ölgyül (1c1) l. elegyül

elegyül tn ige 1c1ölgyül

1. ’〈vmely anyag másik anyaggal〉 összekeveredik, vegyül(, elegyet alkot), ill. vmely más anyaghoz v. anyagba keveredik’ ❖ Jelentik ezt [ti. a hideglelést] ſzemek mélj bé-eséſekkel, tpával elegyült ſok könyvezéſekkel (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 46) | ölgyéteni, ölgyődni, ölgyűlni pro [= gyanánt] el-egyíteni, el-egyűlni (1833 Dankovszky Gergely Alajos C6786, 712) | [a tengervíz] fölkavarodván, vele elegyül a levegő (1851 A Falu Könyve C1667, 177) | a lángliszt közé korpát engedtek elegyülni (1933 Babits Mihály CD10) | könnyei a földdel elegyülnek (1966 Rab Zsuzsa ford.–Nizámí Gandzsaví 9539023, 77).

1a. elegyül vmiből (rég) ’〈keverék, elegy〉 vmely anyagok keveredésével, összevegyülésével létrejön’ ❖ [A kemény kősziklák] sok ſzinüek, és nagyobb reſzént elegyülnek a’ ſzikrázó kemény quartz, Békasó, Jáspiskövekbl (1784 Benkő Ferenc C0959, 76).

2. ’〈tárgy, személy, ill. több elemből v. tagból álló csoport vmely másik csoporttal〉 egyesül, keveredik, v. abba beolvad, ill. vegyesen, keverten fordul elő benne’ ❖ [a nő] legtöbbször annak hajlandó nyujtani szerelmének a hála és becsülés koszorujába elegyült virágait, ki tettleg bebizonyitá, hogy őt hatalmasan védni bátor, erős, kész (1846 Arany János 8014009, 22) | Miként kezeljük a bükkel és gyertyánnal elegyült tölgyeseket? (1877 Fekete Lajos¹ CD27) | új csapat érkezik […] – A bakák rögtön elegyülnek, ösmerkednek (1915 Bányai Elemér CD10) | [Reviczky Gyula] magányos, mert nincs családja, felesége és arra sincs kedve, hogy a durva és aljas tömeg közé elegyüljön (1965 Komlós Aladár CD53).

2a. (rég, ritk) ’nemileg egyesül, közösül’ ❖ A’ ki a’ törvényes Házasſágnak kötele által egy Hitves-társhoz kaptsolva […] más szabad, vagy haſonlóképpen házas személlyel teſtiképpen elegyl, házasſág-törésbe ek (1787 Törvény a vétkekről ford. C2450, 135) | [az anya] gyermekének tartáſát attól kövesſe, a’ ki megvallya, vagy a’ ki ellen meg lehet mutatni, hogy vele a’ viselsſégnek els három holnapjaiban elegylt (1789 Polgári törvénykönyv ford. C2449, 110).

3. ’〈jelenség, érzés, tulajdonság stb. vmely másik, azonos kategóriájú dologgal〉 vmilyen egységben egymás mellé kerül, együtt fordul elő, összekeveredik, ill. vmely más jelenségbe, érzésbe, tulajdonságba kerülve annak részévé válik’ ❖ Sárgás Vereſsſzín, a’ melly Skárlátvereſs, és Narantssárgával elegyült (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 85) | [mosolyában] meglepetés és csodálkozás elegyült (1876 Greguss Ágost ford.–Conscience C1917, 99) | egy régibb vallásrendszer […] maradványai elegyülnek az újnak tanaihoz (1893 PallasLex. CD02) | Egyszerre valami egész selejteset érzett elegyülni együttlétükbe (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | egyre erősebbé vált benne [ti. Kádár Jánosban a Rajk-per során] a félelemmel elegyülő bizonyosság: potenciálisan ő is gyanúsított (2000 Huszár Tibor CD17).

3a. elegyül vmiből (rég) ’〈tulajdonság, jelenség stb.〉 több más tulajdonság, jelenség egymás mellé kerülésével, keveredésével létrejön’ ❖ Következik a’ zöld, mint ötödik F Szín, Ez egy Kék és Sárgából elegyült eleven ſzép Szín (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 78) | [a bogarak] sok különös hangbúl elegyűlt zúgásra fakadnak (1806 Verseghy Ferenc CD01) | A’ magyar nyelvben csak következő elegyült mássalhangzók fordulnak-elé: 1. gy elegyül d-ből és j-ből (1839 Szász Károly¹ C3818, 31).

4. elegyül vmibe (rég) ’〈tevékenységbe, ügybe, folyamatba〉(bele)kezd, (bele)fog v. bekapcsolódik, részt kezd benne venni, ill. beleártja magát, beleavatkozik’ ❖ a’ mai hittelenek szőrszálhasogató elmefuttatásaikba nem elegyűlök (1830 Imre János 8195001, 14) | A fiatalság ez egész lovagiatlan crawallba sem pro, sem contra nem elegyült (1848 Jókai Mór 8209025, 94) | a hires római csillagász heves vitába elegyült egy izben bizonyos hitetlen tudóssal (1878 Győrffy Iván C1964, 195).

Ö: bele~.

ÖU: össze~.

Vö. CzF. elegyűl · elegyül, ölgyűl · ölgyül; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; ÚMTsz.

ölgyül lásd elegyül
elegyül tárgyatlan ige 1c1
ölgyül 1c1
1.
〈vmely anyag másik anyaggal〉 összekeveredik, vegyül(, elegyet alkot), ill. vmely más anyaghoz v. anyagba keveredik
Jelentik ezt [ti. a hideglelést] ſzemek mélj bé-eséſekkel, tpával elegyült ſok könyvezéſekkel
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
ölgyéteni, ölgyődni, ölgyűlni pro [= gyanánt] el-egyíteni, el-egyűlni
(1833 Dankovszky Gergely Alajos)
[a tengervíz] fölkavarodván, vele elegyül a levegő
(1851 A Falu Könyve)
a lángliszt közé korpát engedtek elegyülni
(1933 Babits Mihály)
könnyei a földdel elegyülnek
(1966 Rab Zsuzsa ford.Nizámí Gandzsaví)
1a. elegyül vmiből (rég)
〈keverék, elegy〉 vmely anyagok keveredésével, összevegyülésével létrejön
[A kemény kősziklák] sok ſzinüek, és nagyobb reſzént elegyülnek a’ ſzikrázó kemény quartz, Békasó, Jáspiskövekbl
(1784 Benkő Ferenc)
2.
〈tárgy, személy, ill. több elemből v. tagból álló csoport vmely másik csoporttal〉 egyesül, keveredik, v. abba beolvad, ill. vegyesen, keverten fordul elő benne
[a nő] legtöbbször annak hajlandó nyujtani szerelmének a hála és becsülés koszorujába elegyült virágait, ki tettleg bebizonyitá, hogy őt hatalmasan védni bátor, erős, kész
(1846 Arany János)
Miként kezeljük a bükkel és gyertyánnal elegyült tölgyeseket?
(1877 Fekete Lajos¹)
új csapat érkezik […] – A bakák rögtön elegyülnek, ösmerkednek
(1915 Bányai Elemér)
[Reviczky Gyula] magányos, mert nincs családja, felesége és arra sincs kedve, hogy a durva és aljas tömeg közé elegyüljön
(1965 Komlós Aladár)
2a. (rég, ritk)
nemileg egyesül, közösül
A’ ki a’ törvényes Házasſágnak kötele által egy Hitves-társhoz kaptsolva […] más szabad, vagy haſonlóképpen házas személlyel teſtiképpen elegyl, házasſág-törésbe ek
(1787 Törvény a vétkekről ford.)
[az anya] gyermekének tartáſát attól kövesſe, a’ ki megvallya, vagy a’ ki ellen meg lehet mutatni, hogy vele a’ viselsſégnek els három holnapjaiban elegylt
(1789 Polgári törvénykönyv ford.)
3.
〈jelenség, érzés, tulajdonság stb. vmely másik, azonos kategóriájú dologgal〉 vmilyen egységben egymás mellé kerül, együtt fordul elő, összekeveredik, ill. vmely más jelenségbe, érzésbe, tulajdonságba kerülve annak részévé válik
Sárgás Vereſsſzín, a’ melly Skárlátvereſs, és Narantssárgával elegyült
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
[mosolyában] meglepetés és csodálkozás elegyült
(1876 Greguss Ágost ford.Conscience)
egy régibb vallásrendszer […] maradványai elegyülnek az újnak tanaihoz
(1893 PallasLex.)
Egyszerre valami egész selejteset érzett elegyülni együttlétükbe
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
egyre erősebbé vált benne [ti. Kádár Jánosban a Rajk-per során] a félelemmel elegyülő bizonyosság: potenciálisan ő is gyanúsított
(2000 Huszár Tibor)
3a. elegyül vmiből (rég)
〈tulajdonság, jelenség stb.〉 több más tulajdonság, jelenség egymás mellé kerülésével, keveredésével létrejön
Következik a’ zöld, mint ötödik F Szín, Ez egy Kék és Sárgából elegyült eleven ſzép Szín
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
[a bogarak] sok különös hangbúl elegyűlt zúgásra fakadnak
(1806 Verseghy Ferenc)
A’ magyar nyelvben csak következő elegyült mássalhangzók fordulnak-elé: 1. gy elegyül d-ből és j-ből
(1839 Szász Károly¹)
4. elegyül vmibe (rég)
〈tevékenységbe, ügybe, folyamatba〉 (bele)kezd, (bele)fog v. bekapcsolódik, részt kezd benne venni, ill. beleártja magát, beleavatkozik
a’ mai hittelenek szőrszálhasogató elmefuttatásaikba nem elegyűlök
(1830 Imre János)
A fiatalság ez egész lovagiatlan crawallba sem pro, sem contra nem elegyült
(1848 Jókai Mór)
a hires római csillagász heves vitába elegyült egy izben bizonyos hitetlen tudóssal
(1878 Győrffy Iván)
ÖU: összeelegyül
Vö. CzF. elegyűl · elegyül, ölgyűl · ölgyül; ÉrtSz.; TESz. elegyít; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások