elágazik tn ige 14a7

1. ’〈növényi v. állati rész〉(növekedve) szétágazik, ill. 〈ágakra〉 bomlik’ ❖ A’ Szem-héjak külsö és keskenyebb ſzegeleteinek belsö fele és a’ ſzem golyóbia között vagyon egy más Tsomótska, a’ melly ſok apró tsötskékre ágazik-el (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 71) | A’ ſzarvok teteje [ti. a dámvadaké], harmadik eſztendben meg-lapossúl és úgy ágazik-el (1795 Gáti István 7116003, 136) | [a puhatestűek] elágazó idegekkel [...] birnak (1845 Hanák János 8180001, 51) | a gyér növényzetnek pedig fő képviselője a törpe futófenyő (Pinus pumillo), melynek törpe törzse nem fölfelé, hanem széltében a föld színén ágazik el (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Az ún. téli zsurló] feltűnően sötétzöld hajtásai áttelelnek, nem ágaznak el (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 68).

2. (mozgás közben) ágakra oszlik, szakad vmi’ ❖ el-ágazó út (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 103) | [a völgy] ha alant csekély is, a magas Tompád-tetőn felül tekintélyessé lesz, mert itt öt más völgyre ágazik el (1871 Orbán Balázs CD22) | [a Gellért-hegy] lábánál a városból kisiető s alább elágazó Duna (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A díszes kapun betolongó raj azonban kénytelen volt megtörve kétoldalt elágazni a hordószónokot hallgató tömeg mellett (1910 Laczkó Géza CD10) | A szekeresek útvonalai a városi, forgalmi központokból ágaznak el, s behálózzák egész Erdélyt (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. ’elszakad vmitől, amivel korábban együtt haladt’ ❖ a nagyobb műalakok [= műfajok] csak későbben, a művészi tudalom fölébredtével, ágaznak el egymástól (1865 Greguss Ágost C1903, 73) | A modern népek irodalomtörténete mindig annál a válaszútnál kezdődik, a hol a műköltészet a naiv költészettől elágazik (1896 Sebestyén Gyula CD44) | Apa és fia útja mikor ágazik el egymástól? Keresem azt a pillanatot, amikor az egy élet kettéválik (1976 Dobos László 1034004, 336) | ez az a pont, ahol Lukács [György] könyvének történelemszemlélete elágazik a dialektikus materializmusétól (1982 Rozsnyai Ervin 2029002, 491).

2b. (rég) ’〈gyűjtőfogalom különböző válfajokra〉 bomlik v. osztható’ ❖ a’ politicai gazdaság elmélete kétfelé ágazik el: a’ világpolgári és politicai elméletre (1842 Pesti Hírlap CD61) | A költészet ama tekintetből, miszerint a bel és külvilág tárgyait vázolja, alanyi és tárgyilagos költészetre ágazik el (1850 Purgstaller József 8351014, 41) | A prózai műfajok is e három irányban ágaznak el: a próza vagy elbeszél, vagy felvilágosít (értekezik) vagy akaratunkra hat (1897 Riedl Frigyes 8393009, 4).

2c. (rég) ’〈két v. több dolog〉(vmitől v. vmely irányban, tekintetben) különbözőséget v. ellentétet mutat, megoszlik’ ❖ [a zsidók] ezen kedves gyümöltset termö Fáktól [ti. Ábrahámtól és Jákobtól] már annyira el-ágaztak, mint a’ Kökény a’ Tzitromtol (1785 Magyar Hírmondó C0273, 309) | A’ birtokrul ’s vagyonrul is, mint minden egyébrül elágozik az értelem [= megoszlanak a nézetek] (1830 Széchenyi István 8429002, 41) | a társadalmi műveltségnek ápolása s [...] az elágazó osztályok és érdekek egygyé olvasztása lőn most a föladat, melyet [Petrichevich] Horváth Lázár maga elé tűzött (1896 Szinnyei József CD27) | a magyar vezérek felfogása kétfelé ágazott el; az egyik rész talán az eredeti elhatározás, a franciaországi kalandozás, a másik rész pedig az Ottóval való leszámolás mellett kardoskodott (1928 Bánlaky József CD16).

3. (rég, ritk) ’származik vkitől’ ❖ Goti [= gótok], a kiktől a Gepidae [= gepidák] ágaztak el (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Niger Benedek] egyik utóda ismét Niger Mihály lovaskapitány, Hunyady János jeles vitéze. Tőle ágazik el a Feketéknek felső-bári, biai és galánthai ága (1903 Morvay Győző CD55).

3a. ’származási helyéről máshova kerül(ve letelepedik), elszármazik’ ❖ Családaink azóta, mint patak, Melly egy magas kútfőböl származott, Elágazának idegen messzeségre (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 202) | A [Biszterszky-] család egyes ágai más megyékbe is elágaztak (1860 Nagy Iván CD31) | A [Luby-] család egyik ága a 18-ik század elején Szatmármegyébe költözött s innen Nógrád-, Heves- és Pestmegyébe ágazott el (1913 Kempelen Béla CD23) | a soproni Stingl család Herendre is elágazott (1968 Mihalik Sándor CD52).

4. (rég) ’〈jelenség〉(szélesebb területre) kiterjed ’ ❖ esméreteink olly sok-felé el-ágaztak (1791 Péczeli József C0370, 85) | [a mágnesesség] hatása elágazik az egész világegyetemre (1882 Bartalus István C0845, 79) | A gesztus: félremagyarázhatatlanná tenni a megmagyarázhatatlanul sok okból történtet és sokfelé elágazó következményűt (1910 Lukács György² CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elágazott; ÚMTsz.

elágazik tárgyatlan ige 14a7
1.
〈növényi v. állati rész〉 (növekedve) szétágazik, ill. 〈ágakra〉 bomlik
A’ Szem-héjak külsö és keskenyebb ſzegeleteinek belsö fele és a’ ſzem golyóbia között vagyon egy más Tsomótska, a’ melly ſok apró tsötskékre ágazik-el
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
A’ ſzarvok teteje [ti. a dámvadaké], harmadik eſztendben meg-lapossúl és úgy ágazik-el
(1795 Gáti István)
[a puhatestűek] elágazó idegekkel [...] birnak
(1845 Hanák János)
a gyér növényzetnek pedig fő képviselője a törpe futófenyő (Pinus pumillo), melynek törpe törzse nem fölfelé, hanem széltében a föld színén ágazik el
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Az ún. téli zsurló] feltűnően sötétzöld hajtásai áttelelnek, nem ágaznak el
(1974 Urania növényvilág ford.)
2.
(mozgás közben) ágakra oszlik, szakad vmi
el-ágazó út
(1784 Baróti Szabó Dávid)
[a völgy] ha alant csekély is, a magas Tompád-tetőn felül tekintélyessé lesz, mert itt öt más völgyre ágazik el
(1871 Orbán Balázs)
[a Gellért-hegy] lábánál a városból kisiető s alább elágazó Duna
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A díszes kapun betolongó raj azonban kénytelen volt megtörve kétoldalt elágazni a hordószónokot hallgató tömeg mellett
(1910 Laczkó Géza)
A szekeresek útvonalai a városi, forgalmi központokból ágaznak el, s behálózzák egész Erdélyt
(1999 Magyar néprajz)
2a.
elszakad vmitől, amivel korábban együtt haladt
a nagyobb műalakok [= műfajok] csak későbben, a művészi tudalom fölébredtével, ágaznak el egymástól
(1865 Greguss Ágost)
A modern népek irodalomtörténete mindig annál a válaszútnál kezdődik, a hol a műköltészet a naiv költészettől elágazik
(1896 Sebestyén Gyula)
Apa és fia útja mikor ágazik el egymástól? Keresem azt a pillanatot, amikor az egy élet kettéválik
(1976 Dobos László)
ez az a pont, ahol Lukács [György] könyvének történelemszemlélete elágazik a dialektikus materializmusétól
(1982 Rozsnyai Ervin)
2b. (rég)
〈gyűjtőfogalom különböző válfajokra〉 bomlik v. osztható
a’ politicai gazdaság elmélete kétfelé ágazik el: a’ világpolgári és politicai elméletre
(1842 Pesti Hírlap)
A költészet ama tekintetből, miszerint a bel és külvilág tárgyait vázolja, alanyi és tárgyilagos költészetre ágazik el
(1850 Purgstaller József)
A prózai műfajok is e három irányban ágaznak el: a próza vagy elbeszél, vagy felvilágosít (értekezik) vagy akaratunkra hat
(1897 Riedl Frigyes)
2c. (rég)
〈két v. több dolog〉 (vmitől v. vmely irányban, tekintetben) különbözőséget v. ellentétet mutat, megoszlik
[a zsidók] ezen kedves gyümöltset termö Fáktól [ti. Ábrahámtól és Jákobtól] már annyira el-ágaztak, mint a’ Kökény a’ Tzitromtol
(1785 Magyar Hírmondó)
A’ birtokrul ’s vagyonrul is, mint minden egyébrül elágozik az értelem [= megoszlanak a nézetek]
(1830 Széchenyi István)
a társadalmi műveltségnek ápolása s [...] az elágazó osztályok és érdekek egygyé olvasztása lőn most a föladat, melyet [Petrichevich] Horváth Lázár maga elé tűzött
(1896 Szinnyei József)
a magyar vezérek felfogása kétfelé ágazott el; az egyik rész talán az eredeti elhatározás, a franciaországi kalandozás, a másik rész pedig az Ottóval való leszámolás mellett kardoskodott
(1928 Bánlaky József)
3. (rég, ritk)
származik vkitől
Goti [= gótok], a kiktől a Gepidae [= gepidák] ágaztak el
(1902 ÓkoriLex.)
[Niger Benedek] egyik utóda ismét Niger Mihály lovaskapitány, Hunyady János jeles vitéze. Tőle ágazik el a Feketéknek felső-bári, biai és galánthai ága
(1903 Morvay Győző)
3a.
származási helyéről máshova kerül(ve letelepedik), elszármazik
Családaink azóta, mint patak, Melly egy magas kútfőböl származott, Elágazának idegen messzeségre
(1834 Vörösmarty Mihály)
A [Biszterszky-] család egyes ágai más megyékbe is elágaztak
(1860 Nagy Iván)
A [Luby-] család egyik ága a 18-ik század elején Szatmármegyébe költözött s innen Nógrád-, Heves- és Pestmegyébe ágazott el
(1913 Kempelen Béla)
a soproni Stingl család Herendre is elágazott
(1968 Mihalik Sándor)
4. (rég)
〈jelenség〉 (szélesebb területre) kiterjed
esméreteink olly sok-felé el-ágaztak
(1791 Péczeli József)
[a mágnesesség] hatása elágazik az egész világegyetemre
(1882 Bartalus István)
A gesztus: félremagyarázhatatlanná tenni a megmagyarázhatatlanul sok okból történtet és sokfelé elágazó következményűt
(1910 Lukács György²)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elágazott; ÚMTsz.

Beállítások