bajc (3A) l. bajusz

bajusz fn 7A7 (rendsz. egysz-ban)bajsz (rég) , bajc (nyj) , bausz (nyj)

1. ’〈kül. férfiak arcán:〉 a felső ajak és az orr közötti(, vmilyen alakúra formázott v. nyírt) szőrzet’ ❖ szép fekete bajutz (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 65) | Barázdolt pofájú bibirtsós menyetske; Kinek órra alatt bajuſzſza látſzatott (1801 Perecsényi Nagy László 8325012, 257) | A bajusz alatt szája volt, Szájában pipája (1848 Petőfi Sándor C3508, 20) | deresedő bajusza koromfeketére volt kifenve és huszárosan kipödörve (1884 Reviczky Gyula 8392097, 245) | a regölő fiuknak ha nincs bausza, akkor kender bauszt használnak (1902 Regősénekek C3001, 251) | Egyenes termetü, derék szép iu volt. Bajusza alig serkedzett (1905 Eötvös Károly 8127002, 47) | Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét (1933 József Attila 9282085, 166) | rövidre nyírott bajuszt viselt (1949 Radó György ford.–Osztrovszkij 9544004, 38) | Kockafejű férfi, tüskés bajusszal (1963 Mándy Iván 9420001, 186) | A legkackiásabb bajuszt a gyenge férfiak viselik (1981 Bodor Pál 1019032, 454) | 1774-ben, a katonaság külsejének németesítésekor, a magyar tisztek nem akarták bajuszukat leberetváltatni (1997 Magyar néprajz CD47) bajusz(a) alá ’alig észrevehetően, alig észlelhetően, nem feltűnően 〈mosolyog v. beszél〉’ ❖ egy nyavalában lesz velünk, mondá bajsz alá (1840 Remény C3610, 23) | Az öreg csak bajusza alá mosolygott s azt mondta, hogy várjatok, amíg eső esik (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | az emberek gyűlölködőn ránkpillantanak, valami megjegyzést mondanak a bajuszuk alá (1931 Kassák Lajos 9314012, 91) bajusz(a) alatt ’ua.’ ❖ [az óriás] megvetőleg mosolygott bajusza alatt (1836 Jósika Miklós 8212004, 91) | [Jókai] szívesen engedte át a főhangot másoknak s ő csak úgy tarkítva, csendesen a bajusza alatt eregetett el ötletes, sokszor szikrázó megjegyzéseket, melyeken ő maga soha el nem mosolyodott (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Úgyse kapni embert ebben a nagy dologidőben – tette hozzá kisvártatva, de ezt már inkább csak a bajusza alatt mormogta (1955 Antalffy Gyula 1004012, 128) | Nem győzelem, hódító kiegyezés – pusmogják bajusz alatt a kis alamuszi restaurátorok (1989 Mészöly Miklós 2015041, 56) bajusz(a) alól ’ua.’ ❖ Mosolyognom a’ bajusz alól a’ kissebb bohókat … ki tilthat-el? (1825 Fáy András¹ C1716, XIV) | Nem lehet a! – dörmögé, a bajusza alól, mintegy magával beszélve (1851 Jókai Mór CD18) | Jó hír, mosolygott bajusza alól: beszélt a lánnyal, hajlandó beszegődni (1926 Kosztolányi Dezső CD10).

1a. ’ezt utánzó, a felső ajak és az orr közé erősített (színházi) kellék, ill. erre hasonlító, a felső ajak és az orr közé rajzolt, festett vonás(ok összessége)’ ❖ a bajuszt mai napig sem ragasztja orra alá, hanem ugy akasztja füléhez cérnával (1847 Petőfi Sándor 8366456, 52) | [Katinka] a legkisebbik ujjának a hegyét mártá bele a fekete mázba s nagy gonddal egy pár […] bajuszt rajzolt a bünhöncnek a sima ajkára (1871 Jókai Mór CD18) | [a] színpadon csupa maskarás nép őgyelgett. Az ember találgathatta, hát az a piroskendős menyecske meg ki? Hát a bíró? Jaj, az a büdös Gulyás gyerek milyen bajcot csinált magának (1928 Németh László² 9485038, 219) | [A színészek] a parókát, a bajuszt masztixszal rögzítik. Ez a kaucsuk növényi gyantája (1999 Természet Világa CD50).

