fakadás fn 

1. ’a fakad igével kifejezett történés’ ❖ [A tüdő fekélyének] fakadáſa utánn mit kell tſelekedni (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [717]).

2. ’a föld mélyéből előtörő víz; forrás, ill. vmely folyó, folyóvíz forrása’ ❖ Ér [=] forrás, forradék, fakadás, tsorgó, tsorogvány, fakadék (1784 Kisded szótár C0815, 20) | a’ 90 mért fldtl még fel felé 180 mért fldet lehet számlálni a’ Volga’ fakadásaig (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352009, 42) | [a mohos rétek] halványzöld színét száraz helyeken hússzínű hangabokor, források fakadásánál káka- és nádrétegek szakítják félbe (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Zavaros, sáros és gőzölgő fakadás gyógyít engem a mama-földből (1933 Babits Mihály CD01) | A forráslápok a források fakadásánál keletkeznek (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2a. ’árvédelmi töltés mentett oldalán árvíz hatására felfakadó v. felszivárgó víz, buzgár v. belvíz’ ❖ A megtelt Duna-árok felnyomta a talajvizet és a gáttal védett legelő is tele volt fakadással (1926 Pesti Napló nov. 23. C8704, 9) | két nap és két éjszaka dolgoznak már egy rendkívül erős buzgárcsoport elfojtásán. A legnagyobb — fél méter átmérőjű — fakadás körül még legalább 10 kisebb buzgárból ömlik a víz (1965 Népszabadság jún. 22. C4815, 1).

3. ’az a folyamat v. jelenség, hogy tavasszal vmely növény, kül. szőlőtőke hajtani kezd, ill. ennek mint folyamatnak a későbbi termés szempontjából tekintett minősége’ ❖ hogy Éghajlatunknak idegen szüleménnye légyen a’ szederfa, bebizonyitja Leveleinek sokkal előbb hullajtása, és sokkal későbben lévő fakadása mint valamennyi egyéb fák nemeinek (1822 Tudományos Gyűjtemény C5541, 82) | hosszas gödör ásatik őszszel levélhullás után vagy tavaszszal, jóval fakadás előtt; a’ jó falu szőlőtőröl levágott érett venyigék egymáshoz 3-4 hüvelknyire beültettetnek (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 44) | A fejértemplomi kerületben Temes vármegyében a szárazság miatt a fakadás rossz. A gyengén fakadt tőkéken a szőlőtermés nem látható. Krassóban a szőlők jól fakadtak és bő termés remélhető. A kecskeméti kerületben is hiányos volt a fakadás (1908 Pesti Napló máj. 22. C5324, 16) | [A nyárfa] tavaszi levelei kerekdedek, a lemeznél rendesen hosszabb nyéllel, szabályosan, sűrűbben és élesebben fogasak (mindkét oldalukon rendesen 8-12 foggal), alul fakadáskor kopaszak (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 153) | Gyakorta jártam a Hegyalját fakadástól szüretig, igyekezve osztozni a kapás ember gondjában, reménységében (1964 Népszava júl. 12. C4828, 8) | és aradi borvidéktől a Küküllő mentéig és a Szászföldig, mindenütt karózták és karózzák ma is a szőlőket. A felkarózás ideje tavasszal, fakadás után van (1999 Magyar néprajz CD47).

3a. (vál, átv is) ’az a természeti folyamat v. jelenség, hogy tavasszal a természet megújul, felébred, ill. ennek időszaka’ ❖ mindenütt csak fakadás, csak kezdet, csak bimbózás vagyon. Mi is lehetne tartós, nagy és tökéletes ezen kis hézagban a bölcső és koporsó között? (1813 Katona József 8226003, 201) | a természet szines ragyogása, virágillata, az élet, a fakadás e pompája (1925 Népszava máj. 29. C7493, 8) | fokozódó izgalma a fáradhatatlan megtermékenyülésnek, mely a fakadásbaborult tájjal lélegzik együtt (1948 Berda József 2002007, 22) | még hő ez [az illat], új, mint zengő fakadáskor Frissen fuvallt, első mézű, meleg (1965 Fodor József C6882, 1837) | Vessünk véget a magányos estéknek! Jelentkezzen, aki szívesen megismerkedne egy 40 éves, 175 cm magas elvált üzemmérnökkel. „Fakadás M. 775” jeligére a hirdetőbe (1989 Magyar Nemzet márc. 29. C8364, 8).

4. (kissé rég, átv is) ’〈növényi részként:〉 hajtás v. rügy’ ❖ egy élöfa hozzám ugorván, és az ö ágat [!], mellynek ſudarán hat fakadáſi, mint megannyi ujjai valának, leereſztvén, azok által engem fektembül felemelt (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 17) | Hát ti, megragadt kis óltások? És ti jól indúlt fokadások? Szép növéstek megszűnt újúlni, Gyenge hajtástok kezd sárgúlni (1796 Fazekas Mihály CD01) | Az idő új fakadást növesztend szíveden, melly bár késő virággal jutalmam leszen (1841 Athenaeum C0022, 107) | Nincs károsabb szokás, mint a nyurga szálas fának derekáról, – mindjárt az ültetés évében, – minden mutatkozó fakadást, mihelyt előtűnik, letaszigálni vagy lemetélni (1877 Bereczki Máté C1047, 16) | [az] ormányos bogár a szőlő duzzadó szemét vagy fesledező fakadását rágja el (1933 Az állatok világa ford. CD46).

5. (/ritk, átv is) ’〈ember v. állat testén:〉(nedvvel telt v. nedvedző) duzzanat, csomó, kelés stb.’ ❖ [a peremizs a] varat sömört, és fakadáſokat gyógyítthatja, valaki ez fü ki-fatsart levével azokat moſogatja (1775 Csapó József 7062001, 66) | A’ Gyöngyök [ti. az igazgyöngyök] eredetét Plinius az égi harmatnak tulajdonítja; Aldrovandus a’ tsigaházban lévő tsiga fakadásainak (1823 Hasznos Mulatságok C8318, 19) | [a reklámozott kenőcs] elmulasztja a szeplőket, májfoltokat, pörsenéseket, orrvörösséget, fakadásokat, mitesszereket, himlőhelyeket, egyszóval az arc és a test minden tisztátlanságát (1896 Budapesti Hírlap dec. 20. C4743, 31) | Fakadásra macskaszőrrel kevert kemény tejfölt tesznek (1935 Ethnographia C6945, 29) | [A borbély] a beretváláson, nyíráson, hajfodorításon, szakálverésen kívül sebeket, fakadásokat és daganatokat gyógyított, fogat húzott, köpölyözött (1961 Népszava okt. 11. C4825, 4) | gennyes fakadás a nemzet testén (2001 Magyar Hírlap CD09).

Sz: fakadású.

Vö. CzF.; ÚMTsz.