eléhezik ige 14b

1. tn (kissé rég v. nyj)(alaposan) megéhezik, éhessé válik’ ❖ Mikor az Ura a’ tselédekkel estve, fáradtan a’ mezrl haza jött, ſoha ſem vólt kéſzen a’ vatsora. Ha ſürgették hogy eſsen, még az  szája vólt leg-nagyobb. Az eléhezett munkáſok azután többnyire bozúſággal ettek, rágatlan nyelték-le a’ falatokat (1790 Mindenes Gyűjtemény C0369, 254) | eléhezett gyomrunkat megelégítsük (1813 Rácz György¹ C3559, 114) | Már el is éhezének, a mikor eljutottak a Sándorék korcsmájáig (1898 Bródy Sándor C1192, 91) | Ballagunk Balogba, Alsó-, Felső-Pokorágyon át, de úgy eléheztünk a nagy sietségben, azt éreztük, leszédülünk a lóról. Hol volt már a borsodivánkai vajaskalács. De még a morzsáját is kiettük a tarisznya csücskeiből (1974 Tóth Béla² 2049010, 18).

2. tn (kissé rég v. nyj) ’tartósan, huzamosan éhezik, ill. éhezéstől elgyötrődik’ ❖ nagyobb része a’ Nyájnak Télen által el-éhezik (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 138) | Vitt edgy ſzegény ember a’ Malomból edgy véka liſztet haza felé, hogy el-éhezett ſzegény Háza-Népe éhel meg-ne hallyon (1786 Magyar Hírmondó C0274, 209) | Böhm egyike lehete kora legügyesebb fejeinek: észrevette egykor, hogy az ostromló székelység eléhezett, kenyereket vettete ki (1852 Kőváry László C2804, 222) | Egyetlenegy csecsemő sem fog Budapesten eléhezni (1915 Az Újság nov. 15. C5359, 7).

2a. eléhezi magát ts (rég v. nyj) ’éhezéssel elgyötri magát’ ❖ eléhezi magát, böjtölés által elerőtleníti magát, egészségét elrontja (1843 Ballagi Mór C5287, 3) | El·éhezi ma:gát, oz be·teg lessz (1935 Szamosháti szótár C6654, 204) | Az ember elhallgatott. Több pénzt nem küldhetett haza. Míg a kis keresetét küldte, eléhezte magát, hogy minden fillért csak hazajuttasson (1937 Móricz Zsigmond 9462030, 81).

2b. tn (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény huzamosan, vmennyi ideig elviseli az éhezést, kibírja éhezve〉’ ❖ 3 hétig el-éhezhetik ez a’ rest állat (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 110) | [a kétéltűek] többnyire prédából élnek, és ſokáig el-éheznek (1795 Gáti István 7116006, 234).

Vö. CzF. eléhėzik, eléhėzėtt, eléhėztet; SzT. eléhezett, ~, eléheztet; ÚMTsz.

eléhezik ige 14b
1. tárgyatlan (kissé rég v. nyj)
(alaposan) megéhezik, éhessé válik
Mikor az Ura a’ tselédekkel estve, fáradtan a’ mezrl haza jött, ſoha ſem vólt kéſzen a’ vatsora. Ha ſürgették hogy eſsen, még az  szája vólt leg-nagyobb. Az eléhezett munkáſok azután többnyire bozúſággal ettek, rágatlan nyelték-le a’ falatokat
(1790 Mindenes Gyűjtemény)
eléhezett gyomrunkat megelégítsük
(1813 Rácz György¹)
Már el is éhezének, a mikor eljutottak a Sándorék korcsmájáig
(1898 Bródy Sándor)
Ballagunk Balogba, Alsó-, Felső-Pokorágyon át, de úgy eléheztünk a nagy sietségben, azt éreztük, leszédülünk a lóról. Hol volt már a borsodivánkai vajaskalács. De még a morzsáját is kiettük a tarisznya csücskeiből
(1974 Tóth Béla²)
2. tárgyatlan (kissé rég v. nyj)
tartósan, huzamosan éhezik, ill. éhezéstől elgyötrődik
nagyobb része a’ Nyájnak Télen által el-éhezik
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Vitt edgy ſzegény ember a’ Malomból edgy véka liſztet haza felé, hogy el-éhezett ſzegény Háza-Népe éhel meg-ne hallyon
(1786 Magyar Hírmondó)
Böhm egyike lehete kora legügyesebb fejeinek: észrevette egykor, hogy az ostromló székelység eléhezett, kenyereket vettete ki
(1852 Kőváry László)
Egyetlenegy csecsemő sem fog Budapesten eléhezni
(1915 Az Újság nov. 15.)
2a. eléhezi magát tárgyas (rég v. nyj)
éhezéssel elgyötri magát
eléhezi magát, böjtölés által elerőtleníti magát, egészségét elrontja
(1843 Ballagi Mór)
El·éhezi ma:gát, oz be·teg lessz
(1935 Szamosháti szótár)
Az ember elhallgatott. Több pénzt nem küldhetett haza. Míg a kis keresetét küldte, eléhezte magát, hogy minden fillért csak hazajuttasson
(1937 Móricz Zsigmond)
2b. tárgyatlan (rég, ritk)
〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény huzamosan, vmennyi ideig elviseli az éhezést, kibírja éhezve〉
3 hétig el-éhezhetik ez a’ rest állat
(1793 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
[a kétéltűek] többnyire prédából élnek, és ſokáig el-éheznek
(1795 Gáti István)
Vö. CzF. eléhėzik, eléhėzėtt, eléhėztet; SzT. eléhezett, ~, eléheztet; ÚMTsz.

Beállítások