ártatlanság fn 3A8

1. ’erkölcsi tisztaság, romlatlanság’ ❖ Ártatlanságát, ’s ajakán a’ tiſzta ſzemérmet Szemlélvén (1774 Révai Miklós ford. 7283005, 17) | [a gyermeknek az értelmes dajka mellett] gyermeki ártatlansága és erkölcse épen marad (1877 Szathmáry Károly 8428013, 14) | a leány arczának üde bája, modorának keresetlensége, lelkének egyszerű ártatlansága elbűvölte ezt a gazdag leányra utazó gavallért (1899 Szász Károly³ 8427003, 74) | [Balázs úr] gyerekkorának az ártatlanságára gondol (1985 Grendel Lajos 1060003, 312).

1a. (gúny is) ’erkölcsileg romlatlan, tiszta, naiv nő’ ❖ egy ártatlanságot [ti. Melindát] elzárván, gyalázatba kevertél (1819 Katona József 8226028, 265) | S maga kis ártatlanság, maga tán azt is elhitte, hogy szép, gyönyörű? (1849 Szigligeti Ede C4001, 139) | megzavartam egy kis falusi ártatlanság szívét (1912 Móricz Zsigmond C3218, 131).

2. ’szüzesség’ ❖ ſzerentsétlen fejem! mit veſztékel, mikor elveſztém ártatlanságomat! (1779 Révai Miklós 7283025, 18) | elébb ártatlanságától meg-fosztotta [a leányt], azután magától el-taszitotta (1793 Erdélyi játékos gyűjtemény ford. C6195, 144) | Júlia úgy zokogott, mint egy múlt századbeli fiatal leány, aki tudatára ébredt, hogy hirtelen szédületében odadobta ártatlanságát (1961 Benedek Marcell 9042001, 61).

3. (Jog is) ’vkinek vétlen volta, bűntelensége’ ❖ a’ ki közületek bizik ártatlanságához, elsö az veſſen követ reája (1773 Vajda Sámuel 7365002, 114) | A reá bízott javakat károsan kezelő tisztet vagy szolgát, […] akárki elfogathatja; azonban ennek is hatalmában áll […] ártatlanságát bebizonyítani (1856 Teleki József² 8471009, 357) | Seneca kiszabadult a börtönből. Ártatlansága bebizonyult (1922 Kosztolányi Dezső 9359179, 221).

Sz: ártatlansági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. árt¹; ÉKsz.; SzT.

ártatlanság főnév 3A8
1.
erkölcsi tisztaság, romlatlanság
Ártatlanságát, ’s ajakán a’ tiſzta ſzemérmet Szemlélvén
(1774 Révai Miklós ford.)
[a gyermeknek az értelmes dajka mellett] gyermeki ártatlansága és erkölcse épen marad
(1877 Szathmáry Károly)
a leány arczának üde bája, modorának keresetlensége, lelkének egyszerű ártatlansága elbűvölte ezt a gazdag leányra utazó gavallért
(1899 Szász Károly³)
[Balázs úr] gyerekkorának az ártatlanságára gondol
(1985 Grendel Lajos)
1a. (gúny is)
erkölcsileg romlatlan, tiszta, naiv nő
egy ártatlanságot [ti. Melindát] elzárván, gyalázatba kevertél
(1819 Katona József)
S maga kis ártatlanság, maga tán azt is elhitte, hogy szép, gyönyörű?
(1849 Szigligeti Ede)
megzavartam egy kis falusi ártatlanság szívét
(1912 Móricz Zsigmond)
2.
ſzerentsétlen fejem! mit veſztékel, mikor elveſztém ártatlanságomat!
(1779 Révai Miklós)
elébb ártatlanságától meg-fosztotta [a leányt], azután magától el-taszitotta
(1793 Erdélyi játékos gyűjtemény ford.)
Júlia úgy zokogott, mint egy múlt századbeli fiatal leány, aki tudatára ébredt, hogy hirtelen szédületében odadobta ártatlanságát
(1961 Benedek Marcell)
3. (Jog is)
vkinek vétlen volta, bűntelensége
a’ ki közületek bizik ártatlanságához, elsö az veſſen követ reája
(1773 Vajda Sámuel)
A reá bízott javakat károsan kezelő tisztet vagy szolgát, […] akárki elfogathatja; azonban ennek is hatalmában áll […] ártatlanságát bebizonyítani
(1856 Teleki József²)
Seneca kiszabadult a börtönből. Ártatlansága bebizonyult
(1922 Kosztolányi Dezső)
Sz: ártatlansági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. árt¹; ÉKsz.; SzT.

Beállítások