emberkéz fn 5B

1. ’emberi kéz (mint ábrázolt forma)’ ❖ [A szörny] nyaka tollas, vékony mint a’ hattyué, de félmértföldnyi hoszu, melle oroszláné, kezei emberkezek (1835 Vajda Péter 8504016, 76) | [a reliefen a szfinx] elülső lábaival, melyek emberkezekben végződnek, az ifjú felső testét tartja átfogva (1904 ÓkoriLex. CD28) | A medve vegyes táplálkozásu állat, ami azt jelenti, hogy hust eszik, meg növényi táplálékot is, néha csemegéül az állatkertekben be-bekap egy-egy a ketrecébe benyuló emberkezet (1920 Nagy Lajos 9472020, 11) | az út mentén hatalmas T-alakú keresztet állítottak, szárán egy faragott, mutatóujját előretartó, irányjelző emberkéz van felszögelve (1994 Petneki Áron CD58).

2. (vál) ’〈a munkát végző v. ált. a cselekvő ember megnevezéseként〉’ ❖ a természet durva testei Emberkéz által mint fajulnak el (1830 Vörösmarty Mihály CD01) | mindig is remegünk a mult hetekben gyakorivá vált tűzvészektől, mellyeket többnyire elátkozott emberkezek szitottak (1858 Vasárnapi Újság CD56) | nem lévén többé emberkéz, mely a falvak határait évről-évre megművelje, az úthálózatot fenntartsa, átvette uralmát a Természet (1929 Szekfű Gyula CD42) | Emelték, tolták volna a szekeret a favágók is, akik eddig szótlanul figyelték Z. kínlódását, de azon akkora súly volt, amit emberkéz nem mozdíthatott (2005 Somssich-Szőgyény Béla 3148003, 838).

2a. ’〈az ember vki, vmi feletti hatalmára v. gondoskodó felügyeletére vonatkoztatva〉’ ❖ kiki elégtételt keresett ’s most elég módot lelt rá, mert Zádor emberkézre vala szorulva (1842 e. Szentiváni Mihály 8442001, 23) | Már az utolsó kettő [megmentett gyermek] is emberkezek közt van (1853 Jókai Mór CD18) | A gyűrű a kis gólya lábára kerül, s onnan le nem szakadhat többé, a míg valami balsors megint emberkézre nem juttatja a gólyát (1911 Vasárnapi Újság C7425, 377) | [A foltos szalamandra] feltűnő színezete és a turizmus rohamos fejlődése folytán egyre gyakrabban kerül emberkézre, ami népességének csökkenéséhez vezethet (1978 Soproni Szemle CD52).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

emberkéz főnév 5B
1.
emberi kéz (mint ábrázolt forma)
[A szörny] nyaka tollas, vékony mint a’ hattyué, de félmértföldnyi hoszu, melle oroszláné, kezei emberkezek
(1835 Vajda Péter)
[a reliefen a szfinx] elülső lábaival, melyek emberkezekben végződnek, az ifjú felső testét tartja átfogva
(1904 ÓkoriLex.)
A medve vegyes táplálkozásu állat, ami azt jelenti, hogy hust eszik, meg növényi táplálékot is, néha csemegéül az állatkertekben be-bekap egy-egy a ketrecébe benyuló emberkezet
(1920 Nagy Lajos)
az út mentén hatalmas T-alakú keresztet állítottak, szárán egy faragott, mutatóujját előretartó, irányjelző emberkéz van felszögelve
(1994 Petneki Áron)
2. (vál)
〈a munkát végző v. ált. a cselekvő ember megnevezéseként〉
a természet durva testei Emberkéz által mint fajulnak el
(1830 Vörösmarty Mihály)
mindig is remegünk a mult hetekben gyakorivá vált tűzvészektől, mellyeket többnyire elátkozott emberkezek szitottak
(1858 Vasárnapi Újság)
nem lévén többé emberkéz, mely a falvak határait évről-évre megművelje, az úthálózatot fenntartsa, átvette uralmát a Természet
(1929 Szekfű Gyula)
Emelték, tolták volna a szekeret a favágók is, akik eddig szótlanul figyelték Z. kínlódását, de azon akkora súly volt, amit emberkéz nem mozdíthatott
(2005 Somssich-Szőgyény Béla)
2a.
〈az ember vki, vmi feletti hatalmára v. gondoskodó felügyeletére vonatkoztatva〉
kiki elégtételt keresett ’s most elég módot lelt rá, mert Zádor emberkézre vala szorulva
(1842 e. Szentiváni Mihály)
Már az utolsó kettő [megmentett gyermek] is emberkezek közt van
(1853 Jókai Mór)
A gyűrű a kis gólya lábára kerül, s onnan le nem szakadhat többé, a míg valami balsors megint emberkézre nem juttatja a gólyát
(1911 Vasárnapi Újság)
[A foltos szalamandra] feltűnő színezete és a turizmus rohamos fejlődése folytán egyre gyakrabban kerül emberkézre, ami népességének csökkenéséhez vezethet
(1978 Soproni Szemle)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások