gazság fn 

1. (/kissé vál) ’az a tulajdonság, hogy vki aljasságokra, alávalóságokra képes, gonosz, becstelen, jellemtelen, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Orpheus. 8 darab. – A’ nyomtató gazsága miatt, ki tizenegy hónap alatt csak 2 árkust nyomtattatott, a 8dik darabnál félbeszakadt. Folytatódni fog (1793 Kazinczy Ferenc C2555, 424) | Akasszátok föl a királyokat! Szivöknek minden porcikája rosz, Már anyja méhéből gazságot hoz, Vétek, gyalázat teljes élete (1848 Petőfi Sándor CD01) | a könyörtelenség és gazság szükségképeni tulajdonsága a gazdag embernek (1913 Nagy Lajos 9472011, 39) | az agresszív külföldi beruházók, a megalázott és/vagy kilóra megvásárolt építészek, baksissal kielégített és vakká tett köztisztviselők gazsága, gyengesége mellett az egyre szaporodó ronda házak az emberek közömbösségének is köszönhetik létüket (1998 Népszabadság júl. 1. C7848, 3).

2. (/kissé vál) ’aljasságból, alávalóságból fakadó, gonosz, becstelen tett, cselekedet v. megnyilvánulás’ ❖ Bé jött mint az ár-víz a’ temérdek gazság Or-lopás, erö-ſzak, tsalás, fö ravaſzság Két ſzín, fen-héjázás, rágalom, gyilkosság Tékozlás, fösvénység, les, panaſz, torkosság (1774 Dugonics András C1484, 279) | [Hahóty Farkasnak] van nagy csőcselékhada, S mintha volna céhben: Kitanitja az öreg Sok gazságra szépen (1854 Tompa Mihály CD01) | világos, hogy ő volt a tolvaj s most már minden reményem elenyészett, hogy valaha megkapjam. Ez nagy gazság volt a hadnagytól (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102006, 69) | [Móricz Zsigmond Tündérkert című regényében] nem sajnálta a fáradságot a históriai anyag összehordásától. Ha a nemi élet gazságait nem helyezte volna annyira előtérbe, regényét méltán odaállíthatnók a klasszikus magyar történeti regények élére (1940 Pintér Jenő CD44) | Hogy harcoljon azért a kisemberért, aki talán nem is tudja pontosan megfogalmazni baját-baját, [...] s csak azt tudja, hogy valami nagy gazság történt vele (2010 Szabad Föld dec. 10. C8396, 7).

2a. (vál) ’vmely tettnek, cselekedetnek, történésnek stb. az a tulajdonsága, hogy aljasságból, alávalóságból, becstelenségből fakad, ártó célú v. hatású, ill. tett, cselekedet, történés stb. ilyen volta’ ❖ a’ sértő’ elveinek gazsága elismerhetlen vala (1837 Athenaeum C0014, 144) | Cseh Lajos és Zadravecz József notórius sztrájkbontó, akik cselekedetük gazságának tudatában uszitanak a szervezett munkásság ellen (1913 Népszava nov. 25. C7481, 15) | Én, én szeretem az életet, ennek a világnak az életét, az életét, úgy, amint van, ezt a kutya életet! Szeretem, ámbár brutális, silány, durva; szeretem, ámbár mocskos, piszkos, züllött; szeretem, ámbár ostoba, bárgyú, kegyetlen; szeretem erkölcstelenségében, aljasságában, gazságában, piszkaival, csúfságaival, bűzeivel, korrupcióival, fertőzéseivel (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 315) | a háború borzalmai, elsősorban Claude Simon La Route des Flandres-jában (a francia vereség a hitleri háborúban): a háború értelmetlensége, gazsága (1967 Szentkuthy Miklós 9664013, 310) | Ön elismeri Trianon gazságát, amikor színmagyar területeket is leszakítottak az ezeréves magyar állam testéről (1994 Népszava jan. 25. C7459, 7).

3. (rég) ’(undorító, )szenny(ező anyag), mocsok v. szemét’ ❖ az épületek’ nagysága ’s tömöttsége miatt, a’ ſzél bennek ſzabadon nem járhat; – annyival is inkább, ha minden-féle ſzemetet, moſodékat az uttzára hánynak; jó pervátákat [= árnyékszékeket] nem tartanak, vagy azokat nem tiſztitják; ſemmi viz rajtok, melly a’ gazságat ki-moshaſſa, keresztl nem foly (1786 Mátyus István C3067, 246) | mikor valaki viſels léſzen egy ſereg gyermek el-késéri a’ viz partra, és bé hajigálják minden-féle gazsággal azután abból ki-feredik, külömben fátális lenne a’ ſzülés (1794 Parnasszusi időtöltés C0125, 132) | Halottak mosása, kivitele (még pedig nem az ajtón, hanem a’ ház oldalán vágott nyíláson), eltemetése, háznál gyűlt gazságok kihordása ’sat. az ő dolgaik [ti. a páriáké]. Ezért ők magok is tisztátalanok, más rangbeli hindut nem illethetnek még csak lehelletekkel is (1834 Vasárnapi Újság C0427, 172).

4. (ritk, nyj) ’gaz (levágott tömege), ill. bozót’ ❖ Tërítünk rá gazságot (a szérűre, mikor készítik) és jó megtapostattyuk (1896 Magyar Nyelvőr C5844, 432) | gazság: bozót (Nógrádszakal) (1935 Magyar Nyelv C5876, 197).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. gaz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.