analógia fn 6A
1. (Tud is) ’vmilyen szempont szerinti egyezés, hasonlóság, párhuzam okukban, eredetükben eltérő jelenségek, dolgok stb. között, ill. vmivel ilyen párhuzamosságot mutató jelenség, dolog’ ❖ a’ közönséges ſzokáson megersödött hasonlótosságot, az analógiát (1805 Révai Miklós 7283017, 13) | A’ nép erkölcsére ezer meg ezer könyv nem tesz annyit, mint egy kézzel fogható analogia, vagy is szemmel látható eleven példa (1832 Cserna János 8496001, 22) | alkotmányos államban a tanszabadság és a sajtószabadság között a lehető legnagyobb analógia létezik (1868 Eötvös József 8126054, 405) | az úri irodalom mibenlétének érzékeltetésére egy angol analógiát hozunk fel (1934 Szerb Antal 9668028, 206) | látszólag bizonyos analógia van az „értelmes” automaták munkája és az agy összetett munkája között (1959 Valóság ford. 2056027, 30) | a nyelvi változások sok analógiát mutatnak is a divatváltozásokkal (1972–1975 Martinkó András 1104002, 401) | a történelmi analógiákkal mindig csínján kell bánni (1992 Enyedi György–Tamási Péter 2017001, 4).
1a. (birtokszóként -ra raggal nu-szerűen) ’vmihez hasonlóan, vmihez igazodva, vminek a mintájára, ill. vmihez mint hasonlóhoz mérve, vminek az alapján’ ❖ ha a népdal, népmese, népballada neveket tekintjük, amelyek analógiájára neveztetett el a népszínmű, egészen más magyarázatot nyerünk (1873 Gyulai Pál 8173012, 529) | [A természettudományos világnézet] a szellemi világ jelenségeit a természeti világ analógiájára próbálta megmagyarázni (1942 Magyar művelődéstörténet CD43) | Az isteni teremtés analógiájára elképzelt romantikus alkotásfilozófiát (1992 Dávidházi Péter 2016009, 326).
2. (Tud) ’a hasonlóság megállapítása, ill. az ezen alapuló következtetés mint gondolkodási művelet’ ❖ politikában nem vagyunk az analogia vak bálványozói (1842 Kossuth Lajos CD32) | [a kritikus] állításainak a deductio, inductio vagy analogia útján némi alapot képes találni (1860 k. Gyulai Pál 8173006, 369) | Már maga az analógia is hibás (1959 B. Nagy László 9474001, 204).
3. ’Vmely szabálynak, szabályszerűségnek az alkalmazása, kiterjesztése más jelenségre.’
3a. (Jog) ’vmely esetre – rá vonatk. jogszabály hiányában – hasonló esetre vonatk. jogszabály alkalmazása, ill. vmely okból nem szabályozott tényállásra vonatk.-an a jogi szabályozás pótlása a jogrendszer egészéből levezethető módon’ ❖ az Instructio szorosan véve az egyházi személyekre vonatkozólag követendő eljárást szabályozza, ez azonban analogia utján a világiak ügyeiben is alkalmazható (1893 PallasLex. CD02) | A magánjogi (polgári jogi) analógia erre [ti. a megszűnt tanács utáni önkormányzati jogutódlás tartalmára] legfeljebb részlegesen használható (1992 Szamel Lajos 2034002, 201).
3b. (Nyelvt) ’vmely nyelv működésének az a mechanizmusa, ill. a nyelvi változásnak az a módja, mely a szabályostól, a tipikustól eltérő alakokat a szabályos fő típushoz igazítja, annak mintájára alakítja’ ❖ az Magyar Nyelvnek Analogiájával meg edgyező új szókat faragunk (1788 Kazinczy Ferenc C2554, 159) | Az analogia néha ott is működik, a hol tényleg nincs alapja; […] ide kell sorolnunk a népetymologia okozta hangváltozásokat (1895 Balassa József 8407008, 50) | Az analógia mint újító erő azon a közbeeső területen tudja hatását kifejteni, ahol azok a formák helyezkednek el, amelyeket környezetük nem támogat eléggé (1973 Hernádi Miklós 1066001, 22).
ÖU: alap~.
ÖE: ~rendszer.
Sz: analógiai.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; IdSz.