fajsúly fn
1. (rendsz. birtokszóként) (Fiz) ’vmely (egynemű) anyag v. test súlyának és térfogatának a hányadosa’ ❖ A’ különös individualitásu testeknél közvetlenül a’ fajsúly’ (különsúly, gravitas specifica) fogalma tűnik fel (1838 Athenaeum C0016, 770) | a földpát, amfibol […] fajsúlyra és alakra nézve nem nagyon eltérők (1894 Inkey Béla C0287, 94) | a test súlya a térfogat és fajsúly szorzata (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 61) | [a méhek] fajsúly szerint osztályozzák a virágport, így a sok emberre veszélyt jelentő parlagfű vagy bodza pollenjét nem gyűjtik, így az ritkán kerül a mézbe (1998 Magyar Hírlap CD09) | Az aranyat a kísérő kőzetektől fajsúly szerinti elválasztással, esetleg flotálással különítik el (2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella 3326001, 185) | olyan terméket kapnak, amely indium- és gallium-hidroxidokat tartalmaz. Ezeket azután fajsúly szerinti, gravitációs szeparációs módszerekkel választják el a maradvány fő tömegétől (2007 Máté Csilla ford.–Habashi 3182002, 31).
1a. (Fiz is) ’vmely 1 m³ térfogatú (egynemű) anyag v. test súlyának és 1 m³ térfogatú víz súlyának az arányát kifejező szám, ill. ilyen anyagnak v. testnek az a fizikai tulajdonsága, amelyet e szám kifejez’ ❖ a földrészek a pohárban, – kevés idő mulva – fajsúlyaik szerint leülepednek; még pedig a legalsó helyet foglalja-el a darabos s e fölött a finom homok, ezek fölibe rakodik az agyag (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a Föld fajsúlya 5.48, olyan mint a delejes vaséleg, a Jupiteré 1.31, mint némely tölgyfa (1871 Kossuth Lajos CD32) | mérlegre tették a pénzét, s a vízmérleg rögtön elárulá a különböző fajsúlyt: az ezüst fajsúlya 11, ezé pedig 7 1/2 (1872–1874 Jókai Mór CD18) | az aranyszemcsés homok hamar leülepedik fajsúlyánál fogva s Torda lakói kitünő jó ivóvizet kapnak (1889 Orbán Balázs CD22) | Chodnewit (nipholith), a kriolittal és chiolittal rokon ásvány, […] különösen a chiolittal egyezik meg, melylyel együtt is terem (Miask granitjában), csakis alkotó erejének más arányu összetételében és a valamivel nagyobb fajsúlyban (3,00-3,006) tér el tőle (1893 PallasLex. CD02) | Ha a medve jóltáplált, nagy segítségére van az úszásnál a nagy hájtömeg; mert ezáltal a test átlagos fajsúlya megközelíti a víz fajsúlyát (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A mustárgáz 14.3 C fokon megdermed, 216 fokon forr. Fajsúlya 1.26 (1938 Riadó! 2138001, 304) | A vizeletvizsgálat a vizelet fajsúlyát, a fehérje- és cukortartalmát, a benne levő epefestéket és a vizelet üledékét mutatja meg (1961 Buga László 9075001, 192) | A föveny lecsurgott a lejtőn, s az aranyszemek fajsúlyuknál fogva fennakadtak a pokróc szálain (1991 Magyar néprajz CD47) | A cirkon fontos fizikai tulajdonságai nagy keménysége (a 10 fokú keménységi skálán 7,5) és fajsúlya (4,5), aminek következtében rendkívül ellenálló (1997 Természet Világa CD50) | Száraz ülepedés során a részecskék a felszín közelében – fajsúlyuktól és a felszín érdességétől függő mértékben – felfogódnak (1998 Természet Világa CD50) | a fát nem apróra darálják, hanem keskeny, hosszú „háncsot” készítenek belőle. Ezt keverik műgyantával és préselik lapokká. A fajsúlya általában könnyebb, így az ára is olcsóbb (2000 Magyar Hírlap CD09) | Az ittrium alumíniumötvözetének nagy jövője van a repülőgép- és rakétagyártásban, mivel szilárdsága megközelíti az acélét, fajsúlya viszont csak fele annak (2002 Tőkés Béla–Dónáth-Nagy Gabriella 3326002, 213).
2. (rendsz. birtokszóként) ’vmely személy, csoport v. szervezet ereje, befolyása, hatalma’ ❖ Szabad-e nekünk igyekeznünk, hogy a szellemi munkások társulás útján fokozzák a maguk egyéni jelentőségét, erejét és fajsúlyát a közönséggel, és ha kell, a papírlepedőkkel szemben is? (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Látják, mint növekszik tömegben és fajsúlyban a munkásosztály (1906 Ady Endre CD0801) | [I. Ferenc király] közvetlenül a mohácsi vész után még nem volt tisztában azzal a változással, mely Magyarország fajsúlyában, európai politikai értékében beállott (1928 Szekfű Gyula CD42) | A kisgazdapárt körül egyre sűrűbben jelentkező problémák, botrányok érezhetően csökkentik az FKGP fajsúlyát a koalíción belül? (2000 Magyar Hírlap CD09).
2a. (rendsz. birtokszóként) ’jelentőség, fontosság, ill. gondolati mélység, gazdagság’ ❖ A magyar kultusz-kormány gondosan megmérvén vállalkozásunk fajsúlyát, kiemelendő áldozatkészséggel fordult ügyünk felé (1907 Malonyay Dezső CD07) | A beszédet – talán éppen tudományos fajsulya miatt – kevesen hallgatták, de a kik megfigyelték: élénk tetszésel fogadták (1910 Budapesti Hírlap dec. 17. C4698, 3) | [Szigligeti Ede] könnyedén versel, értelmesen, unalmasság nélkül, de párbeszédeinek fajsúlya csekély (1933 Pintér Jenő CD44) | [Kemény Zsigmond az 1850-es években írott műveiben] könnyedségre törekedve az anyagból kevesebbet markolt, semhogy a nagy regények fajsúlyát elérhette volna (1942 Németh László² 9485036, 356) | ez a műveltség, ez az értelmiség, s vele a lap szakcikkeinek mélysége, fajsúlya sem volt valami nagy (1965 Németh G. Béla CD53) | a regények művészi megformáltsága néha egyenetlen, az ötletek fajsúlya különböző (1989 Mészáros Sándor 2001014, 75) | [a] Babes–Bolyai elnevezéssel működő intézmény keretein belül a magyar nyelvű oktatás jelentősége és fajsúlya fokozatosan csökkent (1995 Magyar Hírlap CD09) | Nagyszerű alkotókkal és alkotásokkal kényeztettek el minket. Néhány kiragadott név talán érzékeltetheti a kiállítások fajsúlyát, stílusát (1996 Bircher Erzsébet CD52) | [Psota Irén] nem volt elég tragikus, […] a fajsúly hiányzott az alakításából (2002 Magyar Hírlap CD09).
ÖE: ~mérő.
Sz: fajsúlyú.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.