fajnemesítés fn
1. (Áll v. Mezőg) ’kiváló tulajdonságú tenyészállat(ok), vetőmag stb. örökítő anyagának felhasználásával, ill. annak mesterséges módosításával végzett, az illető állat- v. növényfaj(ta) ellenállóbbá, hasznosabbá, értékesebbé tételére irányuló tenyésztési v. termesztési eljárás’ ❖ [a lóversenyzésre elköltött pénznek] következménye, bár nem egészen is, a fajnemesités, nemcsak a pályázásra, de huzásra, kocsiba, földmüvelésre, szóval különkülön mind azon czélokra, mikre a ló használtatik (1837 Szemere Bertalan C3943, 39) | Krajna marhafajtája eredetileg a fehér, sárga és pirók, többnyire első ivadékbeli fajták vegyűlékéből állott. A marhatenyésztés jobb jövedelmezésével azonban megkezdődött a fajnemesítés (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Fajnemesítésre nemcsak a nagyobb uradalmakban, hanem néhol a falvakban is jó minőségű, alkalmas állatokat s méneket tartanak (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Vadalma, körte, szilva, cseresznye, mandula stb. mind nagy mennyiségben temett ott [ti. Kaliforniában]. Azonban a fajnemesités müvészetét európai zarándokoktól tanulták meg (1906 Pesti Napló júl. 15. C5274, 34) | A fajnemesítés következtében Svájc állatállománya a kontinensen a legkiválóbb (1925 RévaiNagyLex. C5713, 229) | A történeti állattan szakértőink kiderítették, hogy honfoglaláskori lovaink hozzáértő fajnemesítés eredményei (1986 Népszava dec. 24. C7451, 14).
2. (nem szakny/Tört) ’a genetikai, ill. szociális hátterük miatt életképesebbnek v. vmilyen szempontból értékesebbnek tartott utódok születésének előmozdítására, a többiekének korlátozására v. megakadályozására irányuló (intézményesített) tevékenység’ ❖ Ujabban az egyes államok hatalmi törekvései, melyek a szaporodást kívántatják meg velük [ti. az állampolgáraikkal], szemben állanak azokkal a törekvésekkel, amelyek fajnemesítés és az egyénnek biztosítandó nagyobb gazdasági jólét elérésére a születések számának csökkentését célozzák (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 40) | A modem örökléstannak az a célja, hogy a testi és szellemi betegségek átöröklési prognosisának megismerésével módjában álljon meghatározni, milyen emberféleségeknek tovább szaporítása áll a fajnak és a népnek az érdekében. A fajnemesítésnek nemcsak a betegség, hanem az erre hajlam kiküszöbölésére is törekedni kell (1933 Orvosi Hetilap C8183, 228) | A kóros átöröklésnek művi meddövététellel megakadályozása csupán egyike a fajnemesítés eszközeinek (1933 Orvosi Hetilap C8183, 229) | A fajnemesítés nem üres divatfrázis; a szocializmus teoretikusai számtalanszor hangoztatták, hogy a jövő társadalmát csak az új, testileg és szellemileg fölemelkedett embertípus élvezheti (1934 Népszava jan. 14. C7502, 17) | A biológus Stoddard egyedül a fajnemesítés remediumában bízik, ha ugyan a fajnemesítést még intézményessé lehet tenni éppen az általa közvetlenül veszélyeztetett, de most uralomra jutott „Under-Man” [= alacsonyabb rendű ember] leküzdésével (1934 Joó Tibor CD10) | A hungarizmus – hirdette Szálasi – ellentétben a Rosenberg-féle náci faji türelmetlenséggel, a fajnemesítés alapján áll, tehát: „mindazt a fajtát el kell távolítani a nép környezetéből, mely faji összetételét le tudná rontani.” (1992 Karsai László CD17) | A XX. század elején a rasszizmus továbbfejlesztésére törekedett Francis Galton orvos, a nagy Darwin unokaöccse, aki megalapozta az „emberi fajnemesítés” később súlyosan kompromittálódott tudományát, az eugenikát. Galton huszonnégy, különböző értékű osztályba sorolta az emberiséget, s közöttük rangsort állított fel (2004 Népszava ápr. 10. C7467, 5) | a szociáldarwinizmus hasonlított saját következményéhez, az eugenikához, a fajnemesítés, vagy német földön, a fajhigiénia mozgalmához, melyet Darwin unokatestvére, Francis Galton indított Angliában. Az eugenika levonta a logikus következtetést a szociáldarwinista megközelítésből: ha az emberi történelem is a fajok harca, és az erősebb faj győz, a nemzetek sikere attól függ, tagjai milyen fajtabeli tulajdonságokkal rendelkeznek (2009 Palló Gábor C8629, 721).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.