elsimít ts ige 4a4

1. ’〈egyenetlen felületet〉 egyenletessé, simává tesz, ill. egyenletes, sima felületűvé tesz vmit’ ❖ a mező egy része egyenlőn, de egy kissé lejtősen elsimittatik, s ha lehető mintegy ½ lábnyi vastagon fövénnyel vagy finom kavicscsal beborittatik (1847 Hetilap CD61) | elsimította az estilapot, hogy azt végigolvassa mindaddig, ahol a nyomda neve bezárta az utolsó sort (1929 Krúdy Gyula C2836, 278) | [a lösz több méter vastag rétegei] az alacsonyabb térszíneket elsimították (1997 Magyarország földje CD05) | az elsimított agyagfelület pedig szinte kínálta magát, hogy valamit ráfirkáljanak (2000 Gömöri János CD52).

1a. ’〈felületen levő egyenetlenséget〉 simítással eltüntet’ ❖ A’ ki-pattant ér daganatokat [...] öszve szivó szerek fogják el-simitani (1802 Haiszler György C1998, 316) | Tudod jól, ugye, hogy a halálnak az az első dolga, hogy a homlokon minden ráncot elsimít (1872–1874 Jókai Mór CD18) | gondosan elsimítottam lábam nyomát a hóban, nehogy meglássa valaki (1915 Krúdy Gyula CD54) | [az íróvessző] egyik végével a viasztáblára írtak, a másikkal pedig a hibákat simították el (1997 PedagógiaiLex. C6811, 318).

1b. ’〈ellentétet, különb(öző)ség(ek)et〉 kiegyenlít(ve megszüntet)’ ❖ [a régi és a mostani Tisza Kálmán közti különbséget] nem képes elsimitani az a theoria, hogy „a politika az exigentiák tudománya” (1878 Mikszáth Kálmán C3144, 32) | A romantikus felfogás szerint a szerelem mindent kiegyenlít, elsimít, harmóniába hoz (1935 Schöpflin Aladár CD10) | Origenész kísérelte meg, hogy az időközben létrejött szövegkülönbözőségeket elsimítsa (1995 BibliaiLex. CD1207) | a belső és a külső infláció közötti különbséget kívánták elsimítani (1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈ellenségeskedést, vitát stb.〉 kibékítő megoldással elrendez, eligazít, ill. lecsillapítva megszüntet’ ❖ A bankár mosolyogva tette zsebre a megbántást, s tréfával iparkodott azt elsimítani (1853 Jókai Mór CD18) | [a felszólalás nyomán] keletkező vihart elsimította Wekerle néhány rövid szóval (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | Nagyanyó mint bábaasszony is működött, családi veszekedéseket, vitákat simított el (1949 Radó György ford.–Gorkij 9544003, 70) | [a Fehér Ház megbízottja] megkísérelné elsimítani a viszályt és életben tartaná a békefolyamatot (1997 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’〈kellemetlen, kényes ügyet, esetet〉 eltussol(va elintéz)’ ❖ tettét álnok hazugsággal akarta el-simítani (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 276) | irtóztató volna, ha azok a gazemberek ugy el tudnák simítani a dolgot, hogy az a betyár maradna követ, ki olly embertelen zsivány módon lett azzá (1848 Petőfi Sándor 8366475, 159) | Ezt a kis hamis papirügyet elsimítjuk (1929 Tersánszky Józsi Jenő 9706003, 126) | Apja, akit előzőleg úgy állított be, mint aki ostoba, és nem tudja, mi történik otthon, mindent elsimított és elleplezett volna (1984 Vikár György 1164001, 86).

2. ’〈vmely anyagot, masszát〉 egyenletesen elosztva elterít, elken (vmin)’ ❖ [az özvegy] elsimitotta nyakán a rizsport (1886 Bródy Sándor C1193, 93) | A tapasztó anyagot rendszerint kézzel vitték fel a falra, sima lécekkel simították el (1997 Magyar néprajz CD47) | [a tortalapot] megkenjük a maradék tejszínhab egyharmadával, elsimítjuk rajta a meggykrém felét (2000 Lakáskultúra CD39).

3. (átv is) ’simító mozdulattal félretol, eltávolít vhonnan vmit, vkit’ ❖ [a leány] az Iút magához húzta, és a’ halyat homlokáról elsimítván a’ seb-helyet megnézte (1807 A fösvény ángy ford. C0542, 120) | Demir a menyasszonyát elsímítá kebléről s magát az örvénybe levetette (1848 Jókai Mór C2261, 11) | ezek a vénasszonyok se tudnak [átkot] elsimítani a fejéről (1925 Krúdy Gyula CD54) | elsimítani izzadt homlokából a kócos haját (1983 Népszava aug. 6. C7448, 11).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

elsimít tárgyas ige 4a4
1.
〈egyenetlen felületet〉 egyenletessé, simává tesz, ill. egyenletes, sima felületűvé tesz vmit
a mező egy része egyenlőn, de egy kissé lejtősen elsimittatik, s ha lehető mintegy ½ lábnyi vastagon fövénnyel vagy finom kavicscsal beborittatik
(1847 Hetilap)
elsimította az estilapot, hogy azt végigolvassa mindaddig, ahol a nyomda neve bezárta az utolsó sort
(1929 Krúdy Gyula)
[a lösz több méter vastag rétegei] az alacsonyabb térszíneket elsimították
(1997 Magyarország földje)
az elsimított agyagfelület pedig szinte kínálta magát, hogy valamit ráfirkáljanak
(2000 Gömöri János)
1a.
〈felületen levő egyenetlenséget〉 simítással eltüntet
A’ ki-pattant ér daganatokat [...] öszve szivó szerek fogják el-simitani
(1802 Haiszler György)
Tudod jól, ugye, hogy a halálnak az az első dolga, hogy a homlokon minden ráncot elsimít
(1872–1874 Jókai Mór)
gondosan elsimítottam lábam nyomát a hóban, nehogy meglássa valaki
(1915 Krúdy Gyula)
[az íróvessző] egyik végével a viasztáblára írtak, a másikkal pedig a hibákat simították el
(1997 PedagógiaiLex.)
1b.
〈ellentétet, különb(öző)ség(ek)et〉 kiegyenlít(ve megszüntet)
[a régi és a mostani Tisza Kálmán közti különbséget] nem képes elsimitani az a theoria, hogy „a politika az exigentiák tudománya”
(1878 Mikszáth Kálmán)
A romantikus felfogás szerint a szerelem mindent kiegyenlít, elsimít, harmóniába hoz
(1935 Schöpflin Aladár)
Origenész kísérelte meg, hogy az időközben létrejött szövegkülönbözőségeket elsimítsa
(1995 BibliaiLex.)
a belső és a külső infláció közötti különbséget kívánták elsimítani
(1995 Magyar Hírlap)
1c.
〈ellenségeskedést, vitát stb.〉 kibékítő megoldással elrendez, eligazít, ill. lecsillapítva megszüntet
A bankár mosolyogva tette zsebre a megbántást, s tréfával iparkodott azt elsimítani
(1853 Jókai Mór)
[a felszólalás nyomán] keletkező vihart elsimította Wekerle néhány rövid szóval
(1892 Mikszáth Kálmán)
Nagyanyó mint bábaasszony is működött, családi veszekedéseket, vitákat simított el
(1949 Radó György ford.Gorkij)
[a Fehér Ház megbízottja] megkísérelné elsimítani a viszályt és életben tartaná a békefolyamatot
(1997 Magyar Hírlap)
1d.
〈kellemetlen, kényes ügyet, esetet〉 eltussol(va elintéz)
tettét álnok hazugsággal akarta el-simítani
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
irtóztató volna, ha azok a gazemberek ugy el tudnák simítani a dolgot, hogy az a betyár maradna követ, ki olly embertelen zsivány módon lett azzá
(1848 Petőfi Sándor)
Ezt a kis hamis papirügyet elsimítjuk
(1929 Tersánszky Józsi Jenő)
Apja, akit előzőleg úgy állított be, mint aki ostoba, és nem tudja, mi történik otthon, mindent elsimított és elleplezett volna
(1984 Vikár György)
2.
〈vmely anyagot, masszát〉 egyenletesen elosztva elterít, elken (vmin)
[az özvegy] elsimitotta nyakán a rizsport
(1886 Bródy Sándor)
A tapasztó anyagot rendszerint kézzel vitték fel a falra, sima lécekkel simították el
(1997 Magyar néprajz)
[a tortalapot] megkenjük a maradék tejszínhab egyharmadával, elsimítjuk rajta a meggykrém felét
(2000 Lakáskultúra)
3. (átv is)
simító mozdulattal félretol, eltávolít vhonnan vmit, vkit
[a leány] az Iút magához húzta, és a’ halyat homlokáról elsimítván a’ seb-helyet megnézte
(1807 A fösvény ángy ford.)
Demir a menyasszonyát elsímítá kebléről s magát az örvénybe levetette
(1848 Jókai Mór)
ezek a vénasszonyok se tudnak [átkot] elsimítani a fejéről
(1925 Krúdy Gyula)
elsimítani izzadt homlokából a kócos haját
(1983 Népszava aug. 6.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások