értéktörvény fn 4B

1. (Közg) ’〈a munkaérték-elmélet szerint:〉 az árutermelésnek az az alaptörvénye, amely szerint az áruk értékét az előállításukhoz társadalmilag szükséges munkamennyiség határozza meg’ ❖ a régibb íróknál más értéktörvények is fordúlnak elő a javak bizonyos fajára nézve; példáúl, hogy a termelési költségek, vagy az előállítási munka mennyisége határozza meg a javak értékét (1890 Pikler Gyula C7612, 380) | Az értéktörvény teljesen eltűnik a termelő öntudatából s csak annak háta mögött működik, s hosszú időközökben szerinte szabályozódik az átlagprofitráta magassága (1902 Népszava nov. 25. C7889, 3) | Együtt olvastuk Reitzer Bélával hármasban Lenin könyvét, s ők ketten jogászok, és szociológusok kalapálták a fejembe az értéktörvény, az extraprofitráta tételeit és következtetéseit (1971 Ortutay Gyula CD30) | [A Szovjetunióban 1987 januárjáig] az áru- és pénzviszonyok szerepét, az értéktörvény működését mesterségesen szembeállították a szocializmussal, s mindez lehetetlenné tette a tényleges gazdasági elszámolást, az objektív árképzést, a piac törvényeinek elismerését és alkalmazását (1987 Tények könyve CD37).

1a. (rég) ’vmely pénz(nem) értékéről rendelkező törvény’ ❖ Valószínűleg öt javaslat fog a törvényhozások elé terjesztetni: a pénzveretési törvény [...]; az értéktörvény, mely a monarchiának jövendő pénzrendszerét foglalandja magában; a kölcsöntörvény [...]; a kvóta-törvény [...], végre az osztrák-magyar bank alapszabályainak módosítására vonatkozó törvényjavaslat (1892 Pesti Hírlap márc. 30. C5640, 9) | ha nem hosszabbítja meg a magyar kormány a bank szabadalmát, akkor a kölcsönös állampénzügyi kötelezettségek az 1892. május 2-iki értéktörvény szerint lesznek teljesitendők (1907 Budapesti Hírlap okt. 17. C4695, 10).

2. ’kötelezőnek v. irányadónak tekintett művészi, erkölcsi elv(ek összessége)’ ❖ Az esztétikusoknak egy mindinkább növekedő [...] tábora, mely a platonikus abszolutizmus alapján áll, a lélektani alapon kutató esztétikusok által megállapított törvényeket csak ténytörvényeknek tekinti s nem hajlandó elismerni azokat értéktörvényeknek (1922 Dóczy Jenő CD10) | Baudrillard [filozófia]professzor szerint „nincs többé értéktörvény, csak egyfajta értékjárvány van, az értékek általános burjánzása, szaporodás és véletlenszerű szóródás.” (1997 Új Könyvek ford. CD29).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

értéktörvény főnév 4B
1. (Közg)
〈a munkaérték-elmélet szerint:〉 az árutermelésnek az az alaptörvénye, amely szerint az áruk értékét az előállításukhoz társadalmilag szükséges munkamennyiség határozza meg
a régibb íróknál más értéktörvények is fordúlnak elő a javak bizonyos fajára nézve; példáúl, hogy a termelési költségek, vagy az előállítási munka mennyisége határozza meg a javak értékét
(1890 Pikler Gyula)
Az értéktörvény teljesen eltűnik a termelő öntudatából s csak annak háta mögött működik, s hosszú időközökben szerinte szabályozódik az átlagprofitráta magassága
(1902 Népszava nov. 25.)
Együtt olvastuk Reitzer Bélával hármasban Lenin könyvét, s ők ketten jogászok, és szociológusok kalapálták a fejembe az értéktörvény, az extraprofitráta tételeit és következtetéseit
(1971 Ortutay Gyula)
[A Szovjetunióban 1987 januárjáig] az áru- és pénzviszonyok szerepét, az értéktörvény működését mesterségesen szembeállították a szocializmussal, s mindez lehetetlenné tette a tényleges gazdasági elszámolást, az objektív árképzést, a piac törvényeinek elismerését és alkalmazását
(1987 Tények könyve)
1a. (rég)
vmely pénz(nem) értékéről rendelkező törvény
Valószínűleg öt javaslat fog a törvényhozások elé terjesztetni: a pénzveretési törvény [...]; az értéktörvény, mely a monarchiának jövendő pénzrendszerét foglalandja magában; a kölcsöntörvény [...]; a kvóta-törvény [...], végre az osztrák-magyar bank alapszabályainak módosítására vonatkozó törvényjavaslat
(1892 Pesti Hírlap márc. 30.)
ha nem hosszabbítja meg a magyar kormány a bank szabadalmát, akkor a kölcsönös állampénzügyi kötelezettségek az 1892. május 2-iki értéktörvény szerint lesznek teljesitendők
(1907 Budapesti Hírlap okt. 17.)
2.
kötelezőnek v. irányadónak tekintett művészi, erkölcsi elv(ek összessége)
Az esztétikusoknak egy mindinkább növekedő [...] tábora, mely a platonikus abszolutizmus alapján áll, a lélektani alapon kutató esztétikusok által megállapított törvényeket csak ténytörvényeknek tekinti s nem hajlandó elismerni azokat értéktörvényeknek
(1922 Dóczy Jenő)
Baudrillard [filozófia]professzor szerint „nincs többé értéktörvény, csak egyfajta értékjárvány van, az értékek általános burjánzása, szaporodás és véletlenszerű szóródás.”
(1997 Új Könyvek ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások