elmebeteg mn és fn 

I. mn 13B3

1. ’elmebetegségben szenvedő, elmebajos 〈személy〉’ ❖ Elmebeteg, gemüthskrank (1844 Kiss Mihály C2706, 31) | Az ép elméjű és az elmebeteg közötti különbség lényege főleg abban rejlik, hogy az előbbinek lelki élete általában kölcsönhatásban áll a külvilág benyomásaival és viszonyaival, az utóbbié pedig belső, organicus, kóros feltételekből veszi eredetét (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267002, 259) | elmebetegen éli napjait (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | bukdácsol a billentyűn tompa búban az édes elmebeteg, árva Schumann s mert nem lehet már jobban sírnia, száján kacag a schizophrénia (1935 Kosztolányi Dezső CD01) | 1980. december 8-án egy elmebeteg rajongója kioltotta John Lennon életét (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen személyre jellemző, vele kapcs.’ ❖ „Benézni a takaró alá” – gondolja Sing, s háromszázhatvan fokos kört ír le szemével, akár az őrültek […] – elmosolyodik, és kicsit megveti magát az önhergelés elmebeteg tüneteiért (1980 Sebeők János 1139002, 150) | Pócs [Zsolt], sápadt, elmebeteg arc, hatalmas szemek, túlvilági tekintet (1989 Bólya Péter 1023008, 128) | Francis elmebeteg gondolatait ezután már csak a Sárkánnyal való azonosulás rögeszméje tölti ki, miközben elborult aggyal öl… (1996 Új Könyvek CD29).

2. (túlzó)(átmenetileg) furcsán, a józan észnek ellentmondóan, zavarosan gondolkodó, viselkedő v. cselekvő 〈személy〉, ill. rá jellemző, esztelen 〈dolog〉’ ❖ Nyár közepén már olyan rendes elmebeteg, alkoholista csavargó voltam (1978 Lengyel Péter 9397001, 75) | ezt a problémámat kinek mondjam el, teljes elmebeteg voltam (1982 Géczi János 1058001, 324) | Nagyon meglepett az a tény, hogy egy magát hitelesnek tartó közvélemény-kutató cég elmebeteg ötlettel álljon elő (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 3B2

1. ’elmebetegségben szenvedő, elmebajos személy’ ❖ [az olvasó] érdemről bűnről hasonló ferde itéletre talál az illy elme-betegnél (1835 Jósika Miklós C2431, 142) | Pinel Franciaországban volt az első, ki az elmebetegek láncait és békóit levette (1875 Laufenauer Károly 8267001, 15) | Nem kétséges, hogy vannak olyan elmebetegek, akik átmenetileg ön- és közveszélyesek (1957 Benedek István 9041013, 460) | Elmebetegek szociális otthonába azt a 18. életévét betöltött elmebeteget lehet beutalni, aki a gyógykezelés eredményeként állandó gyógyászati (kórházi) kezelésre nem szorul, de betegsége miatt önmagát ellátni, fenntartani képtelen (1990 Tények könyve CD37) elmebetegek háza (rég) ’elmegyógyintézet’ ❖ Ivánovics Endre orvos ur, folyó hó 20-kán nyitá meg vizgyógyintézetét a’ városligetben; közel oda, az őrültek vagyis elmebetegek háza is nem sokára életbe fog lépni (1842 Pesti Hírlap CD61) | a döblingi elmebetegek házában (1897 Zichy Antal CD55) | A szerelmes bolondból dühös őrjöngő lett s bizony ott vész az elmebetegek házában, ha a feleségét a jó szíve oda nem vezeti a férje elhagyott kabátjával (1904 Jókai Mór CD18) | Vigyenek vissza nyomban az elmebetegek házába (1930 Krúdy Gyula CD54).

2. (túlzó) ’furcsán, szokatlanul és érthetetlenül viselkedő személy, bolond’ ❖ Az ősszel jó nagyot buktam Augustus szerepében. Nem kellett nekik az idegbajos, az őrült, pedig csupa elmebeteg ült a nézőtéren (1978 Spiró György 1143001, 147) | Bortermelési kézikönyv, sarki éghajlaton borászkodó elmebetegek számára (1999 Új Könyvek CD29).

ÖE: ~-foglalkoztató, ~osztály.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

elmebeteg melléknév és főnév
I. melléknév 13B3
1.
elmebetegségben szenvedő, elmebajos 〈személy〉
Elmebeteg, gemüthskrank
(1844 Kiss Mihály)
Az ép elméjű és az elmebeteg közötti különbség lényege főleg abban rejlik, hogy az előbbinek lelki élete általában kölcsönhatásban áll a külvilág benyomásaival és viszonyaival, az utóbbié pedig belső, organicus, kóros feltételekből veszi eredetét
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
elmebetegen éli napjait
(1905 Nagy képes világtörténet)
bukdácsol a billentyűn tompa búban az édes elmebeteg, árva Schumann s mert nem lehet már jobban sírnia, száján kacag a schizophrénia
(1935 Kosztolányi Dezső)
1980. december 8-án egy elmebeteg rajongója kioltotta John Lennon életét
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen személyre jellemző, vele kapcs.
„Benézni a takaró alá” – gondolja Sing, s háromszázhatvan fokos kört ír le szemével, akár az őrültek […] – elmosolyodik, és kicsit megveti magát az önhergelés elmebeteg tüneteiért
(1980 Sebeők János)
Pócs [Zsolt], sápadt, elmebeteg arc, hatalmas szemek, túlvilági tekintet
(1989 Bólya Péter)
Francis elmebeteg gondolatait ezután már csak a Sárkánnyal való azonosulás rögeszméje tölti ki, miközben elborult aggyal öl…
(1996 Új Könyvek)
2. (túlzó)
(átmenetileg) furcsán, a józan észnek ellentmondóan, zavarosan gondolkodó, viselkedő v. cselekvő 〈személy〉, ill. rá jellemző, esztelen 〈dolog〉
Nyár közepén már olyan rendes elmebeteg, alkoholista csavargó voltam
(1978 Lengyel Péter)
ezt a problémámat kinek mondjam el, teljes elmebeteg voltam
(1982 Géczi János)
Nagyon meglepett az a tény, hogy egy magát hitelesnek tartó közvélemény-kutató cég elmebeteg ötlettel álljon elő
(1999 Magyar Hírlap)
II. főnév 3B2
1.
elmebetegségben szenvedő, elmebajos személy
[az olvasó] érdemről bűnről hasonló ferde itéletre talál az illy elme-betegnél
(1835 Jósika Miklós)
Pinel Franciaországban volt az első, ki az elmebetegek láncait és békóit levette
(1875 Laufenauer Károly)
Nem kétséges, hogy vannak olyan elmebetegek, akik átmenetileg ön- és közveszélyesek
(1957 Benedek István)
Elmebetegek szociális otthonába azt a 18. életévét betöltött elmebeteget lehet beutalni, aki a gyógykezelés eredményeként állandó gyógyászati (kórházi) kezelésre nem szorul, de betegsége miatt önmagát ellátni, fenntartani képtelen
(1990 Tények könyve)
elmebetegek háza (rég)
Ivánovics Endre orvos ur, folyó hó 20-kán nyitá meg vizgyógyintézetét a’ városligetben; közel oda, az őrültek vagyis elmebetegek háza is nem sokára életbe fog lépni
(1842 Pesti Hírlap)
a döblingi elmebetegek házában
(1897 Zichy Antal)
A szerelmes bolondból dühös őrjöngő lett s bizony ott vész az elmebetegek házában, ha a feleségét a jó szíve oda nem vezeti a férje elhagyott kabátjával
(1904 Jókai Mór)
Vigyenek vissza nyomban az elmebetegek házába
(1930 Krúdy Gyula)
2. (túlzó)
furcsán, szokatlanul és érthetetlenül viselkedő személy, bolond
Az ősszel jó nagyot buktam Augustus szerepében. Nem kellett nekik az idegbajos, az őrült, pedig csupa elmebeteg ült a nézőtéren
(1978 Spiró György)
Bortermelési kézikönyv, sarki éghajlaton borászkodó elmebetegek számára
(1999 Új Könyvek)
ÖE: elmebeteg-foglalkoztató, elmebetegosztály
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások