foſztattatnék, ollyankor kemény viadal nélkl nagy vér-ontás eſne (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 249) | A belſ város el-kapujánál a város tiſztjei állván, ott edjike rövid beſzéddel meg-köſzöntötte [ti. a soproni káptalant] (1780 Magyar Hírmondó 7444004, 288) | Ezen különböző két felfogás’ összeállításából kitűnik, mellyikben mennyi való és fontosság lehet. Belátására bízzuk kinek kinek abban választást tenni, és egyikét vagy másikát e’ tárgybeli szemléletének alapjául tenni (1850 Reguly Antal 8390002, 14) | Van még otthon ménem kettő, Két lovacskám, gyöngyen lejtő, Egyike sebes futásra, Vonó szíjra jó a társa (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521002, 18) | Csápjaik alakja és szerkezete rendkívül eltérő, egyike fonálszerű, másika bunkósvégű (1933 Az állatok világa ford. CD46).

4c. (tbsz-ú birt szjellel) ’a szóban forgó személyek közül egy v. vmelyik személy’ ❖ Huſz familliának a’ kétségbl ki-mentése mellybe ket a’ ſzerentsétlenség juttatá, igen tſekélységbe tellne egyikünknek (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 23) | a falu szélén maga vette kezébe a gyeplőt aztán fölforgatta a kocsisát, még sem tört ki a nyakok egyikőjöknek sem (1860 Virág Lajos 8523001, 94) | Nem félek én egyikőtöktől sem (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 120) | kizárólagosságot, egyedül üdvözítőt egyiktek se vindikálhat magának (1989 Szeberényi Lehel 2025069, 127) | Mind a ketten jót akarnak, de csak az egyiküknek lehet igaza (2010 Szajbély Mihály 3288003, 132).

5. (fn-i értékben, vmely szerkezet első elemeként a másik szóval együtt) ’〈a szövegkörnyezetben megnevezett olyan személyre, dologra stb. vonatkoztatva, amelyből sorozatot alkotóan sok van, és közülük két-két időben v. térben egymást követő elem között mindig ugyanolyan a kapcsolat, ill. ugyanaz az állítás vonatkozik rájuk〉’ ❖ [Arion nézte] ez maga terhével küszködő Föld’ temérdekségit, és ennek vak lakosit, miként botlanak minden szempillantásban egyik a’ másikba (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 277) | Ha tányéron epret adtak elébe, gyönyörüség volt látni, mint szurta fel egyiket a másik után villájával, s mint tette szájába, mig másik kezével a tányért tartotta (1848 Peregriny Elek 8360026, 66) | gödröt ások, abba lóganét hordok, aztán földet s újra ganét, vegyesen. Ebbe a jó melegágyba ültetem aztán a gilisztát, szabályos távolságra egyiket a másiktól (1955 Sütő András 9620006, 101) | szipkából szívta a cigarettát, egyiket a másik után (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271003, 48).

5a. (középfokú mn v. hsz előtt a másik szóval együtt, rendsz. mint ksz-s hasonlító szerkezet első elemeként) ’〈annak kif-ére, hogy a szövegelőzményben meghatározott személyekre, dolgokra stb. egyaránt és nagy mértékben igaz a mn-vel v. hsz-val kifejezett tulajdonság〉’ ❖ Három vasas német a’ szobába dobban, Két tzigány hegedűlt ezek utánn nyomban. Újjongatott egygyik, mint a’ másik jobban. Pallosok’ ki vonyták; mert jól ittak borban (1788 Gvadányi József C1936, 18) | Mind gonoszok, alávalók az emberek! Egyik romlottabb a másiknál (1856 Szegfi Mór 8430004, 134) | mind jönnének, a vén iszákosok, egyik rosszabb a másiknál és innivalót kuncsorognának (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 63) | [A párhuzamossági axióma bizonyítására] egyedül ő [ti. Bolyai Farkas] nyolc, típusában különböző megoldási javaslatot tett. Egyik szellemesebb volt, mint a másik (2003 Természet Világa CD50).

Ö: mind~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egy; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egyik határozatlan névmás 22C2
1. (mn-i értékben)
〈gyakr. a másik szóval együtt, szembeállításban is: kettő v. több közül〉 egy v. vmelyik 〈személy, dolog stb.〉
egyik ismértetö jele a’ Szent Péter hálójának, hogy abban minden-féle pogány nemzeteket bé-keritenek
(1772 Vajda Sámuel)
mig az apa egyik, az anya másik, a gyermek harmadik helyen izzadnak, munka közt, lassanként a család-kötelékek’ minden szálai szétbomlanak
(1843 Kemény Zsigmond)
mi élvezet van abban, ha az egyik ló hamarabb ér be a csóvához, mint a másik?
(1891 Mikszáth Kálmán)
Egyik este az asszony szép új ruhában fogadta
(1975 Páskándi Géza)
két személy érdekkonfliktusainak van egy különleges esete, amikor az egyik személy életben maradása a másik testének igénybevételétől függ
(1992 Kis János²)
Egyik szemét színes Vászontapasz takarta
(2010 Térey János)
1a. (felsőfokú mn előtt)
〈a mn-vel (alkotott jelzős szerkezettel) jelölt személyek, dolgok közül egy v. vmelyik kijelölésére〉
Az Orſzág’ boldogságának egyik leg föbb Eſzköze a’ Tudomány
(1781 Bessenyei György¹)
Katiczától pedig, az Ország eggyik leggazdagabb leányától alávalóság gazdagság után ásétozni
(1832 Rosty Zsigmond)
Egyik legérdekesb a papucs-árusok folyosója
(1862 e. Szemere Bertalan)
A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara
(1933 Az állatok világa ford.)
A polgárosodás-vita történész résztvevői között az egyik legmarkánsabb álláspontot Vári András fejtette ki
(1997 Csite András)
2. (mn-i értékben, időtartamot jelentő -ról/-ről ragos fn jelzőjeként a másikra szóval együtt)
előjel v. átmenet nélkül, hirtelen, rögtön
A költő 1880-ban egyik napról a másikra feladta a tanárságot
(1926 Szabó Lőrinc)
Egyik percről a másikra hirtelen alkonyodni kezdett
(1941 Nagy István)
a szinte egyik óráról a másikra bakterré, cukorkaárussá, kocsimosóvá, kántorkisegítővé, szezonmunkássá vedlő parasztok
(1970 Sütő András)
ez a helyzet az egyik pillanatról a másikra alakult így
(2006 Amerika Kiadó)
3. (mn-i értékben, vmely szerkezet első elemeként álló jelzőként a másik szóval együtt)
〈annak, kif-ére, hogy a szerkezet fn-i tagjával megnevezett személyből, dologból stb. sorozatot alkotóan sok van, és közülük két-két időben v. térben egymást követő elem között mindig ugyanolyan a kapcsolat, ill. ugyanaz az állítás vonatkozik rájuk〉
Mind ezeknek a’ fellyebb elöl-adatott a’ nyiréskor és nyirés után végben vitt munkáknak utánna, élö-vétetik azon le-nyirt és darabokra gömbölyüen öſzve hajtott gyapjuból, egyik darab, a’ mák után, és annak vékony vólta ’s jósága ſzerint, egy mástól el-oſztatik
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
egyik pajkos anekdota a másikat éri
(1853 Jókai Mór)
Egyik orvos a másiknak adta a kilincset
(1894 Thury Zoltán)
Egyik szobából a másikba ment a nagy lakásban, melynek egymásbanyiló barátságtalan szobáit a sok butor se tudta megtölteni
(1925 Kosztolányi Dezső)
csak kedvetlenül vonszolva magamat egyik napról, egyik hétről a másikra, már reggel az estét várva
(2002 Rakovszky Zsuzsa)
az egyik cigiről a másikra gyújtott
(2008 Balázs Attila)
4. (fn-i értékben)
〈gyakr. a másik szóval együtt, szembeállításban is: a szövegelőzményben meghatározott kettő v. több közül〉 egy v. vmelyik személy, dolog v. állat
Ama két Görög nem ſzabott magának határt, el-is indúla mind a’ kettö, egyik világot hóditani, a’ mák pedig hórdóban lakni
(1772 Barcsay Ábrahám)
Nyomoruság, szomoruság: Elég ebből egyik is
(1853 Arany János)
a fiuk, lányok férjhez mentek, házasodtak s más családokba vegyültek be az unokák is, egyik erre, másik arra
(1894–1906 Thury Zoltán)
A védelem nagy jogi intézményét lassankint mégis felállitották a művelt nemzetek. Több okuk volt erre. Az egyik az, hogy gyakran tévedtek a birák
(1909 Eötvös Károly)
Jobbról régi cölöpcsonkok álltak ki a vízből, s egyiken egy kárókatona leskelődött
(1956 Fekete István)
Egy sámlin két sovány, szürke-fehér foltos tyúk állt. Az egyiknek a taraja rálógott a szemére
(2010 Nádori Lídia ford.Müller)
4a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként)
kettő v. több személy, dolog stb. egy v. vmelyik egyede, példánya
Magad jól tudod hogy Scithia két réſzekböl álló, mellyeknek egyike Európa, máka pedig Aa határaiban ek
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Megnyilván az országos tanácskozások teremei, Szerafin egyike volt a’ karzatok leghűbb látogatóinak
(1846 Kovács Pál²)
legszebb diadalaim egyikének a napját
(1903 Molnár Ferenc²)
ama szűk, szomorú utcák egyikén
(1945 Sőtér István)
A miniszteri posztnak megfelelő főbiztosi beosztások egyikét
(2010 Romsics Ignác)
4b. (egysz 3. sz-ű birt szjellel) (kissé rég v. nyj)
〈a másika szóval együtt szembeállításban is:〉 az előző (tag)mondatban megnevezett kettő v. több személy, dolog stb. vmelyike
ha két ellenkez hadi ſereg közzl az egyike minden fegyverétöl meg-foſztattatnék, ollyankor kemény viadal nélkl nagy vér-ontás eſne
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A belſ város el-kapujánál a város tiſztjei állván, ott edjike rövid beſzéddel meg-köſzöntötte [ti. a soproni káptalant]
(1780 Magyar Hírmondó)
Ezen különböző két felfogás’ összeállításából kitűnik, mellyikben mennyi való és fontosság lehet. Belátására bízzuk kinek kinek abban választást tenni, és egyikét vagy másikát e’ tárgybeli szemléletének alapjául tenni
(1850 Reguly Antal)
Van még otthon ménem kettő, Két lovacskám, gyöngyen lejtő, Egyike sebes futásra, Vonó szíjra jó a társa
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
Csápjaik alakja és szerkezete rendkívül eltérő, egyike fonálszerű, másika bunkósvégű
(1933 Az állatok világa ford.)
4c. (tbsz-ú birt szjellel)
a szóban forgó személyek közül egy v. vmelyik személy
Huſz familliának a’ kétségbl ki-mentése mellybe ket a’ ſzerentsétlenség juttatá, igen tſekélységbe tellne egyikünknek
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
a falu szélén maga vette kezébe a gyeplőt aztán fölforgatta a kocsisát, még sem tört ki a nyakok egyikőjöknek sem
(1860 Virág Lajos)
Nem félek én egyikőtöktől sem
(1907 Molnár Ferenc²)
kizárólagosságot, egyedül üdvözítőt egyiktek se vindikálhat magának
(1989 Szeberényi Lehel)
Mind a ketten jót akarnak, de csak az egyiküknek lehet igaza
(2010 Szajbély Mihály)
5. (fn-i értékben, vmely szerkezet első elemeként a másik szóval együtt)
〈a szövegkörnyezetben megnevezett olyan személyre, dologra stb. vonatkoztatva, amelyből sorozatot alkotóan sok van, és közülük két-két időben v. térben egymást követő elem között mindig ugyanolyan a kapcsolat, ill. ugyanaz az állítás vonatkozik rájuk〉
[Arion nézte] ez maga terhével küszködő Föld’ temérdekségit, és ennek vak lakosit, miként botlanak minden szempillantásban egyik a’ másikba
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
Ha tányéron epret adtak elébe, gyönyörüség volt látni, mint szurta fel egyiket a másik után villájával, s mint tette szájába, mig másik kezével a tányért tartotta
(1848 Peregriny Elek)
gödröt ások, abba lóganét hordok, aztán földet s újra ganét, vegyesen. Ebbe a jó melegágyba ültetem aztán a gilisztát, szabályos távolságra egyiket a másiktól
(1955 Sütő András)
szipkából szívta a cigarettát, egyiket a másik után
(2009 Rakovszky Zsuzsa)
5a. (középfokú mn v. hsz előtt a másik szóval együtt, rendsz. mint ksz-s hasonlító szerkezet első elemeként)
〈annak kif-ére, hogy a szövegelőzményben meghatározott személyekre, dolgokra stb. egyaránt és nagy mértékben igaz a mn-vel v. hsz-val kifejezett tulajdonság〉
Három vasas német a’ szobába dobban, Két tzigány hegedűlt ezek utánn nyomban. Újjongatott egygyik, mint a’ másik jobban. Pallosok’ ki vonyták; mert jól ittak borban
(1788 Gvadányi József)
Mind gonoszok, alávalók az emberek! Egyik romlottabb a másiknál
(1856 Szegfi Mór)
mind jönnének, a vén iszákosok, egyik rosszabb a másiknál és innivalót kuncsorognának
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
[A párhuzamossági axióma bizonyítására] egyedül ő [ti. Bolyai Farkas] nyolc, típusában különböző megoldási javaslatot tett. Egyik szellemesebb volt, mint a másik
(2003 Természet Világa)
Ö: mindegyik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. egy; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások