éjjelezik tn ige 14b1 (kissé rég)éjjelez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. ’〈ember v. állat vmely (átmeneti) helyen〉 éjszakai pihenőjét tölti’ ❖ [a jószág] a’ fris leveg nélkl rekett istálóban kéntelen tanyázni éjjelezni (1807 Hazai Tudósítások C0189, 312) | [A karvalybagoly] fákon éjjelezik (1893 PallasLex. CD02) | a székely különítmény a Lónyay csatorna mögé vonult vissza és Demecser–Nyírbogdány–Kótaj környékén éjjelezett (1942 Bánlaky József CD16) | A gulya, a juhnyáj a nyári gyeplegelőn, még inkább ősszel a felszabaduló szántóföldeket járva, gyakran éjjelezett a szabadban (1981 NéprajziLex. CD47).

2. (átv is) ’az éjszakát nem alvással, hanem (vkinek a társaságában) ébren tölti’ ❖ Éjelni, Éjjelezni, Éjtszakálni. Vigilare per noctem (1803 Sándor István C3667, 58) | [a jómódú gazda] tán dolog közt éjjelezett, az egy forint nélküli pedig – igen könnyen meglehet – nappal is alutt (1841 Széchenyi István CD1501) | Be gyönyörű este ez, Minden csillag éjjelez (1842 Nemzeti almanach C1489, 295) | Ott laktam, éjjeleztem, nyitott ablak mellett, Déry Tiborral (1922 Németh Andor 9480010, 145).

2a. ’munkával tölti az éjszakát, ill. éjszakai műszakban dolgozik vki’ ❖ [Vörösmarty a] Zalánt kezdi írni, éjjelezve, makacsul (1911 Babits Mihály C0696, 62) | Könnyű munka. Csak éjjelezni kell hébe-hóba (1921–1941 Tersánszky Józsi Jenő C5091, 299).

2b. ’italozással, mulatozással tölti az éjszakát vki’ ❖ a korcsmáros nem szereti az éjjelező vendégeket (1888 Berczik Árpád C1031, 220) | Családapák gyanús pénzen éjjeleznek, pisztolyra gondolnak, ha dörren az ajtó (1936 Illyés Gyula 9274143, 322).

J: éjszakázik.

Vö. CzF. éjelėz, éjjelėz; ÉrtSz.; TESz. éj; ÉKsz.; ÚMTsz.

éjjelezik tárgyatlan ige 14b1 (kissé rég)
éjjelez (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1.
〈ember v. állat vmely (átmeneti) helyen〉 éjszakai pihenőjét tölti
[a jószág] a’ fris leveg nélkl rekett istálóban kéntelen tanyázni éjjelezni
(1807 Hazai Tudósítások)
[A karvalybagoly] fákon éjjelezik
(1893 PallasLex.)
a székely különítmény a Lónyay csatorna mögé vonult vissza és Demecser–Nyírbogdány–Kótaj környékén éjjelezett
(1942 Bánlaky József)
A gulya, a juhnyáj a nyári gyeplegelőn, még inkább ősszel a felszabaduló szántóföldeket járva, gyakran éjjelezett a szabadban
(1981 NéprajziLex.)
2. (átv is)
az éjszakát nem alvással, hanem (vkinek a társaságában) ébren tölti
Éjelni, Éjjelezni, Éjtszakálni. Vigilare per noctem
(1803 Sándor István)
[a jómódú gazda] tán dolog közt éjjelezett, az egy forint nélküli pedig – igen könnyen meglehet – nappal is alutt
(1841 Széchenyi István)
Be gyönyörű este ez, Minden csillag éjjelez
(1842 Nemzeti almanach)
Ott laktam, éjjeleztem, nyitott ablak mellett, Déry Tiborral
(1922 Németh Andor)
2a.
munkával tölti az éjszakát, ill. éjszakai műszakban dolgozik vki
[Vörösmarty a] Zalánt kezdi írni, éjjelezve, makacsul
(1911 Babits Mihály)
Könnyű munka. Csak éjjelezni kell hébe-hóba
(1921–1941 Tersánszky Józsi Jenő)
2b.
italozással, mulatozással tölti az éjszakát vki
a korcsmáros nem szereti az éjjelező vendégeket
(1888 Berczik Árpád)
Családapák gyanús pénzen éjjeleznek, pisztolyra gondolnak, ha dörren az ajtó
(1936 Illyés Gyula)
Vö. CzF. éjelėz, éjjelėz; ÉrtSz.; TESz. éj; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások