atyafi fn 1A7

1. (rég)(közös apától származó) fiútestvér, fivér’ ❖ Kriſtusnak kedveſsebb négy tanitványi, ketten ketten testvér Atyafiak voltak (1772 Vajda Sámuel 7365001, 139) | Atyafi […] (hajdanában) testvér (1893 PallasLex. CD02).

2. (nyj is)(vér szerinti) rokon’ ❖ Ha valamit venni találunk is, abban meg nem maradhatunk, mert a vér szerint való atyafiak kezeinkből kiveszik (1773 Erdélyi jobbágyok panaszlevele 7192001, 38) | mi atyafiak vagyunk: az én anyám meg az ő anyja testvérek voltak (1804 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel 7163075, 382) | az fő gondja, miként mehessen, terhes ’s közel atyafi létére, Tarenti Lajoshoz férjhez (1837 Péczely József 8359004, 57) | szegről-végről atyafiak (1927 Babits Mihály C5058, 18) | Ó szent családok, ó testvérek és apák és anyák! Ó jóságos atyafiak, kikben él a vérnek szava! (1957 Benedek István 9041013, 445).

2a. (nyj)(családi) barát’ ❖ A rokon, atyafi vagy szomszéd családok gyermekei már fiatalkorukban bekerültek a dominus [= úr] udvarába, ahol inas, vagyis apród szolgálatot végeztek (1928 Szekfű Gyula CD42) | szedelőzködni kezdett egy-egy rokon, atyafi, hogy a kis beteget meglátogassa (1930 Németh László² 9485003, 159).

2b. (jelzőként is) (ritk) ’egymással szoros kapcsolatban levő, bizonyos szempontból egymáshoz hasonló dolog, élőlény stb.’ ❖ Az Örömmel atyafi a Szomorúság (1830 e. Virág Benedek CD01) | Legközelebbi atyafiak a’ levesek a’ mártásokkal (1846 Zelena Ferenc 8534004, 48) | Nem is atyafi ez a dolog azzal (1858 Vas Gereben C4379, 377) | A sör és a sötétség két atyafi gyermekek (1897 Tóth Béla¹ C4249, 153).

3. (jelzőként) (rég, átv is) ’rokoni, testvéri’ ❖ Oltsa el haragos felek’ zsarátnokját, ’S gyújtsa fel atyafi ſzeretet’ fáklyáját (1789 Orczy Lőrinc 7249010, 56) | Kedves húgaimat, […] édes öcséimet […] atyafi szeretettel ölelem és csókolom (1795 Szentmarjay Ferenc C1518, 88) | ámbár Virányival atyafi vér kötött-öszve: még is halálra ítélt ő engem (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326005, 114).

4. ’〈Az együvé tartozás, a közösségvállalás v. a befogadás (gesztusértékű) jelölésére, érzékeltetésére.〉’

4a. (rendsz. tbsz-ban) (nyj v. biz) ’vkivel ugyanazon vidékről származó, ill. ugyanazon helyen, településen élő személy, kül. férfi; földi’ ❖ [Lükurgosz] a’ Latzedemon-belieket, imégyen ſzóllítá-meg: „Mi nagy haſzna és ereje légyen a’ neveléſnek ’s a’ Szoktatásnak az erköltsre, im’ Atyafiak ezt ti néktek ílly példával mutatom-meg […]” (1775 Molnár János 7232027, 140) | Szeresd a’ Karjeli atyafiakat (1786 Dugonics András 7087013, 239) | a keleti atyafiakkal verekedtünk s védelmeztük a nyugati idegeneket, akik ezer éven át folyton idegenek maradtak hozzánk és gyűlöltek (1920 Móricz Zsigmond C3223, 169) | A magyar atyafiak […] az autókon „felejtik” az eredeti származási ország felségjelét (1994 Magyar Hírlap CD09) | délvidéki atyafi (2000 Figyelő CD2601).

4b. (nyj v. tréf is) ’〈vmely néphez, népcsoporthoz, ill. közösséghez, társasághoz tartozó személy megnevezéseként〉’ ❖ Ezen név Atyafi (:Bruder:) egy olly nevezet, mellyet minden Szabad Kmívesek váltva adnak egymásnak, mivel k magokat mindnyajan, mint Szabad Kmívesek, haſonlóknak nézik (1791 Sándor István 7287058, 110) | oláh atyafiak (1877 Jókai Mór CD18) | Az egy-két székely atyafi egykedvüen nézte a jelenetet, mint akik tudják, hogy mindenki mögött ott lovagol a végzet s a csendőr éppen ugy kijár a született embernek mint a halál (1919 Szabó Dezső 9623005, 238).

4c. (kissé rég, Vall is) ’〈vmilyen, kül. keresztény vallási közösséghez, gyülekezethez tartozó személy megnevezéseként〉’ ❖ az az szörnyű gyűlölség, mellyel viseltettek a pápista atyafiak a reformátusokhoz, megszünt (1784 Rettegi György 7282006, 423) | Ez a’ népes város [ti. Nyíregyháza] leg inkább áll Lutheránus atyafiakból, kiknek két papjaik vagynak (1794 Magyar Kurír 7446082, 453) | ott künn vannak szegények az atyafiak temploma előtt (1867 Tolnai Lajos C4213, 124) | [Szent Ferencnek] a ferencrendi munkájában, sikerében osztozott a dömés, a prédikátor rend atyafija, kinek szerzete ép ez időkben és nem kisebb népszerűséggel vívja küzdelmeit (1899 Horváth Cyrill² 8580001, 58) | az Isten és az atyafiak előtti gyónás isteni jogu, […] nélküle nem bocsát senkit sem az urvacsorához (1922 Zoványi Jenő 9802001, 179) | [Pál apostol] hírt kapott a thesszalonikai atyafiakról (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

4d. (Vall is) ’〈lelkész, pap, es. szerzetes megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ Szerzetes édes atyafi’ (1778 Révai Miklós 7283015, 14) | [XVI. Gergely pápa körlevelet] bocsátott ki latin nyelven a’ katholikai egyház valamennyi primásai, érsekei ’s püspökeihez. […] Tudva van jól előttetek, tisztelendő atyafiak, milly nagy sors csapások által nyomatik e’ szomorú időben mindenfelöl a’ kath. egyház (1840 Sürgöny 8661001, 131).

5. (/nyj, tréf v. pejor) ’〈rendsz. alacsonyabb társadalmi rangú személy (lekezelő, leereszkedő) megszólításaként v. megnevezéseként〉’ ❖ Hallod e pimaſz atyafi! tudod e, hogy mi tudós emberek vagyunk? (1789 Andrád Sámuel ford. 7008005, 28) | Az ur itt a jánitor [= ajtónálló]? Én meg akarnám ezt a szinházat nézni – itt a passusom. – Nem kell itt passus atyafi (1864 Zilahy Károly 8539018, 116) | a gyanúsított atyafi a kapott pofonoktól a mestergerendát rágja kínjába (1897 Ady Endre CD0801) | Hé, atyafi! Alszik kend? Hé! Egy szóra! (1916 Nagy Endre CD10).

Fr: osztályos.

ÖE: ~asszony, ~barát, ~gyilkos, ~kör, ~látogatás, ~látogató, ~leány, ~né, ~pártolás, ~szerzet, ~tagadó, ~társ.

Sz: atyafiatlan, atyafis.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, atyafian, atyafi-gyermek; ÚMTsz.

atyafi főnév 1A7
1. (rég)
(közös apától származó) fiútestvér, fivér
Kriſtusnak kedveſsebb négy tanitványi, ketten ketten testvér Atyafiak voltak
(1772 Vajda Sámuel)
Atyafi […] (hajdanában) testvér
(1893 PallasLex.)
2. (nyj is)
(vér szerinti) rokon
Ha valamit venni találunk is, abban meg nem maradhatunk, mert a vér szerint való atyafiak kezeinkből kiveszik
(1773 Erdélyi jobbágyok panaszlevele)
mi atyafiak vagyunk: az én anyám meg az ő anyja testvérek voltak
(1804 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
az fő gondja, miként mehessen, terhes ’s közel atyafi létére, Tarenti Lajoshoz férjhez
(1837 Péczely József)
szegről-végről atyafiak
(1927 Babits Mihály)
Ó szent családok, ó testvérek és apák és anyák! Ó jóságos atyafiak, kikben él a vérnek szava!
(1957 Benedek István)
2a. (nyj)
(családi) barát
A rokon, atyafi vagy szomszéd családok gyermekei már fiatalkorukban bekerültek a dominus [= úr] udvarába, ahol inas, vagyis apród szolgálatot végeztek
(1928 Szekfű Gyula)
szedelőzködni kezdett egy-egy rokon, atyafi, hogy a kis beteget meglátogassa
(1930 Németh László²)
2b. (jelzőként is) (ritk)
egymással szoros kapcsolatban levő, bizonyos szempontból egymáshoz hasonló dolog, élőlény stb.
Az Örömmel atyafi a Szomorúság
(1830 e. Virág Benedek)
Legközelebbi atyafiak a’ levesek a’ mártásokkal
(1846 Zelena Ferenc)
Nem is atyafi ez a dolog azzal
(1858 Vas Gereben)
A sör és a sötétség két atyafi gyermekek
(1897 Tóth Béla¹)
3. (jelzőként) (rég, átv is)
rokoni, testvéri
Oltsa el haragos felek’ zsarátnokját, ’S gyújtsa fel atyafi ſzeretet’ fáklyáját
(1789 Orczy Lőrinc)
Kedves húgaimat, […] édes öcséimet […] atyafi szeretettel ölelem és csókolom
(1795 Szentmarjay Ferenc)
ámbár Virányival atyafi vér kötött-öszve: még is halálra ítélt ő engem
(1829 Fogarasi Nagy Pál)
4.
〈Az együvé tartozás, a közösségvállalás v. a befogadás (gesztusértékű) jelölésére, érzékeltetésére.〉
4a. (rendsz. tbsz-ban) (nyj v. biz)
vkivel ugyanazon vidékről származó, ill. ugyanazon helyen, településen élő személy, kül. férfi; földi
[Lükurgosz] a’ Latzedemon-belieket, imégyen ſzóllítá-meg: „Mi nagy haſzna és ereje légyen a’ neveléſnek ’s a’ Szoktatásnak az erköltsre, im’ Atyafiak ezt ti néktek ílly példával mutatom-meg […]
(1775 Molnár János)
Szeresd a’ Karjeli atyafiakat
(1786 Dugonics András)
a keleti atyafiakkal verekedtünk s védelmeztük a nyugati idegeneket, akik ezer éven át folyton idegenek maradtak hozzánk és gyűlöltek
(1920 Móricz Zsigmond)
A magyar atyafiak […] az autókon „felejtik” az eredeti származási ország felségjelét
(1994 Magyar Hírlap)
délvidéki atyafi
(2000 Figyelő)
4b. (nyj v. tréf is)
〈vmely néphez, népcsoporthoz, ill. közösséghez, társasághoz tartozó személy megnevezéseként〉
Ezen név Atyafi (:Bruder:) egy olly nevezet, mellyet minden Szabad Kmívesek váltva adnak egymásnak, mivel k magokat mindnyajan, mint Szabad Kmívesek, haſonlóknak nézik
(1791 Sándor István)
oláh atyafiak
(1877 Jókai Mór)
Az egy-két székely atyafi egykedvüen nézte a jelenetet, mint akik tudják, hogy mindenki mögött ott lovagol a végzet s a csendőr éppen ugy kijár a született embernek mint a halál
(1919 Szabó Dezső)
4c. (kissé rég, Vall is)
〈vmilyen, kül. keresztény vallási közösséghez, gyülekezethez tartozó személy megnevezéseként〉
az az szörnyű gyűlölség, mellyel viseltettek a pápista atyafiak a reformátusokhoz, megszünt
(1784 Rettegi György)
Ez a’ népes város [ti. Nyíregyháza] leg inkább áll Lutheránus atyafiakból, kiknek két papjaik vagynak
(1794 Magyar Kurír)
ott künn vannak szegények az atyafiak temploma előtt
(1867 Tolnai Lajos)
[Szent Ferencnek] a ferencrendi munkájában, sikerében osztozott a dömés, a prédikátor rend atyafija, kinek szerzete ép ez időkben és nem kisebb népszerűséggel vívja küzdelmeit
(1899 Horváth Cyrill²)
az Isten és az atyafiak előtti gyónás isteni jogu, […] nélküle nem bocsát senkit sem az urvacsorához
(1922 Zoványi Jenő)
[Pál apostol] hírt kapott a thesszalonikai atyafiakról
(1993–1995 BibliaiLex.)
4d. (Vall is)
〈lelkész, pap, es. szerzetes megnevezéseként v. megszólításaként〉
Szerzetes édes atyafi’
(1778 Révai Miklós)
[XVI. Gergely pápa körlevelet] bocsátott ki latin nyelven a’ katholikai egyház valamennyi primásai, érsekei ’s püspökeihez. […] Tudva van jól előttetek, tisztelendő atyafiak, milly nagy sors csapások által nyomatik e’ szomorú időben mindenfelöl a’ kath.katolikus egyház
(1840 Sürgöny)
5. (/nyj, tréf v. pejor)
〈rendsz. alacsonyabb társadalmi rangú személy (lekezelő, leereszkedő) megszólításaként v. megnevezéseként〉
Hallod e pimaſz atyafi! tudod e, hogy mi tudós emberek vagyunk?
(1789 Andrád Sámuel ford.)
Az ur itt a jánitor [= ajtónálló]? Én meg akarnám ezt a szinházat nézni – itt a passusom. – Nem kell itt passus atyafi
(1864 Zilahy Károly)
a gyanúsított atyafi a kapott pofonoktól a mestergerendát rágja kínjába
(1897 Ady Endre)
Hé, atyafi! Alszik kend? Hé! Egy szóra!
(1916 Nagy Endre)
ÖE: atyafiasszony, atyafibarát, atyafigyilkos, atyafikör, atyafilátogatás, atyafilátogató, atyafileány, atyafiné, atyafipártolás, atyafiszerzet, atyafitagadó, atyafitárs
Sz: atyafiatlan, atyafis
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, atyafian, atyafi-gyermek; ÚMTsz.

Beállítások