elszán ts ige 1a6

1. (rég) ’megfontolás után döntést hozva szilárdan elhatároz vki vmit’ ❖ [a nő] magában el-ſzánta vala, hogy ſoha Férjhez ne mennyen (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353004, 273) | magamban erősen elszántam, hogy ha a kegyelmes Úr Isten még csak egynéhány esztendeig nyujtja életemet, nem fogok előbb meghalni, hogy sem a szép és hasznos tudományokat hazámfiaival magyar nyelvén közleném (1803 Sándor István ford. [!] C4033, 114) | változólag érezvén magát, elszánta vólt egynéhány nap még ott maradni (1809 e. Báróczi Sándor ford.–Leprince de Beaumont C0803, 157) | a’ Hős elszánta maradni. Népeit a’ tereken letelepedni hagyta ’s pihenni, Míg alkalmas időt indúlni vehetne viszontag (1822 Aranyosrákosi Székely Sándor C0665, 102).

1a. elszánja magát ’〈annak kif-ére, hogy vmely cselekvésre, tevékenységre stb. mérlegelés után (nehéz döntést hozva) érzelmileg, akaratilag elkötelezi magát〉’ ❖ A’ mi Jóſzágaink’ el-foglaláſa iránt való Parantsolat, a’ mint meg-érthetém, már a’ Férjem’ halála elött meg-íratott vala. El-ſzánám azért magamat bújdosásra (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 42) | nem szokták igazán az emberek magokat elszánni egészen falusian élni (1831 Széchenyi István 8429011, 345) | [Pálffy Albert] magányában végre is megunta a zsibbasztó tétlenséget, s elszánva magát, 1853 február havában feljött Pestre (1898 Vadnay Károly 8501005, 189) | Roberta két hosszú, reménytelen, nehéz hónap alatt sem tudta elszánni magát a döntő lépésre (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 6) | Egy idő után a hatóságok erélyes intézkedésre szánták el magukat (2000 Természet Világa CD50).

1b. elszánja magát (rég) ’fenntartások nélkül, megingathatatlanul elkötelezi magát vki’ ❖ nem siet jobban az ehes ſas-keselyö a’ prédára, mint a’ millyen ſebeſséggel rohant, ez a’ Fel-forrott vérü, és magát egézen el-ſzánt Törökſég a’ ſántz elé (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0170, 76) | [a vérszerződést kötő szkíták] a’ kehelybl [a vízzel kevert vérrel] meg-föstik kardgyokat nyilokat, baltájokat, trjöket. Ezt meg-tévén; magokat válogatott szavakkal el-szánnyák (1806 Dugonics András 8116007, 25) | [a görögök a falovat] önként vállalkozott ’s magokat el szánt vitézekkel megtőltötték (1821 Mátyási József 7221003, 89).

2. elszán vkinek (rég) ’vkinek szán, oda akar adni vkinek vmit’ ❖ A három általag Tokait nem csak el hozattam, hanem a kiknek el szánva volt, kezekbe is vagyon (1808 Cserey Farkas² C2559, 6) | i) pulykacomb; k) félalma; l) nagy szelet mazsolás kuglof, […] (ezeket az öreg úr bizonyosan nagy lakoma alkalmával szánta el a kis Milcsikének) (1860 Virág Lajos 8523002, 123).

2a. (rég) ’〈férfit v. nőt〉 házastársul (elígérve) akar adni vkinek’ ❖ ſzépséges Grófném, netalamtán már másnak valakinek el-ſzánta volna magát (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 89) | Még gyermek korunkban el voltunk egy máſnak ſzánva (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 39) | Várinak Gazdag jegyért elszánom lányomat (1832 Vörösmarty Mihály C4535, 433).

2b. elszán vmire (rég) ’〈vmely célra vmennyi pénzt v. időt〉 szándékozik fordítani’ ❖ a’ melly költſéget a’ kevély s-pompás életre ſzántak el, magzatjok’ illendö fel neveléſére forditani kénſzerittettnének (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 6) | némely szabad napokat a’ Köz jónak meg szerzésére el-szánnak (1779 Próbákbúl szedett oktatás C3537, 33) | Rajnal Apátur a’ ſzabadság Iſten aſzſzonyának egy emlékeztett akart emelni, mellyre 100 új lujdort [= Louis d’ort, vagyis Lajos-aranyat] ſzánt el (1793 Sándor István C3665, 515) | És mennyit szána el ön, asszonyom, leánya kikészitésére? (1846 Pesti Divatlap C5838, 135).

2c. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vki lemond vmiről (vkiért)〉’ ❖ El szántam életem’! Meg-ölöm magamat! Téſzem; mert tehetem! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 39) | a’ ki életét el-ſzánta, és edj kis vakmer ſzívvel bír; ezek közönſégesen nem igen gazdag emberek (1789 Gvadányi József 7125001, 133) | Mindenét el szánta szép Galateáért (1790 Nagy János¹ ford.–Révai C3281, 57) | Mint szánt el másért váltságul életet! (1821 Mátyási József C3060, 98).

2d. elszán vmire (rég) ’〈vmilyen sorsra, jövőre v. végre〉 akar juttatni, szán vkit’ ❖ Fel forrot Káinban az irigység, és a’ méreg, úgy, hogy ártatlan édes teſtvérét el-ſzánná azonnal gyilkos akarattal a’ halálra (1782 Molnár János 7232030, 8) | Őket követi a’ meg-égettetésre el-ſzánt özvegy, hoſzſzú fejér ruhákba öltöztetve, le-ereſztett hajjal, örömmel etvén iſzonyú halálára (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 228) | mosolygó kellemek őrzik Arczaidat, ’s szebb vagy, mikor ezt elrejteni készűlsz. Halljad azért, és tudd, mire szánt el tégedet Árbocz (1825 Vörösmarty Mihály 8524379, 13) | kit a végzés elszána veszélyre, Vesznie kell (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358007, 326).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz. elszánja magát; SzT.; ÚMTsz.

elszán tárgyas ige 1a6
1. (rég)
megfontolás után döntést hozva szilárdan elhatároz vki vmit
[a nő] magában el-ſzánta vala, hogy ſoha Férjhez ne mennyen
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
magamban erősen elszántam, hogy ha a kegyelmes Úr Isten még csak egynéhány esztendeig nyujtja életemet, nem fogok előbb meghalni, hogy sem a szép és hasznos tudományokat hazámfiaival magyar nyelvén közleném
(1803 Sándor István ford.)
változólag érezvén magát, elszánta vólt egynéhány nap még ott maradni
(1809 e. Báróczi Sándor ford.Leprince de Beaumont)
a’ Hős elszánta maradni. Népeit a’ tereken letelepedni hagyta ’s pihenni, Míg alkalmas időt indúlni vehetne viszontag
(1822 Aranyosrákosi Székely Sándor)
1a. elszánja magát
〈annak kif-ére, hogy vmely cselekvésre, tevékenységre stb. mérlegelés után (nehéz döntést hozva) érzelmileg, akaratilag elkötelezi magát〉
A’ mi Jóſzágaink’ el-foglaláſa iránt való Parantsolat, a’ mint meg-érthetém, már a’ Férjem’ halála elött meg-íratott vala. El-ſzánám azért magamat bújdosásra
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
nem szokták igazán az emberek magokat elszánni egészen falusian élni
(1831 Széchenyi István)
[Pálffy Albert] magányában végre is megunta a zsibbasztó tétlenséget, s elszánva magát, 1853 február havában feljött Pestre
(1898 Vadnay Károly)
Roberta két hosszú, reménytelen, nehéz hónap alatt sem tudta elszánni magát a döntő lépésre
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
Egy idő után a hatóságok erélyes intézkedésre szánták el magukat
(2000 Természet Világa)
1b. elszánja magát (rég)
fenntartások nélkül, megingathatatlanul elkötelezi magát vki
nem siet jobban az ehes ſas-keselyö a’ prédára, mint a’ millyen ſebeſséggel rohant, ez a’ Fel-forrott vérü, és magát egézen el-ſzánt Törökſég a’ ſántz elé
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
[a vérszerződést kötő szkíták] a’ kehelybl [a vízzel kevert vérrel] meg-föstik kardgyokat nyilokat, baltájokat, trjöket. Ezt meg-tévén; magokat válogatott szavakkal el-szánnyák
(1806 Dugonics András)
[a görögök a falovat] önként vállalkozott ’s magokat el szánt vitézekkel megtőltötték
(1821 Mátyási József)
2. elszán vkinek (rég)
vkinek szán, oda akar adni vkinek vmit
A három általag Tokait nem csak el hozattam, hanem a kiknek el szánva volt, kezekbe is vagyon
(1808 Cserey Farkas²)
i) pulykacomb; k) félalma; l) nagy szelet mazsolás kuglof, […] (ezeket az öreg úr bizonyosan nagy lakoma alkalmával szánta el a kis Milcsikének)
(1860 Virág Lajos)
2a. (rég)
〈férfit v. nőt〉 házastársul (elígérve) akar adni vkinek
ſzépséges Grófném, netalamtán már másnak valakinek el-ſzánta volna magát
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Még gyermek korunkban el voltunk egy máſnak ſzánva
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
Várinak Gazdag jegyért elszánom lányomat
(1832 Vörösmarty Mihály)
2b. elszán vmire (rég)
〈vmely célra vmennyi pénzt v. időt〉 szándékozik fordítani
a’ melly költſéget a’ kevély s-pompás életre ſzántak el, magzatjok’ illendö fel neveléſére forditani kénſzerittettnének
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
némely szabad napokat a’ Köz jónak meg szerzésére el-szánnak
(1779 Próbákbúl szedett oktatás)
Rajnal Apátur a’ ſzabadság Iſten aſzſzonyának egy emlékeztett akart emelni, mellyre 100 új lujdort [= Louis d’ort, vagyis Lajos-aranyat] ſzánt el
(1793 Sándor István)
És mennyit szána el ön, asszonyom, leánya kikészitésére?
(1846 Pesti Divatlap)
2c. (rég)
〈annak kif-ére, hogy vki lemond vmiről (vkiért)
El szántam életem’! Meg-ölöm magamat! Téſzem; mert tehetem!
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
a’ ki életét el-ſzánta, és edj kis vakmer ſzívvel bír; ezek közönſégesen nem igen gazdag emberek
(1789 Gvadányi József)
Mindenét el szánta szép Galateáért
(1790 Nagy János¹ ford.Révai)
Mint szánt el másért váltságul életet!
(1821 Mátyási József)
2d. elszán vmire (rég)
〈vmilyen sorsra, jövőre v. végre〉 akar juttatni, szán vkit
Fel forrot Káinban az irigység, és a’ méreg, úgy, hogy ártatlan édes teſtvérét el-ſzánná azonnal gyilkos akarattal a’ halálra
(1782 Molnár János)
Őket követi a’ meg-égettetésre el-ſzánt özvegy, hoſzſzú fejér ruhákba öltöztetve, le-ereſztett hajjal, örömmel etvén iſzonyú halálára
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
mosolygó kellemek őrzik Arczaidat, ’s szebb vagy, mikor ezt elrejteni készűlsz. Halljad azért, és tudd, mire szánt el tégedet Árbocz
(1825 Vörösmarty Mihály)
kit a végzés elszána veszélyre, Vesznie kell
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz. elszánja magát; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások