elcsábul tn ige 1a1

1. ’enged vmely vonzó, kedvező dolog csábításának’ ❖ Ritka szív, mely el nem csábúl, Mely magát meg nem adja (1798 Kisfaludy Sándor CD01) | [mindkét Csongrád megyei közgyűlési párt] a’ köznemesség azon részétől támogattatott, mely, részint öntudatra nem vergődhetvén, folytonos eszem-iszom által némellyektől elcsábitva, részint pedig kecsegtetés, pártfogolás, vagy kegynyerés reményében elcsábulva volt (1843 Pesti Hírlap CD61) | [egy athéni iú] Epés, gyanakvó, zárkozott kedélyü: Elcsábult mégis Bakhisz szép szemétül (1889 Reviczky Gyula CD01) | Imádom a fagyit. Tudom, hogy nem tesz jót a koleszterinszintemnek, mégis elcsábulok (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (átv is) ’vmely vonzó dolog csábításának engedve vhonnan vhova elmegy’ ❖ sohasem akart lenni más életében, mint újságíró: nem csábult el sem a pálya könnyelműségei, pazarlásai, felvidító ösvényei felé, sem pedig a pálya praktikus útjaira, a hírlapírói toll politikus visszaélései felé: a különböző állásokba (1925 Krúdy Gyula CD54) | [az angol színház vezetői] azt tervezik, hogy több produkcióba vonnak be főszereplőkként közismert filmsztárokat. Így talán elcsábulnak a tinédzser srácok a mozitól a színházhoz (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Sam Mendest] bár többször is megkeresték forgatókönyvekkel, de még sosem csábult el a film világába (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, ritk) ’tompult tudatúvá, kábulttá válik; elkábul’ ❖ a sok féle erős italtól annyíra elcsábúlt a’ fejem (1817 Czövek István ford. C1238, 361) | [A bankár] annyira el volt csábulva, hogy nem talált rá a hálószobájára (1888 Jókai Mór CD18) | elcsábúl: elkábul (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 28).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elcsábul tárgyatlan ige 1a1
1.
enged vmely vonzó, kedvező dolog csábításának
Ritka szív, mely el nem csábúl, Mely magát meg nem adja
(1798 Kisfaludy Sándor)
[mindkét Csongrád megyei közgyűlési párt] a’ köznemesség azon részétől támogattatott, mely, részint öntudatra nem vergődhetvén, folytonos eszem-iszom által némellyektől elcsábitva, részint pedig kecsegtetés, pártfogolás, vagy kegynyerés reményében elcsábulva volt
(1843 Pesti Hírlap)
[egy athéni iú] Epés, gyanakvó, zárkozott kedélyü: Elcsábult mégis Bakhisz szép szemétül
(1889 Reviczky Gyula)
Imádom a fagyit. Tudom, hogy nem tesz jót a koleszterinszintemnek, mégis elcsábulok
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (átv is)
vmely vonzó dolog csábításának engedve vhonnan vhova elmegy
sohasem akart lenni más életében, mint újságíró: nem csábult el sem a pálya könnyelműségei, pazarlásai, felvidító ösvényei felé, sem pedig a pálya praktikus útjaira, a hírlapírói toll politikus visszaélései felé: a különböző állásokba
(1925 Krúdy Gyula)
[az angol színház vezetői] azt tervezik, hogy több produkcióba vonnak be főszereplőkként közismert filmsztárokat. Így talán elcsábulnak a tinédzser srácok a mozitól a színházhoz
(1999 Magyar Hírlap)
[Sam Mendest] bár többször is megkeresték forgatókönyvekkel, de még sosem csábult el a film világába
(2000 Magyar Hírlap)
2. (rég, ritk)
tompult tudatúvá, kábulttá válik; elkábul
a sok féle erős italtól annyíra elcsábúlt a’ fejem
(1817 Czövek István ford.)
[A bankár] annyira el volt csábulva, hogy nem talált rá a hálószobájára
(1888 Jókai Mór)
elcsábúl: elkábul
(1906 A debreceni nyelvjárás)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások