gazos mn és fn 

I. mn

1. ’olyan 〈hely, terület〉, ahol (sok) gaz, gyom nőtt, amely gazzal ellepett’ ❖ [a Hanság] a’ temérdek vizre teritett földböl, gazos, nádós, rekettyés, ágos, fás, ſzenás ingoványból áll (1783 Molnár János C0292, 366) | [a sziksó] ollyan forma szolgálatot teszen a’ tőzekes réteken, az igen gazos vagy dudvás szántófőldeken, mint a’ mész, gipsz, hamu (1805 Pethe Ferenc 8364004, 142) | [a szalonka szereti,] ha a talaj nem igen gazos, füves, hanem fonnyadt korhadó levelekkel bővelkedő (1899 Chernel István CD34) | Túlzott megbecsülés-e a gazos ágyásnak a kertész gyomláló munkája? (1917 Babits Mihály 9014159, 249) | a leggazosabb területeken legelésző birka (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈(tömegesen nőtt) haszonnövény〉, amely gazzal, gyommal együtt nő, amelyben v. amely mellett sok a gaz, a gyom’ ❖ A’ melly buza tiszta, azt a’ föld szinéig, melly ellenben gazos azt magosabban, következendőképpen rövidebbre kell aratni (1835 Némethy József 8333016, 226) | A kapásnövényeket a kedvezőtlen időjárásban nem igen lehetett megmunkálni kellőleg s ezért több helytt gazosok (1891 Budapesti Hírlap júl. 28. C4738, 10) | az elvadult pázsiton tehenek legelték, nagy-nyugodtan, a temérdek gazos füvet (1927 Gyergyai Albert ford.–Gide CD10) | ennek a kolhoznak a területén gazos, paréjos burgonyát, muharral felvert tengerit, dudvás répát egyáltalán nem láttunk, pedig ez a kövér föld nagyon szüli a gazt, ha nem gondozzák (1949 Veres Péter 9771022, 33) | Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön (1990 Magyar néprajz CD47).

1b. (ritk) ’gyommagvakkal keveredett, szennyezett 〈vetőmag〉’ ❖ azon legjobb minőségü szántóföld, melyet rosszul mivelnek s gazos maggal vetnek be (1883 Nemzet jún. 12. C0382, [1]) | A termett búza és gabona megszorult, gazos, silány – vetőmagnak nem alkalmas (1947 Népszava aug. 20. C4837, 7) | Feljelentették többek között Vida János 70 holdas vasasi kulákot, aki szántóját gazos, teljesen használhatatlan vetőmaggal vetette be (1948 Szabad Föld okt. 24. C4848, [1]).

2. (rég) ’cserjékkel, bokrokkal, (kisebb) fákkal sűrűn, kuszán benőtt 〈hely, terület〉’ ❖ Melly sr, gazos, és tüskés, melly bokros az erd? (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 195) | [az őz] tölgy és bükmakkal vagy vad gyümölcsökkel él ’s gazos sűrü ligetekben tartózkodik (1835 Némethy József 8333017, 303) | Vadásztársamnak élesebb látás jutott osztályrészeül, egészen jól mozgott a cserjék és bozót között, megfogta a kezemet, úgy vezetett a gazosabb helyeken (1885 Mikszáth Kálmán CD04).

3. (kissé rég v. nyj) ’erőteljes növekedésű, dúsan, sűrűn nőtt 〈növény(i rész)〉 v. burjánzó, kusza 〈növényzet〉’ ❖ gazos fvek fogják bé-nni a’ mi sétáló helyeinket (1791 Szentjóbi Szabó László C3959, 97) | Polyvás fűvek. Eggyanyások. Nős virágúk. a) Gazos ſzárúk, ondótlanok; minden polyva eggy virág (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 71) | Nappal gazos kukuriczákban ’s avar fűben bujkálván a’ Fürjek, alkonnyal buza és köles tarlókra tartanak (1835 Némethy József 8333017, 305) | A tücsökmadarak színe is hasonlít a sűrű gazos bokrokhoz (1898 Chernel István CD34) | Csak a mag [elnevezése] búza, árpa, illetve rozs. A szár, a levelek: gaz. „Nagy gazza van az idén mindennek, lesz mivel fűteni”, „Jó gazos az idei árpa, mert kapott esőt” (1952 Magyar Nyelvőr C6004, 240) | [a sírokon] gazosan burjánzó füvek, garázdán pompázó virágok (1974 Galsai Pongrác 9171001, 36).

4. (rég) ’nádból, szalmából v. egyéb levágott és megszárított növényi részből készült 〈háztető〉, ill. ilyen tetejű 〈ház, épület〉’ ❖ Mert a’ halál mindent egyenlövé téſzen. [...] k a’ palotából, mi a’ gazos házból, Majd ki ſzollittatunk edgyenként e’ ſzázból (1789 Mátyási József C3065, 188) | Van télen, tavaszon füst, gőz ezerannyi minálunk, És mi hatása? miért nem hajtja el a vad oláhnak Kémény és padolat nélkűli gazos kalibáit? (1845 Arany János CD01) | –Látod az én házamat?... Gazos, gazos, de fa ég a kemenczében s meleg van (1885 Nemzet máj. 24. C0384, melléklet [3]) | gazos tető: gyékényből, nádból vagy szalmából készült háztető (1906 Magyar Nyelv C5848, 136).

5. ’olyan 〈takarmány〉, amelybe sok levágott, megszáradt gaz, gyom keveredett’ ❖ [hasznavehetetlen töredék keletkezik a] gazos, rossz, vagy romlott szénából (1979 Takács Lajos C6030, [227]) | Az erdei széna gyakran mohás, gazos, falevéllel kevert (1999 Magyar néprajz CD47).

5a. (rég v. nyj) ’növényi maradványokból álló, kül. szalmából visszamaradt 〈törmelék〉, ill. ilyen maradványokkal, törmelékkel v. egyéb anyaggal szennyezett, szemetes 〈anyag, kül. gabona szemtermése〉’ ❖ Ez illyen Tsév, vagy Tſatorna [ti. amelyen keresztül a takarmányt a juhokhoz el lehet juttatni], ſzükséges leg-kivált ezen okbúl, hogy a’ Juhokra, ſemmi ollyas ſzemétes vagy Gazos töredék ne hinteſsék (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 31) | A’ meleg vízben még gyorsabban felolvad az efféle só. A’ megivás eltt illik a’ vizet megſzrni; mert a’ só a’ mint a’ patikából vétetik nagyobbára gazos (1800 Nyulas Ferenc C3341, 96) | Zagota pedig a’ Bodrog között, és Szattmárbann szalmás, gazos trágya, a’ mivel a’ marha ólat télre körl tapasztják, melegítés végett (1832 Kassai József C5358, 62) | csak másfél liter gazos buzát adott egy kereszt (1893 Fővárosi Lapok C0161, 1972) | Az 1880-as években a csépelt vagy nyomtatott rozsot már szórórostával rostálták meg. Ez a rosta még a gazos szem felrostálásához készült (1930 Nyárády Mihály C6979, 94).

6. (kissé rég) ’aljasságokra, alávalóságokra képes, gonosz, becstelen, jellemtelen 〈személy, kül. férfi〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ viszsza ha ellenség Gazos ellenségre csap, illik igen (1805 Fabchich József C4939, 453) | foglaltatnék egybe mindenik nyelvel, annak a’ jó ízléssel eladott Litteraturája, mely [...] a’ Tudományok minden nemeiben a’ diszes beszéd és irás kútfejévé és vezérévé válna, és sok gazos Tudósoktól megmentene (1817 Tudományos Gyűjtemény C5489, 130) | Hékám, én azt mondom kendnek, hogy attól a kupicztól őrizkedjék kend, mert az gazos egy ember (1884 Magyar Nyelvőr C5951, 478) | Az a gazas asszony ellapta takarékpénztári könyvemet s nyolczezer forintom (1899 Abonyi Árpád C0482, 97) | Nem hijába hajkurászom el inned olyan kegyetlenül a gazos népeket (1909 Borsszem Jankó jan. 17. C5028, 13).

6a. (kissé rég, biz) ’ittas, részeg 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈állapot, tudat stb.〉’ ❖ Gazos: a bortól becsípett, pikós (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 44) | gazos v. bekáfolt. ittas (1880 Magyar Nyelvőr C5947, 378) | Rám fogta érte százszor is a vizes kötelet, mikor vasárnap esténkint gazos fejjel gyütt haza (1901 Pesti Hírlap nov. 28. C5649, 4) | Gazosan jön haza a tanyáról, másnap zug a feje, elszalad mindjárt a kaszinóba egy kis sörkurára (1921 Népszava szept. 4. C7489, 3).

7. (kissé rég, ritk) ’〈ingerültséget keltő, bosszantó, ill. neheztelést v. nemtetszést kiváltó dologra, helyre stb. vonatkoztatva〉’ ❖ egy keletkező szélroham egyszerre arcomba vágta a gazos nyíri homokot (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Azé a gazos tiz forintjáért nem azt pretengálta [= követelte], hogy immerfurt [= folyton] mögötte legyek? Tiz forintér! (1885 Borsszem Jankó jan. 18. C5004, 9) | szentugyse, letöröm a derekatokat, ha ezek a gazos malacok itt át tudnak törni!... (1915 Pesti Hírlap jún. 24. C5663, 4).

II. fn

1. ’egy területen növő gazok, gyomok alkotta sűrű növényzet’ ❖ Ha már ilyen tisztásra értetek a gazosból, kedves híveim! – várakozzatok egy kicsit (1879 Makróczy János C3015, 145) | A tengelicek, a kenderkék, a nyomoruságra jutott zsezsék most mind az árokpart gazosa fölött röpködnek, kóvályognak (1908 Budapesti Hírlap nov. 21. C4696, [1]) | anyám vett egy-két ványadt csirkét és levittük őket a vasúti gazosba legelni (1970 Marosi Gyula C6887, 597) | egy kisebb irtáson a térdig érő gazosban hirtelen egy madár rebbent fel előttem (1998 Természet Világa CD50).

1a. (ritk, nyj) ’cserjék, bokrok, (kisebb) fák alkotta sűrű, kusza növényzet’ ❖ [A sas] büszke fölénynyel kutatja át az alatta nyíló erdőt. Neki minden nyitva van onnan felülről. Benézhet a legsürübb gazosba is (1910 Pesti Napló júl. 3. C8688, 2) | gazos ’az erdőn előjövő galagonya, kökény és egyéb cserjecsoport’ (1973 Magyar Nyelvőr C6024, 336).

2. (kissé rég, biz) ’gazember, gazfickó, csibész’ ❖ Azt tudták a gazosok, ho’mmajd űk itt szépen meglapúnak, én meg maj keresem üket Amerika várossába (1888 Borsszem Jankó dec. 23. C5007, 6) | [Kerekes] nyomban el is indult a legszélső [lövész]árok széle felé, amely a túloldalon elásott komitácsi vadalmafájával egy vonalban volt [...]. Ha egyszer Kerekes célba veszi azt a gazost... (1914 Pesti Hírlap okt. 30. C5662, 11) | több a politikaji gazos, mint a tisztösséges betörő (1923 Borsszem Jankó jún. 16. C5042, 2) | Rászolgáltak régen a hóhér zsinegére ezek a gazosok (1926 Budapesti Hírlap aug. 7. C4714, 2).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. gaz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.