1b. ’vminek ehhez hasonló alakú része’ ❖ Kunkorgós kis bajuszokat rajzolt a nagybetűk fejére, míg a mondatok végére cifra sujtásokat (1918 Krúdy Gyula CD54) | Szűcsdíszítmények, Hódmezővásárhely […]: 1. fordított sasköröm; […] 3–4. görbe rozmaring; 5. rozmaring; 6–8. bajusz; 9–10. másli (1991 Magyar néprajz CD47).

1c. (Áll) ’〈állat, kül. madár pofáján:〉 ilyen szőrzetre emlékeztető mintázat, ill. ilyen szőrzetet idéző, meghosszabbodott dísztollak v. szőrszálak alkotta képződmény’ ❖ A csőr tövétől lefutó rajzolat (pl. a sólymoknál): a bajusz (1898 Chernel István CD34) | A túzok. […] Öreg kakas: a fejtető sötét hamuszürke, középen rozsdabarnás sávval, a bajúsz világos hamuszürke (1899 Chernel István CD34) | [Az ún. vörös kenguru] arcán nincsen meghatározott mustrázat, legfeljebb fekete bajuszról és fehér sávról lehetne szó, amely pofáján végigfut (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Az ún. fekete terrier] szőrzete közepesen hosszú, durva szálú, sűrű, az arcorri részen bajuszt és szakállt alkot (1996 Szinák János–Veress István CD59).

1d. (nem szakny) ’〈kül. ízelt lábú állat fején:〉 hosszú bajuszszőrre emlékeztető csáp, tapogató’ ❖ Majd minden rákok verhenyő zöldek, két nagy hoſzſzú bajuſzſzaik vagy tapogatóſzarvaik vagynak (1799 Fábián József ford.–Raff 7101006, 224) | villás bajuszt viselt, mely ugy ágazott kétfelé, mint a hőscincér bajusza (1914 Kosztolányi Dezső 9359186, 98).

2. (Áll is) ’〈emlősállat szájnyílása v. madár csőrtöve körül:〉(jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték alkotta szőrképződmény, ill. ritk. ennek egy szála’ ❖ [A lappantyú] orra kevéssé hajlott, igen kitsiny, árforma, töve lenyomúlt, bajusszai szemszr formák (1799 Főldi János C6339, 179) | A tulajdonképeni repülő mókus mintegy hét ujjnyi; szine felül hamvasszürke, alul fejér: bajusza fekete (1847 Peregriny Elek 8360008, 89) | Tapintásának fontos segédeszköze a bajusza; ismeretes, hogy a bajuszától megfosztott macskának minő bizonytalanná, ingadozóvá válik a járása (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az egér sötétben is tud a fal mellett futni, a lyukat megtalálja, és annak szélességét érzékeli a bajusza hegyével letapogatva (1986 Az emberi test 1114003, 980).

2a. (kissé rég, Áll) ’〈halak szájnyílása körül:〉 a tapintást segítő érzékszervként működő hámkinövés’ ❖ A’ Márna, ſüll forma nagyſágú, a’ fels ajjaka hoſzſzabb, mellyrl két fell le-függ vastag bajuſzſza van (1795 Gáti István 7116005, 205) | Viza (állat, Acipenser Huso L.), a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Néha 8 méter hosszura és 160 kg. nehézre nő. Orra rövid, bajuszai laposak (1897 PallasLex. CD02) | [az ún. ékfoltos razbóra] csúcsbanyíló száján nincsenek bajuszok (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (Növ is) ’〈növény vmely részén:〉 hosszú, kipödört bajuszszőrre emlékeztető szálas képződmény, kül. kacs, inda, ill. ilyen képződmények, pl. bibeszálak összessége’ ❖ bajusznak nevezik a kukorica selymét is (1893 PallasLex. CD02) | Bajuszos hagyma. Allium vineale L. […] Fehéres héjú hagymácskáinak görbe szálkahegyük, vagyis zöld bajuszuk van (1902 Wagner János CD35) | Olyan boldogság itt az élet, pajtásaim a venyigék: zöld bajszai víg szüretet igérnek (1928 Gulyás Pál 9198033, 25) | Külön szakértelmet kívánt a jó dinnye kiválasztása. Kongásáról, elszáradt bajuszáról, no meg a könnyebb súlyáról ismerték fel (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

3a. (kissé rég, Növ) ’〈egyes pázsitfüvek, kül. a búza virágzatán:〉 rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálka, ill. ezek összessége’ ❖ [A búza] pelyvái szélesek, élök kiemelkedő, hegyes v. szálkahegyü. Az alsóbbik toklászon hosszabb v. rövidebb szálka vagyis bajusz (arista) van (1893 PallasLex. CD02) | A búzától meg a rozstól az különbözteti meg [az árpát], hogy kalászának szálkái (bajusza) rendszerint igen hosszúak és majdnem mind egy magasságba ér (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 265).

4. ’〈nem megfelelő anyagból készült v. rosszul kiszívott tajtékpipa nyakán:〉 a dohányfüst lecsapódása miatt keletkező, éles, sötét sávként megjelenő kátránykéreg’ ❖ legtöbb pipáját, hogy bajuszt ne kapjanak … maga szivja ki (1853 Vahot Imre C4632, 87) | Nagyon vigyázott, hogy a meleg tajtékot meg ne érintse valahogyan, mert attól bajúszt kaphat a pipa (1900 Bársony István C0841, 34) | Azt sose engedte apám, hogy idegen kéz hozzányúljon [a pipához], mert azt mondja, bajuszt kap (1932 Móricz Zsigmond 9462025, 55).

Ö: harcsa~, macska~.

ÖU: kefe~, rozmár~, sörte~.

ÖE: ~fű, ~szál, ~szárny.

Sz: bajszocska, bajuszka, bajuszú.

Vö. CzF. bajsz, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bajc lásd bajusz
bajusz főnév 7A7 (rendsz. egysz-ban)
bajsz 3A (rég)
bajc 3A (nyj)
bausz 7A7 (nyj)
1.
〈kül. férfiak arcán:〉 a felső ajak és az orr közötti(, vmilyen alakúra formázott v. nyírt) szőrzet
szép fekete bajutz
(1773 Kónyi János ford.Aulnoy)
Barázdolt pofájú bibirtsós menyetske; Kinek órra alatt bajuſzſza látſzatott
(1801 Perecsényi Nagy László)
A bajusz alatt szája volt, Szájában pipája
(1848 Petőfi Sándor)
deresedő bajusza koromfeketére volt kifenve és huszárosan kipödörve
(1884 Reviczky Gyula)
a regölő fiuknak ha nincs bausza, akkor kender bauszt használnak
(1902 Regősénekek)
Egyenes termetü, derék szép iu volt. Bajusza alig serkedzett
(1905 Eötvös Károly)
Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét
(1933 József Attila)
rövidre nyírott bajuszt viselt
(1949 Radó György ford.Osztrovszkij)
Kockafejű férfi, tüskés bajusszal
(1963 Mándy Iván)
A legkackiásabb bajuszt a gyenge férfiak viselik
(1981 Bodor Pál)
1774-ben, a katonaság külsejének németesítésekor, a magyar tisztek nem akarták bajuszukat leberetváltatni
(1997 Magyar néprajz)
bajusz(a) alá
alig észrevehetően, alig észlelhetően, nem feltűnően 〈mosolyog v. beszél〉
egy nyavalában lesz velünk, mondá bajsz alá
(1840 Remény)
Az öreg csak bajusza alá mosolygott s azt mondta, hogy várjatok, amíg eső esik
(1875 Mikszáth Kálmán)
az emberek gyűlölködőn ránkpillantanak, valami megjegyzést mondanak a bajuszuk alá
(1931 Kassák Lajos)
bajusz(a) alatt
ua.
[az óriás] megvetőleg mosolygott bajusza alatt
(1836 Jósika Miklós)
[Jókai] szívesen engedte át a főhangot másoknak s ő csak úgy tarkítva, csendesen a bajusza alatt eregetett el ötletes, sokszor szikrázó megjegyzéseket, melyeken ő maga soha el nem mosolyodott
(1905–1906 Mikszáth Kálmán)
Úgyse kapni embert ebben a nagy dologidőben – tette hozzá kisvártatva, de ezt már inkább csak a bajusza alatt mormogta
(1955 Antalffy Gyula)
Nem győzelem, hódító kiegyezés – pusmogják bajusz alatt a kis alamuszi restaurátorok
(1989 Mészöly Miklós)
bajusz(a) alól
ua.
Mosolyognom a’ bajusz alól a’ kissebb bohókat … ki tilthat-el?
(1825 Fáy András¹)
Nem lehet a! – dörmögé, a bajusza alól, mintegy magával beszélve
(1851 Jókai Mór)
Jó hír, mosolygott bajusza alól: beszélt a lánnyal, hajlandó beszegődni
(1926 Kosztolányi Dezső)
1a.
ezt utánzó, a felső ajak és az orr közé erősített (színházi) kellék, ill. erre hasonlító, a felső ajak és az orr közé rajzolt, festett vonás(ok összessége)
a bajuszt mai napig sem ragasztja orra alá, hanem ugy akasztja füléhez cérnával
(1847 Petőfi Sándor)
[Katinka] a legkisebbik ujjának a hegyét mártá bele a fekete mázba s nagy gonddal egy pár […] bajuszt rajzolt a bünhöncnek a sima ajkára
(1871 Jókai Mór)
[a] színpadon csupa maskarás nép őgyelgett. Az ember találgathatta, hát az a piroskendős menyecske meg ki? Hát a bíró? Jaj, az a büdös Gulyás gyerek milyen bajcot csinált magának
(1928 Németh László²)
[A színészek] a parókát, a bajuszt masztixszal rögzítik. Ez a kaucsuk növényi gyantája
(1999 Természet Világa)
1b.
vminek ehhez hasonló alakú része
Kunkorgós kis bajuszokat rajzolt a nagybetűk fejére, míg a mondatok végére cifra sujtásokat
(1918 Krúdy Gyula)
Szűcsdíszítmények, Hódmezővásárhely […]: 1. fordított sasköröm; […] 3–4. görbe rozmaring; 5. rozmaring; 6–8. bajusz; 9–10. másli
(1991 Magyar néprajz)
1c. (Áll)
〈állat, kül. madár pofáján:〉 ilyen szőrzetre emlékeztető mintázat, ill. ilyen szőrzetet idéző, meghosszabbodott dísztollak v. szőrszálak alkotta képződmény
A csőr tövétől lefutó rajzolat (pl.például a sólymoknál): a bajusz
(1898 Chernel István)
A túzok. […] Öreg kakas: a fejtető sötét hamuszürke, középen rozsdabarnás sávval, a bajúsz világos hamuszürke
(1899 Chernel István)
[Az ún. vörös kenguru] arcán nincsen meghatározott mustrázat, legfeljebb fekete bajuszról és fehér sávról lehetne szó, amely pofáján végigfut
(1929 Az állatok világa ford.)
[Az ún. fekete terrier] szőrzete közepesen hosszú, durva szálú, sűrű, az arcorri részen bajuszt és szakállt alkot
(1996 Szinák János–Veress István)
1d. (nem szakny)
〈kül. ízelt lábú állat fején:〉 hosszú bajuszszőrre emlékeztető csáp, tapogató
Majd minden rákok verhenyő zöldek, két nagy hoſzſzú bajuſzſzaik vagy tapogatóſzarvaik vagynak
(1799 Fábián József ford.Raff)
villás bajuszt viselt, mely ugy ágazott kétfelé, mint a hőscincér bajusza
(1914 Kosztolányi Dezső)
2. (Áll is)
〈emlősállat szájnyílása v. madár csőrtöve körül:〉 (jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték alkotta szőrképződmény, ill. ritk. ennek egy szála
[A lappantyú] orra kevéssé hajlott, igen kitsiny, árforma, töve lenyomúlt, bajusszai szemszr formák
(1799 Főldi János)
A tulajdonképeni repülő mókus mintegy hét ujjnyi; szine felül hamvasszürke, alul fejér: bajusza fekete
(1847 Peregriny Elek)
Tapintásának fontos segédeszköze a bajusza; ismeretes, hogy a bajuszától megfosztott macskának minő bizonytalanná, ingadozóvá válik a járása
(1929 Az állatok világa ford.)
Az egér sötétben is tud a fal mellett futni, a lyukat megtalálja, és annak szélességét érzékeli a bajusza hegyével letapogatva
(1986 Az emberi test)
2a. (kissé rég, Áll)
〈halak szájnyílása körül:〉 a tapintást segítő érzékszervként működő hámkinövés
A’ Márna, ſüll forma nagyſágú, a’ fels ajjaka hoſzſzabb, mellyrl két fell le-függ vastag bajuſzſza van
(1795 Gáti István)
Viza (állat, Acipenser Huso L.Linnaeus), a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Néha 8 méter hosszura és 160 kg.kilogramm nehézre nő. Orra rövid, bajuszai laposak
(1897 PallasLex.)
[az ún. ékfoltos razbóra] csúcsbanyíló száján nincsenek bajuszok
(1933 Az állatok világa ford.)
3. (Növ is)
〈növény vmely részén:〉 hosszú, kipödört bajuszszőrre emlékeztető szálas képződmény, kül. kacs, inda, ill. ilyen képződmények, pl. bibeszálak összessége
bajusznak nevezik a kukorica selymét is
(1893 PallasLex.)
Bajuszos hagyma. Allium vineale L.Linnaeus […] Fehéres héjú hagymácskáinak görbe szálkahegyük, vagyis zöld bajuszuk van
(1902 Wagner János)
Olyan boldogság itt az élet, pajtásaim a venyigék: zöld bajszai víg szüretet igérnek
(1928 Gulyás Pál)
Külön szakértelmet kívánt a jó dinnye kiválasztása. Kongásáról, elszáradt bajuszáról, no meg a könnyebb súlyáról ismerték fel
(2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor)
3a. (kissé rég, Növ)
〈egyes pázsitfüvek, kül. a búza virágzatán:〉 rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálka, ill. ezek összessége
[A búza] pelyvái szélesek, élök kiemelkedő, hegyes v.vagy szálkahegyü. Az alsóbbik toklászon hosszabb v.vagy rövidebb szálka vagyis bajusz (arista) van
(1893 PallasLex.)
A búzától meg a rozstól az különbözteti meg [az árpát], hogy kalászának szálkái (bajusza) rendszerint igen hosszúak és majdnem mind egy magasságba ér
(1926 TolnaiÚjLex.)
4.
〈nem megfelelő anyagból készült v. rosszul kiszívott tajtékpipa nyakán:〉 a dohányfüst lecsapódása miatt keletkező, éles, sötét sávként megjelenő kátránykéreg
legtöbb pipáját, hogy bajuszt ne kapjanak … maga szivja ki
(1853 Vahot Imre)
Nagyon vigyázott, hogy a meleg tajtékot meg ne érintse valahogyan, mert attól bajúszt kaphat a pipa
(1900 Bársony István)
Azt sose engedte apám, hogy idegen kéz hozzányúljon [a pipához], mert azt mondja, bajuszt kap
(1932 Móricz Zsigmond)
ÖU: kefebajusz, rozmárbajusz, sörtebajusz
ÖE: bajuszfű, bajuszszál, bajuszszárny
Sz: bajszocska, bajuszka, bajuszú
Vö. CzF. bajsz, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások