eleje fn 28B10 (3. sz-ű birt szjellel)

1. ’embernek, állatnak, test(rész)nek, ill. ruhadarabnak az az oldala, része, amely abba az irányba esik, amerre az ember v. az állat nézni, menni szokott’ ❖ A’ lakoſok olaj ſzinüek: elejeket, hátuljokat börrel bé-födözik; egyébként mezételenek (1783 Molnár János C0292, 525) | a test elején fekvő jobb kar a bal kéz könyökét támogatja (1861 Mátray Gábor 8300003, 86) | [az özvegy] pompás ponygyolákban forgolódott a konyhán, elejébe apáca-köténykét kötött (1882 Bodon József C1127, 145) | A nyul paprikáshoz nyul elejét lehet legjobban használni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 161) | A sovány, szeplőske, struccnyakú Kóró Károly keskeny rést nyitott az ajtón és kikémlelt a hosszú folyosóra. Éppen csak a feje elejét dugta ki (1956 e. Babay József 9013002, 5) | A 18. században az ing elejét és hátát már két külön darabból is szabták (1997 Magyar néprajz CD47).

1a. (felsőfokban is) ’tárgynak, épületnek stb. az a része, amely (a leginkább) látható (és a legdíszesebb), v. amely rendeltetése szerint (a leg)fontosabb (része közelében van), v. ahol a nyílása, bejárata, homlokzata található, ill. amely a szemlélő felé esik, v. amely felől megközelítik’ ❖ A’ késnek ſzép hoſzſza legyen, feſzegeed hogy azzal A’ kaſt és gyengén fél-felit hátra emeld’, Félig emelvén, már elejét, kéſeddel az allyát Egyre vakard (1786 Nagy János¹ 7235001, 17) | lábújhegyen felmentem a’ grádicsakon, mindjárt a’ follyosó’ elején gyértyát láttam egy ablakon keresztl pílláncsolni (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326005, 118) | A völgy elején fekszik a falu (1847 Petőfi Sándor 8366456, 63) | A házak elején lobogók lengettek (1882 Szathmáry Károly 8428011, 179) | Az első csapat közvetlenül a karzat alatt, a terem elején felállított magas nyújtón gyakorlatozott (1920 Nagy Lajos CD10) | bementek a kórterembe. A nagy asztal elején ott csillogtak a hőmérők, vattába ágyazva egy pohárban (1955 Oravecz Paula 9491001, 160) | A fal mellett kicsi pianínó állt, faragott elejébe redőzött sárga selyem volt beeresztve (1970 Szőllősy Klára ford.–Mansfield 9685007, 50) | A Kölcsey utca legelején álló, XVIII. században épült volt nemesi kúria (2002 Vajda Mária CD36).

1b. (rég v. nyj) ’vmely építmény ezen oldalával, részével határos terület’ ❖ annyi álgyukat kell a’ Battaillonok közé, és a’ sántznak elejére tenni, a’ mennyit lehet (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 111) | Délután ozsonna tájban megnépesednek a kávéházak, vagy a kávéházak eleje (1859 Budapesti Hírlap máj. 22. C7817, 2) | Egyszer beérünk egy igen lármás és furcsa mellékutcába: valami harminc házból áll az egész, az egyik ház eleje teli fehér asszonyokkal (1924 Tamási Áron 9701017, 99) | [Luca napján] a lányos házak elejét jól megszórták szalmával (2000 Briber József–Pájer Imre CD36).

1c. (felsőfokban is) ’járműnek az az oldala v. része, amely a haladás irányához (a leg)közelebb van’ ❖ Az eleje ’s a’ hátúlja az  hadi hajóiknak fel-felé fut (1791 Sándor István 7287060, 125) | lobogó inggel, mintha szélvész ellen hajtana, ült a’ szekér’ elején (1845 Eötvös József 8126005, 115) | „Áldjon az ég, koma!” hangzott a vonat legelejéről (1919 Déry Tibor CD10) | föltolongnak egy buszra, az áramlat besodorja őket a kocsi elejére (1967 Maróti Lajos 9427002, 118) | a szerelvény elejéről a mozdonyt leakasztották (2002 Magyar Hírlap CD09).

1d. (felsőfokban is) ’színpadnak, képnek a néző(k)höz (leg)közelebbi (területet, figurát stb. ábrázoló) része’ ❖ Nehány perczig üres a színpad, aztán Maxim visszajön, felháborodottan néz körűl s vizsgálja az ajtókat, végre megáll a színpad elején (1841 Teleki László² 8473001, 28) | A kép elején a fejedelmi nők társasága és mögötte a kísérő személyzet: két lovász a lovakkal (1938 Elek Artúr CD10) | [Az asszonykórus szólistája a] színpadnak legelejére áll (1995 Népszabadság nov. 14. C7845, melléklet V).

2. ’〈(Időbeli) sorrendben (leg)elöl levő hely(et elfoglaló személy v. dolog) jelölésére.〉’

2a. (felsőfokban is) ’〈egymás után, ritk. egymás mellett álló, haladó személyek, dolgok sorában:〉 az a rész, ill. hely, amely úgy helyezkedik el, hogy a többi v. a másik az egyik oldalán, kül. mögötte van’ ❖ Bakits Pál a’ mi ſeregünknek hol elejét, hol oldalát védelmezné nagy bátorsággal (1783 Magyar Könyvház C0291, 261) | a menet eleje már a vármegyeházon túl a hatvani utczáig nyult (1847 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A hosszu ablaksor elejétől végig sötét (1895 Gracza György 8161003, 300) | Vihogás kél, s Madarászné, a sor legelején, kicsit kitátja indulatában a száját, mint nyári melegben a kacsa (1947 Rónay György 9573129, 36) | az ilyen vezetőktől nap mint nap megkapja az ember, hogy egy hülye pancser, mert birkamód kivárja a sorát, miközben ő, a nagymenő a záróvonalon keresztül rögtön a sor elejére furakszik... (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (felsőfokban is) ’〈rangsorban, (időbeli) sorrendben:〉 az elöl v. legelöl levő pozíció’ ❖ Wenckheim Béla a bárók között szavazott, nem a lista elején, mint eddigelé a miniszterek (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | Ha számbaveszem különböző, kisebb és nagyobb csalódásaimat, melyek életem során értek, ez is ott szerepel, mint nem jelentéktelen tehertétel, a lajstrom legelején (1935 Kosztolányi Dezső 9359250, 227) | a rangsor elején mindig a nagy keleti parton levő Ivy League egyetemek vannak (1973 Makkai Ádám 2042018, 237) | a 15 évesek a naponta dohányzók tekintetében a sorrend elején, a nagyon kedvezőtlen dohányzási szokásokkal rendelkező országok között helyezkedtek el (2003 Természet Világa CD50).

2c. (felsőfokban is) (kissé rég) ’vmely közösség legkiválóbb v. vezető tagjainak együttese’ ❖ Itt zendült fel sokſzor Nemesség’ eleje, Kivel meg ütközött köz népnek sepreje (1772 Orczy Lőrinc 7249004, 18) | A’ Bétsi nagy világ’ gyönyörködtet fényessége magához hódította nemzetünk elejét (1808 Pápay Sámuel C3422, 463) | A főváros úri társaságának legeleje töltötte meg a nézőteret (1906 Budapesti Hírlap máj. 27. C4694, 13) | Déltájban pedig körül van ülve az asztal. Itt iszik a falu eleje a csendőrökkel (1939 Szabó Pál² 9631004, 250).

2d. (felsőfokban is) ’azonos típusú dolgok, személyek legkiválóbbja v. vezető pozíciót betöltő egyede, ill. annak vezető pozíciója’ ❖ Szekſzárd, Buda, Eger, ’s Eſztergom ſzölleje, Piroslik; van itt-is a’ bornak eleje (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 39) | megholt bátyja után ő következik a család elejére (1853 Jókai Mór C2240, 20) | mintha bizony ő volna az asszonyok eleje a környéken (1905 Budapesti Hírlap dec. 9. C4693, 3) | Házigazdám a gazdadzsentrik legeleje (1929 Budapesti Hírlap okt. 27. C4717, 1) | A jó velős konc. Az az igazi, az az ételek eleje (1930 Budapesti Hírlap ápr. 20. C4718, 43) | a Hortobágy környékén a csikósszámadók adták a „pásztorok elejét”, őket követték a gulyások (2000 Magyar néprajz CD47).

2e. (jelzőként) (nyj) ’legkiválóbb (minőségű) 〈személy v. dolog〉’ ❖ A rozs legszebb lisztrészét eleje liszt-nek nevezik (1940 Manga János C6947, 419) | Ott vótak az eleje gazdák is a temetésönn (1957 Szegedi szótár C6400, 328) | Alig láttam eleje paprikát a piaconn (1957 Szegedi szótár C6400, 328).

2f. ’〈égetett szesz lepárlásakor:〉 az először lecsorgó, rossz minőségű párlat’ ❖ Hogy ne ártſon nekik [ti. a pulykáknak] tſalyán a’ tüzével, Bor-ſeprö pálinka erös elejével Moſogasd-meg lábokot (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 67) | Rezes, égett bornak eleje (1795 k. Takáts Rafael C4082, 30) | a lepárlás elején kifolyó szesz olyan anyagokkal van tisztátalanítva, melyek forrási pontjai még a szesznél is alacsonyabb, p. aldehidek, ezen részletet a szesz elejének nevezzük (1895 PallasLex. CD02) | A szesz „eleje”és „utolja” közt van a jó szesz. Az első aldehidekkel van tisztátalanítva, az utóbbi pedig kozmaolajokkal (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 130).

3. ’Vminek a kezdete.’

3a. (felsőfokban is) ’időtartamnak, időszaknak, ill. vmennyi ideig tartó, fennálló eseménynek, állapotnak az a pontja, szakasza v. mozzanata, amellyel elkezdődik’ ❖ Az ſzi hidegleléſek ritkán kezddnek ſz. Jakab havával, hanem többire kis Aſzſzony hava’ eleivel (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 266) | víg örömünk’ elejében Elenyészett gyenge virágunk (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 243) | Az összes nyomtatványoknak 1858. év elejéig szóló leltára (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [az Alföldön] a nyár közepe, meg az ősz eleje száraz (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | az új világtörténeti korszaknak még mindig csak a legelején vagyunk (1900 Palágyi Menyhért 9509002, 346) | a XX. század elejére (1946 Keresztury Dezső 9326026, 142) | a félidő elején ellenállhatatlan csukaugrással öngólt fejelt (1966 Moldova György 9449002, 145) | pályája elejétől (1981 Lator László 9387055, 123) | Egy buli elején kólás ruhában ücsörögni. Ez az én formám (2010 Leiner Laura 3208006, 118) elejét veszi vminek ’〈annak kif-ére, hogy előzetes cselekedetével meggátolja vminek a bekövetkezését〉’ ❖ A’ hideg frödök által leg-jobban lehet a’ köſzvénynek eleit venni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 182) | ha néha néha közel volt is türelme a szakadáshoz, elejét vettem (1855 Rónay Jácint 8396008, 283) | vegyük elejét a félreértésnek (1927 Kárpáti Aurél 9312003, 151) | Még kicsiny koromban elejök vétetett volna a végtelen kínoknak, melyek megírásának most szomorú oka vagyok (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 8) | Az udvar fölé dróthálót feszítettek, hogy egy esetleges helikopteres akciónak is elejét vegyék (2007 Konok Péter 3274001, 13).

3b. (birtokos jelző n., -től raggal, hsz-szerűen) ’kezdettől, a szövegkörnyezetben meghatározott esemény v. helyzet kezdetétől, ill. kialakulásától’ ❖ igy ſzokott ez elejétöl fogva lenni, és moſt ſem történik külömben (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | Zoltán a leghívebb publikuma az eszlári ügynek. Elejétől kezdve ott ül szorgalmasan az első padban (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek (1936 József Attila 9282154, 333) | Pedro de Córdova testvér és szerzetes csoportja az elejétől megérti a hódítás bűnét (1992 Bernáth Tamás ford.–Zambrano 2020004, 72).

3c. (birtokos jelző n., -n v. régen -ben, -vel raggal, hsz-szerűen, felsőfokban is) ’eleinte, kezdetben’ ❖ Elein hadd nöjjön ſzámoſon veſzſzeje Mig el-telik három Teleknek ideje (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 41) | Eddig Győrött csupa cholerában meghaltak 350 felé; elején csak az Újvárosban, majd a Majorokban, és a Szigetben; most az Újvárosban szűnik, de a Szigetben dühödik (1831 Guzmics Izidor C4938, 643) | ma még radikálisabb, mint elejével volt (1911 Ignotus 3004001, 42) | Eleiben a kocsmánál kellett mindenkinek pendelyre, gatyára vetkezni (1964 Cseres Tibor 9088001, 135) | Eleivel meglepett érdeklődéssel hallgattam e gyónásokat. De midőn szétfoszlott az újság varázsa, émelygett a gyomrom (1981 Dénes Tibor 9812001, 22) | Ha anya nem lett volna, gyorsan elpusztulunk, még a legelején (2010 Vallasek Júlia ford.–Manea 3153005, 629).

3d. (felsőfokban is) ’időben befogadható mű(részlet)nek, előadásnak, pl. írott szövegnek, filmnek az a része, ahol kezdődik’ ❖ az knyv-elején majd nem mód nélkül ſzabja reám az ditſéretet (1772 Marikovszky Márton C3033, [)()(7v]) | apám bibliája elején jó öreg betükkel fölirva: Péter fijam születék május 6-kán, 1799 (1834 Garasos Tár 8625003, 83) | A verslábak 2–4 taguak lehetnek, melyekhez járul némely versnemekben a fél láb, egy szótag a sor elején, közepén, vagy végén (1870 Névy László 8334005, 89) | Az „Ez a föld” elejétől végéig héber hangosfilm (1935 Zsidó Szemle 2140001, 7) | A műsor legelején Bereményi és Cseh dala, a Tábori lap Karády Katalinnak (1980 Kerényi Grácia 9324044, 144) | az opera elején (2001 Figyelő CD2601).

4. (/irod) ’vminek az alapja, ill. eredete’ ❖ a’ reſztség [!], és roſzſz élet a’ kárnak minden eleje (1776 Molnár János 7232024, 368) | kö-keménységü ſzívnek kell annak lenni, mellynek fel-gyúllaſztására az a’ ſzépség nem elegendő, melly földi és mennyei minden ſzépnek alkotója, az a’ jóság, melly minden jónak eredete, az a’ hatalom, melly minden hatalomnak eleje, kútforráſa (1777 Molnár János C3195, 547) | némely szőrszálhasogató […] minden dolognak szeret elejére járni (1871 Mikszáth Kálmán C3131, 2) | nem volt, és talán soha nem is lesz olyan tudomány, amely a dolgok elejét lenne képes megragadni (1985 Grendel Lajos 1060003, 336).

Ö: réz~.

Vö. CzF. elein, eleitőlfogva, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eleinte, elő¹; ÉKsz.; SzT. eleinérő, ~, eleje-búza; ÚMTsz. eleiben, elein, eleinérő, eleivel, ~

eleje főnév 28B10 (3. sz-ű birt szjellel)
1.
embernek, állatnak, test(rész)nek, ill. ruhadarabnak az az oldala, része, amely abba az irányba esik, amerre az ember v. az állat nézni, menni szokott
A’ lakoſok olaj ſzinüek: elejeket, hátuljokat börrel bé-födözik; egyébként mezételenek
(1783 Molnár János)
a test elején fekvő jobb kar a bal kéz könyökét támogatja
(1861 Mátray Gábor)
[az özvegy] pompás ponygyolákban forgolódott a konyhán, elejébe apáca-köténykét kötött
(1882 Bodon József)
A nyul paprikáshoz nyul elejét lehet legjobban használni
(1892 Zilahy Ágnes)
A sovány, szeplőske, struccnyakú Kóró Károly keskeny rést nyitott az ajtón és kikémlelt a hosszú folyosóra. Éppen csak a feje elejét dugta ki
(1956 e. Babay József)
A 18. században az ing elejét és hátát már két külön darabból is szabták
(1997 Magyar néprajz)
1a. (felsőfokban is)
tárgynak, épületnek stb. az a része, amely (a leginkább) látható (és a legdíszesebb), v. amely rendeltetése szerint (a leg)fontosabb (része közelében van), v. ahol a nyílása, bejárata, homlokzata található, ill. amely a szemlélő felé esik, v. amely felől megközelítik
A’ késnek ſzép hoſzſza legyen, feſzegeed hogy azzal A’ kaſt és gyengén fél-felit hátra emeld’, Félig emelvén, már elejét, kéſeddel az allyát Egyre vakard
(1786 Nagy János¹)
lábújhegyen felmentem a’ grádicsakon, mindjárt a’ follyosó’ elején gyértyát láttam egy ablakon keresztl pílláncsolni
(1829 Fogarasi Nagy Pál)
A völgy elején fekszik a falu
(1847 Petőfi Sándor)
A házak elején lobogók lengettek
(1882 Szathmáry Károly)
Az első csapat közvetlenül a karzat alatt, a terem elején felállított magas nyújtón gyakorlatozott
(1920 Nagy Lajos)
bementek a kórterembe. A nagy asztal elején ott csillogtak a hőmérők, vattába ágyazva egy pohárban
(1955 Oravecz Paula)
A fal mellett kicsi pianínó állt, faragott elejébe redőzött sárga selyem volt beeresztve
(1970 Szőllősy Klára ford.Mansfield)
A Kölcsey utca legelején álló, XVIII. században épült volt nemesi kúria
(2002 Vajda Mária)
1b. (rég v. nyj)
vmely építmény ezen oldalával, részével határos terület
annyi álgyukat kell a’ Battaillonok közé, és a’ sántznak elejére tenni, a’ mennyit lehet
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
Délután ozsonna tájban megnépesednek a kávéházak, vagy a kávéházak eleje
(1859 Budapesti Hírlap máj. 22.)
Egyszer beérünk egy igen lármás és furcsa mellékutcába: valami harminc házból áll az egész, az egyik ház eleje teli fehér asszonyokkal
(1924 Tamási Áron)
[Luca napján] a lányos házak elejét jól megszórták szalmával
(2000 Briber József–Pájer Imre)
1c. (felsőfokban is)
járműnek az az oldala v. része, amely a haladás irányához (a leg)közelebb van
Az eleje ’s a’ hátúlja az  hadi hajóiknak fel-felé fut
(1791 Sándor István)
lobogó inggel, mintha szélvész ellen hajtana, ült a’ szekér’ elején
(1845 Eötvös József)
„Áldjon az ég, koma!” hangzott a vonat legelejéről
(1919 Déry Tibor)
föltolongnak egy buszra, az áramlat besodorja őket a kocsi elejére
(1967 Maróti Lajos)
a szerelvény elejéről a mozdonyt leakasztották
(2002 Magyar Hírlap)
1d. (felsőfokban is)
színpadnak, képnek a néző(k)höz (leg)közelebbi (területet, figurát stb. ábrázoló) része
Nehány perczig üres a színpad, aztán Maxim visszajön, felháborodottan néz körűl s vizsgálja az ajtókat, végre megáll a színpad elején
(1841 Teleki László²)
A kép elején a fejedelmi nők társasága és mögötte a kísérő személyzet: két lovász a lovakkal
(1938 Elek Artúr)
[Az asszonykórus szólistája a] színpadnak legelejére áll
(1995 Népszabadság nov. 14.)
2.
(Időbeli) sorrendben (leg)elöl levő hely(et elfoglaló személy v. dolog) jelölésére.〉
2a. (felsőfokban is)
〈egymás után, ritk. egymás mellett álló, haladó személyek, dolgok sorában:〉 az a rész, ill. hely, amely úgy helyezkedik el, hogy a többi v. a másik az egyik oldalán, kül. mögötte van
Bakits Pál a’ mi ſeregünknek hol elejét, hol oldalát védelmezné nagy bátorsággal
(1783 Magyar Könyvház)
a menet eleje már a vármegyeházon túl a hatvani utczáig nyult
(1847 Kossuth Lajos összes munkái)
A hosszu ablaksor elejétől végig sötét
(1895 Gracza György)
Vihogás kél, s Madarászné, a sor legelején, kicsit kitátja indulatában a száját, mint nyári melegben a kacsa
(1947 Rónay György)
az ilyen vezetőktől nap mint nap megkapja az ember, hogy egy hülye pancser, mert birkamód kivárja a sorát, miközben ő, a nagymenő a záróvonalon keresztül rögtön a sor elejére furakszik...
(1997 Magyar Hírlap)
2b. (felsőfokban is)
〈rangsorban, (időbeli) sorrendben:〉 az elöl v. legelöl levő pozíció
Wenckheim Béla a bárók között szavazott, nem a lista elején, mint eddigelé a miniszterek
(1875 Mikszáth Kálmán)
Ha számbaveszem különböző, kisebb és nagyobb csalódásaimat, melyek életem során értek, ez is ott szerepel, mint nem jelentéktelen tehertétel, a lajstrom legelején
(1935 Kosztolányi Dezső)
a rangsor elején mindig a nagy keleti parton levő Ivy League egyetemek vannak
(1973 Makkai Ádám)
a 15 évesek a naponta dohányzók tekintetében a sorrend elején, a nagyon kedvezőtlen dohányzási szokásokkal rendelkező országok között helyezkedtek el
(2003 Természet Világa)
2c. (felsőfokban is) (kissé rég)
vmely közösség legkiválóbb v. vezető tagjainak együttese
Itt zendült fel sokſzor Nemesség’ eleje, Kivel meg ütközött köz népnek sepreje
(1772 Orczy Lőrinc)
A’ Bétsi nagy világ’ gyönyörködtet fényessége magához hódította nemzetünk elejét
(1808 Pápay Sámuel)
A főváros úri társaságának legeleje töltötte meg a nézőteret
(1906 Budapesti Hírlap máj. 27.)
Déltájban pedig körül van ülve az asztal. Itt iszik a falu eleje a csendőrökkel
(1939 Szabó Pál²)
2d. (felsőfokban is)
azonos típusú dolgok, személyek legkiválóbbja v. vezető pozíciót betöltő egyede, ill. annak vezető pozíciója
Szekſzárd, Buda, Eger, ’s Eſztergom ſzölleje, Piroslik; van itt-is a’ bornak eleje
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
megholt bátyja után ő következik a család elejére
(1853 Jókai Mór)
mintha bizony ő volna az asszonyok eleje a környéken
(1905 Budapesti Hírlap dec. 9.)
Házigazdám a gazdadzsentrik legeleje
(1929 Budapesti Hírlap okt. 27.)
A jó velős konc. Az az igazi, az az ételek eleje
(1930 Budapesti Hírlap ápr. 20.)
a Hortobágy környékén a csikósszámadók adták a „pásztorok elejét”, őket követték a gulyások
(2000 Magyar néprajz)
2e. (jelzőként) (nyj)
legkiválóbb (minőségű) 〈személy v. dolog〉
A rozs legszebb lisztrészét eleje liszt-nek nevezik
(1940 Manga János)
Ott vótak az eleje gazdák is a temetésönn
(1957 Szegedi szótár)
Alig láttam eleje paprikát a piaconn
(1957 Szegedi szótár)
2f.
〈égetett szesz lepárlásakor:〉 az először lecsorgó, rossz minőségű párlat
Hogy ne ártſon nekik [ti. a pulykáknak] tſalyán a’ tüzével, Bor-ſeprö pálinka erös elejével Moſogasd-meg lábokot
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Rezes, égett bornak eleje
(1795 k. Takáts Rafael)
a lepárlás elején kifolyó szesz olyan anyagokkal van tisztátalanítva, melyek forrási pontjai még a szesznél is alacsonyabb, p.például aldehidek, ezen részletet a szesz elejének nevezzük
(1895 PallasLex.)
A szesz „eleje”és „utolja” közt van a jó szesz. Az első aldehidekkel van tisztátalanítva, az utóbbi pedig kozmaolajokkal
(1928 TolnaiÚjLex.)
3.
Vminek a kezdete.
3a. (felsőfokban is)
időtartamnak, időszaknak, ill. vmennyi ideig tartó, fennálló eseménynek, állapotnak az a pontja, szakasza v. mozzanata, amellyel elkezdődik
Az ſzi hidegleléſek ritkán kezddnek ſz.szent Jakab havával, hanem többire kis Aſzſzony hava’ eleivel
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
víg örömünk’ elejében Elenyészett gyenge virágunk
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Az összes nyomtatványoknak 1858. év elejéig szóló leltára
(1858 Vasárnapi Újság)
[az Alföldön] a nyár közepe, meg az ősz eleje száraz
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
az új világtörténeti korszaknak még mindig csak a legelején vagyunk
(1900 Palágyi Menyhért)
a XX. század elejére
(1946 Keresztury Dezső)
a félidő elején ellenállhatatlan csukaugrással öngólt fejelt
(1966 Moldova György)
pályája elejétől
(1981 Lator László)
Egy buli elején kólás ruhában ücsörögni. Ez az én formám
(2010 Leiner Laura)
elejét veszi vminek
〈annak kif-ére, hogy előzetes cselekedetével meggátolja vminek a bekövetkezését〉
A’ hideg frödök által leg-jobban lehet a’ köſzvénynek eleit venni
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
ha néha néha közel volt is türelme a szakadáshoz, elejét vettem
(1855 Rónay Jácint)
vegyük elejét a félreértésnek
(1927 Kárpáti Aurél)
Még kicsiny koromban elejök vétetett volna a végtelen kínoknak, melyek megírásának most szomorú oka vagyok
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
Az udvar fölé dróthálót feszítettek, hogy egy esetleges helikopteres akciónak is elejét vegyék
(2007 Konok Péter)
3b. (birtokos jelző n., -től raggal, hsz-szerűen)
kezdettől, a szövegkörnyezetben meghatározott esemény v. helyzet kezdetétől, ill. kialakulásától
igy ſzokott ez elejétöl fogva lenni, és moſt ſem történik külömben
(1772 Vajda Sámuel)
Zoltán a leghívebb publikuma az eszlári ügynek. Elejétől kezdve ott ül szorgalmasan az első padban
(1883 Mikszáth Kálmán)
Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek
(1936 József Attila)
Pedro de Córdova testvér és szerzetes csoportja az elejétől megérti a hódítás bűnét
(1992 Bernáth Tamás ford.Zambrano)
3c. (birtokos jelző n., -n v. régen -ben, -vel raggal, hsz-szerűen, felsőfokban is)
eleinte, kezdetben
Elein hadd nöjjön ſzámoſon veſzſzeje Mig el-telik három Teleknek ideje
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Eddig Győrött csupa cholerában meghaltak 350 felé; elején csak az Újvárosban, majd a Majorokban, és a Szigetben; most az Újvárosban szűnik, de a Szigetben dühödik
(1831 Guzmics Izidor)
ma még radikálisabb, mint elejével volt
(1911 Ignotus)
Eleiben a kocsmánál kellett mindenkinek pendelyre, gatyára vetkezni
(1964 Cseres Tibor)
Eleivel meglepett érdeklődéssel hallgattam e gyónásokat. De midőn szétfoszlott az újság varázsa, émelygett a gyomrom
(1981 Dénes Tibor)
Ha anya nem lett volna, gyorsan elpusztulunk, még a legelején
(2010 Vallasek Júlia ford.Manea)
3d. (felsőfokban is)
időben befogadható mű(részlet)nek, előadásnak, pl. írott szövegnek, filmnek az a része, ahol kezdődik
az knyv-elején majd nem mód nélkül ſzabja reám az ditſéretet
(1772 Marikovszky Márton)
apám bibliája elején jó öreg betükkel fölirva: Péter fijam születék május 6-kán, 1799
(1834 Garasos Tár)
A verslábak 2–4 taguak lehetnek, melyekhez járul némely versnemekben a fél láb, egy szótag a sor elején, közepén, vagy végén
(1870 Névy László)
Az „Ez a föld” elejétől végéig héber hangosfilm
(1935 Zsidó Szemle)
A műsor legelején Bereményi és Cseh dala, a Tábori lap Karády Katalinnak
(1980 Kerényi Grácia)
az opera elején
(2001 Figyelő)
4. (/irod)
vminek az alapja, ill. eredete
a’ reſztség [!], és roſzſz élet a’ kárnak minden eleje
(1776 Molnár János)
kö-keménységü ſzívnek kell annak lenni, mellynek fel-gyúllaſztására az a’ ſzépség nem elegendő, melly földi és mennyei minden ſzépnek alkotója, az a’ jóság, melly minden jónak eredete, az a’ hatalom, melly minden hatalomnak eleje, kútforráſa
(1777 Molnár János)
némely szőrszálhasogató […] minden dolognak szeret elejére járni
(1871 Mikszáth Kálmán)
nem volt, és talán soha nem is lesz olyan tudomány, amely a dolgok elejét lenne képes megragadni
(1985 Grendel Lajos)
Ö: rézeleje
Vö. CzF. elein, eleitőlfogva, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. eleinte, elő¹; ÉKsz.; SzT. eleinérő, ~, eleje-búza; ÚMTsz. eleiben, elein, eleinérő, eleivel, ~

Beállítások