apaszt ige 5a2

1. ts ’apadást okoz, csökkenést idéz elő vminek a számában, mennyiségében, mértékében’ ❖ kutyák, matskák, ették [a sáskát] mikor kapták; de ezek nem sokat apasztották (1782 Magyar Hírmondó C0270, 444) | mindez épen nem apasztotta megérkezése feletti örömünket (1877 Balázs Sándor¹ C0746, 171) | nem volna-e okosabb a 46 akadémiai előadást kettőre apasztani (1894 Bartalus István C0850, 245) | Ó, boldogok, kik még hiszik, Hogy a tudás a zűrzavart apasztja! (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 45) | egy vállalkozás az abban önkéntes alapon részt vevők pénzét forgatja és – ügyessége szerint – apasztja vagy gyarapítja (1995 Magyar Hírlap CD09) | Így a csaknem 300 fős városházi dolgozók létszámát 200 alá kívánják apasztani (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vízmagasságot〉 csökkent, kisebbít’ ❖ a’ Napkeleti szél … a’ vizet sokat apasztotta (1799 Magyar Kurír C0335, 321) | a kút vizét sem apasztaná (1992 Magyar László András 2016013, 367) | A ma is látható mély árkok azonban csak a víz szintjét apasztották (1995 Természet Világa CD50) | Gátszakadás apasztotta a Tiszát (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (tárgy n. is) ’〈kötésben, horgolásban több szem egybehurkolásával〉 a szemek számát csökkenti; fogyaszt’ ❖ ÉrtSz.

1c. (átv is) ’〈duzzanatot, ill. (meg)duzzadt dolgot〉 kisebbít, lohaszt, es. kiürít’ ❖ két júhnak apasztya naponként Domborodott tlgyét (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 322) | ezek az ős szenvedély-folyamok szükség szerint duzzasztható és apasztható csatornákká szelídüljenek (1935 Nagy Endre CD10) | a túl szigorú jogi szabályozás apasztja a fogyasztók pénztárcáját (2000 Byte Magazin CD38).

1d. ’〈gond, nehézség, lelki fájdalom stb.〉 sorvaszt, (el)emészt, kínoz vkit, vmit’ ❖ Merő És puszta álom, pusztább semminél ’S ártalmasabb; mert vért, velőt apaszt (1834 Vörösmarty Mihály 8524402, 89) | Fortyant ronda hevét … aggó gond sem apasztá (1879 Szabó Dávid C3764, 55) | éreztem bennem forrni a tavaszt, éreztem szűzi törzsömön, hogy szenvedély apaszt (1911 Babits Mihály ford. CD10).

2. tn (Mezőg) ’〈tejelő állat〉 egyre kevesebb tejet ad’ ❖ ÉrtSz.

3. tn (nyj) ’〈jószág〉 fogy, soványodik’ ❖ ÉKsz.

Ö: el~, ki~, le~, meg~.

ÖE: apasztójegy.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. apad; ÉKsz.; ÚMTsz.

apaszt ige 5a2
1. tárgyas
apadást okoz, csökkenést idéz elő vminek a számában, mennyiségében, mértékében
kutyák, matskák, ették [a sáskát] mikor kapták; de ezek nem sokat apasztották
(1782 Magyar Hírmondó)
mindez épen nem apasztotta megérkezése feletti örömünket
(1877 Balázs Sándor¹)
nem volna-e okosabb a 46 akadémiai előadást kettőre apasztani
(1894 Bartalus István)
Ó, boldogok, kik még hiszik, Hogy a tudás a zűrzavart apasztja!
(1959 Jékely Zoltán ford.Goethe)
egy vállalkozás az abban önkéntes alapon részt vevők pénzét forgatja és – ügyessége szerint – apasztja vagy gyarapítja
(1995 Magyar Hírlap)
Így a csaknem 300 fős városházi dolgozók létszámát 200 alá kívánják apasztani
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
〈vízmagasságot〉 csökkent, kisebbít
a’ Napkeleti szél … a’ vizet sokat apasztotta
(1799 Magyar Kurír)
a kút vizét sem apasztaná
(1992 Magyar László András)
A ma is látható mély árkok azonban csak a víz szintjét apasztották
(1995 Természet Világa)
Gátszakadás apasztotta a Tiszát
(2000 Magyar Hírlap)
1b. (tárgy n. is)
〈kötésben, horgolásban több szem egybehurkolásával〉 a szemek számát csökkenti; fogyaszt
ÉrtSz.
1c. (átv is)
〈duzzanatot, ill. (meg)duzzadt dolgot〉 kisebbít, lohaszt, es. kiürít
két júhnak apasztya naponként Domborodott tlgyét
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
ezek az ős szenvedély-folyamok szükség szerint duzzasztható és apasztható csatornákká szelídüljenek
(1935 Nagy Endre)
a túl szigorú jogi szabályozás apasztja a fogyasztók pénztárcáját
(2000 Byte Magazin)
1d.
〈gond, nehézség, lelki fájdalom stb.〉 sorvaszt, (el)emészt, kínoz vkit, vmit
Merő És puszta álom, pusztább semminél ’S ártalmasabb; mert vért, velőt apaszt
(1834 Vörösmarty Mihály)
Fortyant ronda hevét … aggó gond sem apasztá
(1879 Szabó Dávid)
éreztem bennem forrni a tavaszt, éreztem szűzi törzsömön, hogy szenvedély apaszt
(1911 Babits Mihály ford.)
2. tárgyatlan (Mezőg)
〈tejelő állat〉 egyre kevesebb tejet ad
ÉrtSz.
3. tárgyatlan (nyj)
〈jószág〉 fogy, soványodik
ÉKsz.
ÖE: apasztójegy
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. apad; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások