gátatlan l. gáttalan

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

gáttalan mn és hsz  gátatlan (rég) , gátlan (rég)

I. mn

1. (ritk) ’olyan 〈hely〉, ahol nincsenek árvízvédelmi gátak’ ❖ hol erős gátokat huztak, túl azon mosolygó vetések, kövér legelők vagy rétek virulnak; mig a gátatlan oldal messze elláthatlanul úszik vizben (1854 Pesti Napló jún. 10. C8636, [1]) | gátatlan partot a rengő, a végtelen tengernek (1917 Népszava jún. 10. C7485, 9).

2. (irod v. vál) ’olyan 〈mozgás, haladás v. mozgó dolog v. személy〉, amelynek v. akinek nem áll útjában semmilyen, a megállítására képes fizikai akadály, ill. olyan 〈út, pálya stb.〉, amelyen nincs ilyen akadály’ ❖ fél dárdavetésnyire látja Gáttalan űzőjét villogva nyomába rohanni (1825 Vörösmarty Mihály CD01) | Messzeláthattam volna a gáttalan síkon, de halandó szemnek köd is gát (1837 Tóth Péter 8491002, 161) | A friss, szabad levegőn a gáttalan mozgásnál [ti. korcsolyázásnál] az „arcra szint az élet pirja fest”, s ezzel szemben a szük terem embertömegének akadályai közt a lázas izgalomtól fölhevült arcok közti ellentét hivja ki a mi kritikánkat (1908 Pesti Hírlap febr. 18. C5656, 19) | a gáttalan szél, amely a hegyek közt bolyong (1928 Lanátor Pogány Ferenc CD10) | autóba ül, száguld, nyeli a kilométereket, mérföldeket, yardokat – gáttalanul halad előre (1972 Egri Csaba 1041002, 258).

3. (irod v. vál) ’olyan 〈megnyilvánulás, tulajdonság, jelenség stb.〉, amelyet nem akadályoz, hátráltat v. nehezít semmilyen gátló tényező, körülmény’ ❖ Ott küzd az ember A’ vészözönnek Gátlan dühével (1821 Kisfaludy Károly 8242002, 60) | – Hol van a missz? – kiálta rá Eliz, minden ízében reszketve a gáttalan indulattól (1862 Jókai Mór CD18) | a magyar politikai géniusz más területeken sokkal gáttalanabbul érvényesülhet, mint az irodalomban (1939 Szerb Antal 9668011, 85) | Tárgyilagosan el kell ismerni azonban: indokolt a foci gáttalan népszerűsége (1974 Zsolt István 9808004, 199) | Őseink nyíltan és együtt élték meg a gyászt, akárcsak a keresztelő vagy a lagzi örömét. Ilyenkor gáttalanul szomorkodtak vagy örömködtek (2001 Magyar Hírlap CD09).

II. hsz (irod v. vál)

1. (átv is) ’mozgásában, haladásában, terjedésében fizikai akadályoktól nem hátráltatva, lassítva’ ❖ Az erős gátlan előre tör (1823 Kisfaludy Károly C0031, 237) | itt nincs lomb, nincs árnyék s a nap fénye gáttalan hull rá a sarcophagok márványára (1883 Nemzet nov. 5. esti kiadás C0382, [2]) | szivében az Élet forrása tisztán s gáttalan árad (1929 Babits ford.–Goethe CD10) | fegyelmezetlenül, szertelenül, gáttalan hömpölyög cselekmény, vita, monológ, belső monológ, nemcsak árad, olykor ki is árad... (1977 Karinthy Ferenc C6894, 1483).

2. ’korlátok, akadályozó tényezők nélkül, szabadon, zavartalanul’ ❖ megromlott szív ’s lélekből eredő undok tetteit, húzamos időn keresztül gátlan gyakorlani (1832 Társalkodó C0404, [309]) | A vérontás folyt gáttalan (1846 Gondol Dániel ford.–Cooper C1887, 36) | Az ujonczozási összeirás már az egész megyére kész, ugy, hogy a sorozást az illető időben gátlan megkezdhetni (1854 Pesti Napló jan. 28. C8636, [2]) | Sajtószabadság? Hogyne, hogyne, kérem! Ki is akarna közülünk olyat, Hogy szivből, agyból gáttalan ne érjen Szedőhöz, géphez érzés, gondolat (1913 Budapesti Hírlap nov. 16. C4701, 37) | szívemből gáttalan rikkant a rajongás (1967 e. Monoszlóy Dezső C6886, 495).

Sz: gáttalanság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. gát; ÉKsz.

gátatlan lásd gáttalan
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
gáttalan melléknév és határozószó
gátatlan (rég)
gátlan (rég)
I. melléknév
1. (ritk)
olyan 〈hely〉, ahol nincsenek árvízvédelmi gátak
hol erős gátokat huztak, túl azon mosolygó vetések, kövér legelők vagy rétek virulnak; mig a gátatlan oldal messze elláthatlanul úszik vizben
(1854 Pesti Napló jún. 10.)
gátatlan partot a rengő, a végtelen tengernek
(1917 Népszava jún. 10.)
2. (irod v. vál)
olyan 〈mozgás, haladás v. mozgó dolog v. személy〉, amelynek v. akinek nem áll útjában semmilyen, a megállítására képes fizikai akadály, ill. olyan 〈út, pálya stb.〉, amelyen nincs ilyen akadály
fél dárdavetésnyire látja Gáttalan űzőjét villogva nyomába rohanni
(1825 Vörösmarty Mihály)
Messzeláthattam volna a gáttalan síkon, de halandó szemnek köd is gát
(1837 Tóth Péter)
A friss, szabad levegőn a gáttalan mozgásnál [ti. korcsolyázásnál] az „arcra szint az élet pirja fest”, s ezzel szemben a szük terem embertömegének akadályai közt a lázas izgalomtól fölhevült arcok közti ellentét hivja ki a mi kritikánkat
(1908 Pesti Hírlap febr. 18.)
a gáttalan szél, amely a hegyek közt bolyong
(1928 Lanátor Pogány Ferenc)
autóba ül, száguld, nyeli a kilométereket, mérföldeket, yardokat – gáttalanul halad előre
(1972 Egri Csaba)
3. (irod v. vál)
olyan 〈megnyilvánulás, tulajdonság, jelenség stb.〉, amelyet nem akadályoz, hátráltat v. nehezít semmilyen gátló tényező, körülmény
Ott küzd az ember A’ vészözönnek Gátlan dühével
(1821 Kisfaludy Károly)
– Hol van a missz? – kiálta rá Eliz, minden ízében reszketve a gáttalan indulattól
(1862 Jókai Mór)
a magyar politikai géniusz más területeken sokkal gáttalanabbul érvényesülhet, mint az irodalomban
(1939 Szerb Antal)
Tárgyilagosan el kell ismerni azonban: indokolt a foci gáttalan népszerűsége
(1974 Zsolt István)
Őseink nyíltan és együtt élték meg a gyászt, akárcsak a keresztelő vagy a lagzi örömét. Ilyenkor gáttalanul szomorkodtak vagy örömködtek
(2001 Magyar Hírlap)
II. határozószó (irod v. vál)
1. (átv is)
mozgásában, haladásában, terjedésében fizikai akadályoktól nem hátráltatva, lassítva
Az erős gátlan előre tör
(1823 Kisfaludy Károly)
itt nincs lomb, nincs árnyék s a nap fénye gáttalan hull rá a sarcophagok márványára
(1883 Nemzet nov. 5. esti kiadás)
szivében az Élet forrása tisztán s gáttalan árad
(1929 Babits ford.Goethe)
fegyelmezetlenül, szertelenül, gáttalan hömpölyög cselekmény, vita, monológ, belső monológ, nemcsak árad, olykor ki is árad...
(1977 Karinthy Ferenc)
2.
korlátok, akadályozó tényezők nélkül, szabadon, zavartalanul
megromlott szív ’s lélekből eredő undok tetteit, húzamos időn keresztül gátlan gyakorlani
(1832 Társalkodó)
A vérontás folyt gáttalan
(1846 Gondol Dániel ford.Cooper)
Az ujonczozási összeirás már az egész megyére kész, ugy, hogy a sorozást az illető időben gátlan megkezdhetni
(1854 Pesti Napló jan. 28.)
Sajtószabadság? Hogyne, hogyne, kérem! Ki is akarna közülünk olyat, Hogy szivből, agyból gáttalan ne érjen Szedőhöz, géphez érzés, gondolat
(1913 Budapesti Hírlap nov. 16.)
szívemből gáttalan rikkant a rajongás
(1967 e. Monoszlóy Dezső)
Sz: gáttalanság
Vö. ÉrtSz.; TESz. gát; ÉKsz.

Beállítások