🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

tuberkulózis fn 4A

(Orvos) ’〈embernél, szarvasmarhánál, es. egyéb állatoknál:〉 kül. a Mycobacterium tuberculosis v. a Mycobacterium bovis nevű baktérium által okozott fertőző betegség, amely főként a tüdőben keletkező gyulladásos elváltozások, gümők képződésével jár, de megtámadhat számos más szervet és szervrendszert, pl. a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást okozva, ill. a nyirokrendszert, görvélykórt okozva, valamint a mellhártyát, veséket, csontokat, ízületeket stb.; gümőkór, tébécé’ ❖ Tuberculosisra való hajlamnál [alkalmazható a szer] (1867 Budapesti Szemle C7542, 82) | melle hörgött, s tompán köhécselt; ujjai hosszúk és soványak voltak, s körmei kékellettek, a tuberkulosis csalhatatlan jeléül (1879 Teleki Sándor 8474006, 243) | Bovovaccin, ojtóanyag a szarvasmarhák tuberkulózisa ellen. Behring állította elő 1901. oly módon, hogy az emberi tuberkulózis bacillusának tenyészetét léghíjas térben beszárította (1911 RévaiNagyLex. C5699, 638) | [A gümőkór bacilusa] leggyakrabban az ember tüdejében élősködik, és tüdőgümőkórt okoz, de a csontokban, mirigyekben, bélben, hashártyán, vesékben, bőrben, idegrendszerben is okozhat gümőkórt, tuberkulózist (1961 Buga László 9075001, 173) | [1944-ben] megtalálták a világszerte pusztító tbc gyógyítására alkalmas antibiotikumot. Tíz évvel később az Egyesült Államokban már gyakorlatilag felszámolták a tuberkulózist (2004 Németh Dorottya ford. 3245003, 330).

a. ’e betegség által okozott járvány’ ❖ Legjobban pusztít Budapesten a tuberkulózis, tüdő- és mellhártyalob és a bélhurut (1888 Pesti Hírlap ápr. 19. C5636, 7) | A tuberkulózis pusztítását az antihigienikus építkezésre is szokás visszavezetni (1933 Nagy Lajos 9472016, 35) | az orosz határokat átlépő tuberkulózis a XXI. század jelentős járványa lehet (1999 Népszava szept. 6. C6268, 9).

Ö: csont~.

Sz: tuberkulózisos.

Vö. ÉrtSz.; ÉrtSz.; IdSz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
tuberkulózis főnév 4A
(Orvos)
〈embernél, szarvasmarhánál, es. egyéb állatoknál:〉 kül. a Mycobacterium tuberculosis v. a Mycobacterium bovis nevű baktérium által okozott fertőző betegség, amely főként a tüdőben keletkező gyulladásos elváltozások, gümők képződésével jár, de megtámadhat számos más szervet és szervrendszert, pl. a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást okozva, ill. a nyirokrendszert, görvélykórt okozva, valamint a mellhártyát, veséket, csontokat, ízületeket stb.; gümőkór, tébécé
Tuberculosisra való hajlamnál [alkalmazható a szer]
(1867 Budapesti Szemle)
melle hörgött, s tompán köhécselt; ujjai hosszúk és soványak voltak, s körmei kékellettek, a tuberkulosis csalhatatlan jeléül
(1879 Teleki Sándor)
Bovovaccin, ojtóanyag a szarvasmarhák tuberkulózisa ellen. Behring állította elő 1901. oly módon, hogy az emberi tuberkulózis bacillusának tenyészetét léghíjas térben beszárította
(1911 RévaiNagyLex.)
[A gümőkór bacilusa] leggyakrabban az ember tüdejében élősködik, és tüdőgümőkórt okoz, de a csontokban, mirigyekben, bélben, hashártyán, vesékben, bőrben, idegrendszerben is okozhat gümőkórt, tuberkulózist
(1961 Buga László)
[1944-ben] megtalálták a világszerte pusztító tbctuberkulózis gyógyítására alkalmas antibiotikumot. Tíz évvel később az Egyesült Államokban már gyakorlatilag felszámolták a tuberkulózist
(2004 Németh Dorottya ford.)
a.
e betegség által okozott járvány
Legjobban pusztít Budapesten a tuberkulózis, tüdő- és mellhártyalob és a bélhurut
(1888 Pesti Hírlap ápr. 19.)
A tuberkulózis pusztítását az antihigienikus építkezésre is szokás visszavezetni
(1933 Nagy Lajos)
az orosz határokat átlépő tuberkulózis a XXI. század jelentős járványa lehet
(1999 Népszava szept. 6.)
Sz: tuberkulózisos
Vö. ÉrtSz.; ÉrtSz.; IdSz.

Beállítások