arcátlanság fn 3A8 (vál)

(birtokszóként) ’vkinek a szemtelen, gátlástalan volta’ ❖ az Íróknak vakmer ortzátlanságokon bamúlni [!] kell (1792 Döme Károly ford. C1455, 136) | a királyné és Suffolk diadalmas arczátlansága […] hatalmas drámai benyomást tesznek és színpadilag is a leghatásosabbak közé tartoznak (1870 Csiky Gergely CD11) | A munkások haragját a Zwanziger-testvérek, helybeli gyárosok arcátlansága szította fel (1956 Rényi Péter 2005026, 106).

a. ’vkinek, vminek az a tulajdonsága, hogy szemtelen, gátlástalan’ ❖ a’ vakmerség, és ortzátalanság homlokára ragadtak az hazugnak (1783 Benyák Bernát ford.–Brueys C0978, 68) | [a] hölgynek arszláni arczátlansággal kacsintgatnak kalapja alá (1844 Frankenburg Adolf C1769, 37) | [A kritikus] figyelmesen, már-már görcsösen próbálta meglelni […] azt a nehezen észrevehető repedést, parányi anyaghibát, mely ezt az arcátlanságot magyarázná, de sem kulcsra, sem hibára nem lelt (1990 Báron György 2011004, 15).

b. ’szemtelen, gátlástalan viselkedés, cselekedet, beszéd’ ❖ Mitsoda ortzátlanság vólna tlem? (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 28) | Nevetségesebb, mint boszantó az az arcátlanság, a minővel […] a journalistikában találkozunk (1879 Lauka Gusztáv 8268040, 131) | az arcátlanságra engem megint elöntött a méreg és közbevágtam (1951 Veres Péter 9771010, 87) | látványosan és szellemesen és kedves arcátlansággal bujkált (1989 Csengey Dénes 1028003, 61).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. arc; ÉKsz.; SzT.

arcátlanság főnév 3A8 (vál)
(birtokszóként)
vkinek a szemtelen, gátlástalan volta
az Íróknak vakmer ortzátlanságokon bamúlni [!] kell
(1792 Döme Károly ford.)
a királyné és Suffolk diadalmas arczátlansága […] hatalmas drámai benyomást tesznek és színpadilag is a leghatásosabbak közé tartoznak
(1870 Csiky Gergely)
A munkások haragját a Zwanziger-testvérek, helybeli gyárosok arcátlansága szította fel
(1956 Rényi Péter)
a.
vkinek, vminek az a tulajdonsága, hogy szemtelen, gátlástalan
a’ vakmerség, és ortzátalanság homlokára ragadtak az hazugnak
(1783 Benyák Bernát ford.Brueys)
[a] hölgynek arszláni arczátlansággal kacsintgatnak kalapja alá
(1844 Frankenburg Adolf)
[A kritikus] figyelmesen, már-már görcsösen próbálta meglelni […] azt a nehezen észrevehető repedést, parányi anyaghibát, mely ezt az arcátlanságot magyarázná, de sem kulcsra, sem hibára nem lelt
(1990 Báron György)
b.
szemtelen, gátlástalan viselkedés, cselekedet, beszéd
Mitsoda ortzátlanság vólna tlem?
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
Nevetségesebb, mint boszantó az az arcátlanság, a minővel […] a journalistikában találkozunk
(1879 Lauka Gusztáv)
az arcátlanságra engem megint elöntött a méreg és közbevágtam
(1951 Veres Péter)
látványosan és szellemesen és kedves arcátlansággal bujkált
(1989 Csengey Dénes)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. arc; ÉKsz.; SzT.

Beállítások