fakadozik tn ige (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (kissé rég)
1. ’〈több forrás〉 itt-ott feltör, előtör v. működik, ill. 〈folyékony anyag a föld mélyéből〉 több helyen, itt-ott a felszínre jut’ ❖ Az egész vidék, melly ezen Város határához tartozik, merő Büdöskö kavicsos,’s azért a’ Rézvíz, nem csak a’ Bányákban, hanem kívűl a’ föld színén is számos és bő forrásokból fakadoz (1818 Tudományos Gyűjtemény C5492, 7) | a fenyves fölötti havasi réten, a hol a bocskoros juhász legelteti nyáját s forrás forrás után fakadoz (1894 Herman Ottó C2085, 41) | Az itt valamikor lezajlott vulkáni forrongások nyomai a még ma is fakadozó gázforrások (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | sok helyütt fakadozik a kárpáti homokkő rétegeiből a fekete vagy zöldes-barna, ritkábban sötét vagy világossárga kőolaj (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).
1a. (átv is) ’〈folyó, folyóvíz〉(nem nagy erővel előtörve) ered vhol, vhonnan, vmiből’ ❖ Innen Kúma, s Török folyamok fakadoztanak, és Kúr, Hves italt embernek adók (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358001, 5) | Krassó- és Hunyadmegyét egymástól elválasztó hegyfokbul fakadoz a’ Béga (1838 Természet C0405, 168) | Az iskolai kéregetések eltörlendőknek nem javasoltattak, a minthogy ezekben is egyik forrás fakadozik még, részint szegényebb tanodáink, részint szegényebb tanulóink gyámolitására (1846 Hetilap CD61) | egy jó izü bár nem bő forrásviz fakadoz (1849 Szemere Bertalan C3936, 38).
2. (átv is) ’〈több hajtás, rügy stb.〉 egy időben, egyszerre, itt-ott fakad(ni kezd), ill. 〈rügy, bimbó stb.〉 kezd kibomlani, kifakadni v. közeledik ahhoz, hogy teljesen kifakad(jon)’ ❖ A’ Bimbódzó Szemeken pedig azokat értem, a’ mellyek már fakadozni kezdenek (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 188) | Hunnia’ kerte virúl: fakadoznak gyenge virági (1822 Vörösmarty Mihály 8524113, 211) | miként a kinyilt virág mellett a fakadozó bimbó, ugy ül Ilus édes anyja mellett (1857 Szegfi Mór 8430008, 96) | a középkori intézmények romjaiból az ujkor csirái fakadoznak (1894 PallasLex. CD02) | az iszlám sorra hódította meg a török népeket, elsorvasztva a kereszténység itt-ott már szépen fakadozó palántáit (1928 Hóman Bálint CD42) | kihajolva nézi, hogy ibolyák fakadoznak (2001 Csoóri Sándor 3080016, 101).
2a. vmire fakad (ritk, átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vmely növény fokozatosan virágot, gyümölcsöt stb. kezd hoz(ni)〉’ ❖ [a nyelv] a’ tökéleteknek magában hordja ugyan minden magvait, de [...] csak a’ mi időnkben fakadozik a’ maga szép virágzatjára (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 54).
2b. ’〈annak kif-ére, hogy a tavasz eljöttével a természet fokozatosan ébredezni, éledni kezd〉’ ❖ az ünnep alatt messzire menekülve a főváros szűk falai közűl a valahára fakadozó tavasz élvezésére, kéjvonatokon, gőzhajón, kerékpáron (1883 Fővárosi Lapok C8099, 715) | Csathó is elismerte, hogy [a húga] szép, de mintha éppen az hiányzanék benne, a mit a tavasz áraszt szerte a fakadozó természetben (1895 Budapesti Hírlap máj. 8. C4742, 2) | A város békésen, zavartalan örömmel élvezi a fakadozó tavaszt, lustán issza a forrósodó napfényt (1941 Keresztury Dezső CD10).
3. (rég) ’〈arcszőrzet, tollruha, szarv〉 serkenni v. kiütközni és fokozatosan növekedni kezd’ ❖ kis homlokodon ſzarvad fakadozott (1779 Miháltz István ford.–Vanie4re 7225006, 55) | [Jupiternek] leg ottan két keze lábakká változik, egéſz teſtén fejer gyapjú harmatozik, homloka tetein ſzarva fakadozik (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 93) | fakadozó szőkés bajuszú (1841 Magyar Nyelv C5909, 235) | Nézd, lenge tollam fakadoz már, Vállaimat s kezemet benőve (1862 Szász Károly² ford.–Horatius C3844, 219).
4. (átv is) ’〈ember, állat testén sebek, kelések stb.〉 egy időben, egyszerre itt-ott keletkeznek v. véreznek, nedvedzenek, 〈seb, kelés〉 folyamatosan v. ismétlődően vérzik, nedvedzik, ill. 〈seb(ek)ből v. vmely sebes testrészből vér〉(több helyen) folyik v. folyni kezd’ ❖ [A dühbe guruló atya] sárga képén barnás foltok fakadoztak, Szemeiben vörös erek dagadoztak (1796 Péteri Takáts József 7268006, 199) | Újjolag öszvecsap a’ két ősz: villámlik aczéljok Öldöklő fénnyel, derekokból vér fakadoz már (1832 Baksay Dániel 8359019, 103) | A társadalom testén fakadoznak a sebek. A fájdalmakat mindnyájan érezzük, de a gyógyítás módjában nem tudunk megegyezni. Az egyik enyhítő tapaszszal akarja befödni a sebet. A másik ki akarja vágni (1908 Pesti Hírlap ápr. 9. C5656, 11) | A szekérsor után furcsa vázlovak tántorogtak. Koszos szőrük között sárga tályogok fakadoztak, valamennyi sántított (1917 Mariay Ödön CD10) | Fakadozik a kelevény. […] Máshol bizony [...] könyörtelenül kiirtanák az egészet és alaposan megtisztogatnák fertőző helyét. Nálunk csak fakadozik… (1932 Népszava jan. 27. C7500, 1).
5. (-ból/-ből v. -tól/-től ragos bővítménnyel) (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely ismétlődő v. hosszan tartó dolog, ill. vmely dolgok sokasága, összessége vkitől, vmitől mint okozójától, ill. vmely helyről, korból ered〉’ ❖ a’ százados vetélkedések, nem a’ nyúgottiak’ uralkodásra vágyásábol, hanem a’ keletiek’ kevélységébl fakadoztak (1819 Tudományos Gyűjtemény C5505, 3) | éppen a’ legsürgetőbb életszükségink kielégitésére ösztönző természetünkbül – melly egészen állatok sorába helyez minket – fakadoznak, ha lelkünk reptét nem gátoljuk, az emberiség legszebb, legdicsőbb tettei (1831 Széchenyi István CD1501).
6. ’〈hangok, dallamok stb.〉(itt-ott v. megszakításokkal) felhangzanak, felzendülnek v. 〈vmely hang, dallam〉 fokozatosan kibontakozva felhangzik, ill. 〈fények〉 egy időben, egyszerre itt-ott előtűnnek, kigyúlnak v. 〈vmely fény, ragyogás〉 fokozatosan előtűnik (vhol, vmiből)’ ❖ Valami a’ Mélt. Bárót éri, az engemet is szorosan interesszál, ’s tudja, hogy én a’ Mélt. Báró érését, lelke kifejtődéseit ’s fakadozó ragyogását gyönyörködve nézem s várom (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 131) | Hangok fakadoztak a fény után (1846 Kelmenfy László C2041, 221) | az ember szivéből fakadozó dallamok (1856 Szegfi Mór 8430003, 18) | Bűvös ragyogás fakadoz (1866 Szelestey László C3926, 117) | Fakadoz dala zengzetes árja [ti. a lanté] (1891 Bartók Lajos C0873, 73) | Még egész világos volt, de már a légben fakadoztak a kis izzó lámpák (1915 Babits Mihály CD10).
7. ’〈(több) érzés, emlék, gondolat stb. (többekben)〉 megszületik, kezd kibontakozni, ill. szakaszosan v. ismétlődően fel-felmerül (vhol, vkiben v. vki lelkében, szellemében stb.)’ ❖ elevenebb melegségre ébreztettek vólna a ſok válogatott borok itala által a’ vendégek, és minden réſzrül sok külömb féle kérdések fakadoztak vólna közöttök (1777 Németh Antal¹ ford.–Morvan de Bellegarde C3321, 45) | [Az ifjúnak] megnyílt keble, kivánságok fakadoztak erében (1822 Vörösmarty Mihály 8524117, 216) | [Árpád] tekintget, Jó, vagy bal választ fog-e nyerni: de hallgata minden, S bánatos érzelmet látott fakadozni szemekbül (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358009, 422) | Majd a Meszlényi Lajos „megrovási kalandjai” mulattatták a Házat. Szakadatlan derültség fakadozott lazán összehalmozott ötletei felett (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | bosszúra rikoltó gyűlölet fakadozott a fegyveres férfiak lelkében (1916 Fehér Sándor CD10) | A mezők illata elnyomta [a ló] fakadozó emlékezéseit (1917 Mariay Ödön CD10).
8. ’〈vmilyen lelkiállapot, hangulat v. érzés〉(fokozatosan) megjelenik és kibontakozik, ill. 〈ezt tükröző gesztus〉(ismétlődően v. szakaszosan) fel-feltör, fel-felszakad (vhol, vhonnan)’ ❖ Siralom kezdett fakadozni sok Éven (1820 Perecsényi Nagy László C5517, 50) | keble mélyéből fakadozó vágyait nem közölheté mással (1858 Ormós Zsigmond C3365, 271) | a zokogás [...] alig hallhatóan fakadozott az elszorult keblekből (1877 Boross Mihály C1155, 201) | Csöndes mosoly fakadozott a mamelukok ajkain (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Ész szóhoz jut, sziv ujra érez, Reménység ujra fakadoz (1909 Palágyi Lajos ford.–Goethe 8348029, 42) | Itten a légbe kövér, guruló hahoták fakadoztak (1922 Kosztolányi Dezső 9359178, 94).
8a. vmire fakadozik (rég) ’〈annak kif-ére, hogy (fokozatosan) vmilyen lelkiállapotba, hangulatba kerül v. vmely érzést (így) kezd meg- v. átélni, ill. ezt vmely (szakaszos v. ismétlődő) gesztussal kimutatja vki〉’ ❖ Kedves barátom, Szemerénk – kit én 48 óra olta bírok – ’s én magam sikoltozásokra fakadozó örömmel érténk tegnap már késő estve érkezett leveledből, hogy Sztella megnyerte csakugyan azt az engedelmet, mellyet tőle Madarasy Űr megtagadott (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 11) | d’Argout minister ez úttal pompás dics-beszédet tartott a’júliusi revolutiora, mellyre a’ szélső bal és szélső jobb oldal hangos kaczagásra fakadozott (1833 Jelenkor C0225, 5) | midőn ’s haszon kézfogásra kényszerít, sok azelőtt egymást gyűlölő, siker’ kivívtakor, mint megnyert csata után barátságra fakadoz (1838 Széchenyi István CD1501) | Bede természetéhez képest hangos örömre fakadozott (1838 Kölcsey Ferenc C0109, 29).
9. (rég, ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely hangokat, szavakat (erős érzelmi töltettel, meg-megakadva) kiejt vki〉’ ❖ Töredezett szavak fakadoztak az ajkakról (1881 Vajkay Károly C4676, 5).
9a. vmire fakadozik ’〈annak kif-ére, hogy (erős érzelmi töltettel, meg-megakadva) beszél(ni kezd), szavakkal (így) kifejez, közöl vmit vki, ill. több személy több alkalommal (erős érzelmi töltettel) kifejez, közöl vmit〉’ ❖ [a hazafiak] azon felyűl hogy fejeket rázták, még ejnyékre, ahókra, ’s szt-ekre is fakadoztak (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 179) | A’ Kicsinyek gyakorta keserves panaszokra fakadoznak a’ Nagyok ellen (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 330) | a’ Báró, viszontlátásunk által elragadtatván, panaszokra fakadozott (1822 Szemere Pál C0030, 272) | [a gróf,] midőn félretevé könyvemet, ím ezen okoskodásra fakadoz: „El nem fojthatok azonban ez alkalommal is néhány bús sóhajtást, millyek minden alkalommal előtolakodnak annak szemléleténél, mik lehetnénk ’s mit vihetnénk-ki, ha erőnket összpontosítnók.” (1828 Széchenyi István CD1501).
9b. ’indulatosan beszél, heveskedik vki’ ❖ Igy fakadozik Bálint bús szégyenében, s Orlay sokára jöhete szóhoz (1834 Fáy András¹ C1714, 25) | Bartalnak, Gróf Pálffy kerületi táblai bíró, keményen oda beszélt, [...] a hevesen fakadozni kezdő Pálffyt Nagy Lajos elnöki titoknok gátlá meg beléptével (1839 Jászay Pál C0214, 365).
Vö. CzF. fakadoz; ÉrtSz.; TESz. fakad; ÉKsz.; ÚMTsz.